Rebutia neumanniana - Laptörténet

Jokhel Csaba: /* Tudományos név */

2026-01-17T12:14:37Z

Tudományos név

← Régebbi változat		A lap 2026. január 17., 12:14-kori változata
2. sor:		2. sor:
	<span id="tudományos-név"></span>		<span id="tudományos-név"></span>
	== Tudományos név ==		== Tudományos név ==
	* ''Weingartia fidana'' (Backeb.) Werderm. in Kakteenkunde 1937: 21. 1937 sec. Kiesling & al. 2014		* ''[[Weingartia fidana]]'' (Backeb.) Werderm. in Kakteenkunde 1937: 21. 1937 sec. Kiesling & al. 2014
	** '''A tudományos név státusza:''' érvényes		** '''A tudományos név státusza:''' érvényes
	* ''Rebutia neumanniana'' (Werdermann) Hunt, 1987		* ''Rebutia neumanniana'' (Werdermann) Hunt, 1987
27. sor:		27. sor:

	<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>		<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>

	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

Jokhel Csaba: /* Szerzők */

2026-01-17T12:12:39Z

Szerzők

← Régebbi változat		A lap 2026. január 17., 12:12-kori változata
103. sor:		103. sor:
	* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán		* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
	* '''Lektorálta:''' Papp László		* '''Lektorálta:''' Papp László
			[[Fájl:Rebutia neumanniana 02-2.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
			<span id="forrás"></span>

	~~<span id="forrás"></span>~~
	== Forrás ==		== Forrás ==
	* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 764. 765. kártya		* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 764. 765. kártya

Jokhel Csaba: /* Forrás */

2026-01-17T12:12:13Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2026. január 17., 12:12-kori változata
105. sor:		105. sor:

	<span id="forrás"></span>		<span id="forrás"></span>
	~~== Forrás ==~~
	== Forrás ==		== Forrás ==
	* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 764. 765. kártya		* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 764. 765. kártya

Jokhel Csaba: /* Taxonómia és filogenetika */

2026-01-17T12:11:58Z

Taxonómia és filogenetika

← Régebbi változat		A lap 2026. január 17., 12:11-kori változata
90. sor:		90. sor:

	A fajt eredetileg Backeberg írta le ''Echinocactus neumannianus'' néven, azonban ez a név már foglalt volt. Ezért az érvényes leíró Werdermann, aki 1937-ben a saját maga által létrehozott ''Weingartia'' nemzetségbe sorolta. A ''Weingartia'' nemzetség későbbi beolvasztása a ''Rebutia'' nemzetségbe szakmai vitákat váltott ki, és a gyűjteményekben a régi névhasználat máig gyakori.		A fajt eredetileg Backeberg írta le ''Echinocactus neumannianus'' néven, azonban ez a név már foglalt volt. Ezért az érvényes leíró Werdermann, aki 1937-ben a saját maga által létrehozott ''Weingartia'' nemzetségbe sorolta. A ''Weingartia'' nemzetség későbbi beolvasztása a ''Rebutia'' nemzetségbe szakmai vitákat váltott ki, és a gyűjteményekben a régi névhasználat máig gyakori.
			[[Fájl:Rebutia neumanniana 02-1.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
			<span id="egyéb"></span>

	~~<span id="egyéb"></span>~~
	== Egyéb ==		== Egyéb ==

Jokhel Csaba: /* Kultúrában tartás */

2026-01-17T12:11:36Z

Kultúrában tartás

← Régebbi változat		A lap 2026. január 17., 12:11-kori változata
77. sor:		77. sor:
	<span id="kultúrában-tartás"></span>		<span id="kultúrában-tartás"></span>
	== Kultúrában tartás ==		== Kultúrában tartás ==
			[[Fájl:Rebutia neumanniana 02-0.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
	Magashegyi növény, jól viseli és igényli az erős napfényt, a folyamatos légmozgást és a nagy napi hőingadozást. Nyáron leginkább szabadban tartható, csapadéktól védve. A szárazon tartott növények a −10 °C körüli tavaszi fagyokat is károsodás nélkül átvészelik. Télen hűvös, világos helyen, teljesen szárazon teleltetendő. Öntözése áprilistól szeptember végéig javasolt, óvatosan, mivel a vastag gyökerek érzékenyek a túlzott vízre. Talaja szinte humuszmentes, savanyú pH-jú ásványi keverék. Virágzása általában júniusban történik, a ''kargliana'' forma már április második felében nyílik.		Magashegyi növény, jól viseli és igényli az erős napfényt, a folyamatos légmozgást és a nagy napi hőingadozást. Nyáron leginkább szabadban tartható, csapadéktól védve. A szárazon tartott növények a −10 °C körüli tavaszi fagyokat is károsodás nélkül átvészelik. Télen hűvös, világos helyen, teljesen szárazon teleltetendő. Öntözése áprilistól szeptember végéig javasolt, óvatosan, mivel a vastag gyökerek érzékenyek a túlzott vízre. Talaja szinte humuszmentes, savanyú pH-jú ásványi keverék. Virágzása általában júniusban történik, a ''kargliana'' forma már április második felében nyílik.

	<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>		<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>

	== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==		== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Jokhel Csaba: /* Generatív test */

2026-01-17T11:49:13Z

Generatív test

← Régebbi változat		A lap 2026. január 17., 11:49-kori változata
53. sor:		53. sor:
	<span id="generatív-test"></span>		<span id="generatív-test"></span>
	=== Generatív test ===		=== Generatív test ===
			[[Fájl:Rebutia neumanniana 01-2.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
	<span id="virág"></span>		<span id="virág"></span>
	==== Virág ====		==== Virág ====
68. sor:		69. sor:

	<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>		<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>

	== Elterjedés és élőhely ==		== Elterjedés és élőhely ==

Jokhel Csaba: /* Hajtás, szár */

2026-01-17T11:48:43Z

Hajtás, szár

← Régebbi változat		A lap 2026. január 17., 11:48-kori változata
36. sor:		36. sor:

	Sokáig egyhajtású növény, idős korban gyökeréről sarjakat fejleszthet. Élőhelyén a fiatal növények és a gyökérsarjak az év nagy részét a talajba húzódva, porral és száraz levelekkel takarva töltik, ilyenkor tövistelenek. Gyökere húsos, gyakran elágazó répagyökér. A hajtások felső része gömbölyű, a gyökérnyaknál összeszűkülő. Magasságuk 3–7 cm, szélességük 1,5–5 cm. Színük szürkészöld, kultúrában gyakrabban zöld, bársonyos hatású.		Sokáig egyhajtású növény, idős korban gyökeréről sarjakat fejleszthet. Élőhelyén a fiatal növények és a gyökérsarjak az év nagy részét a talajba húzódva, porral és száraz levelekkel takarva töltik, ilyenkor tövistelenek. Gyökere húsos, gyakran elágazó répagyökér. A hajtások felső része gömbölyű, a gyökérnyaknál összeszűkülő. Magasságuk 3–7 cm, szélességük 1,5–5 cm. Színük szürkészöld, kultúrában gyakrabban zöld, bársonyos hatású.
			[[Fájl:Rebutia neumanniana 01-1.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
			<span id="szemölcsök"></span>

	~~<span id="szemölcsök"></span>~~
	==== Szemölcsök ====		==== Szemölcsök ====
	Bordáinak száma 6–10, kultúrában ennél több is lehet. A bordák alacsony, felül erősen lekerekített dudorokra tagoltak. A dudorok hatszög alakúak, ami az idősebb növényeken erősen elmosódik.		Bordáinak száma 6–10, kultúrában ennél több is lehet. A bordák alacsony, felül erősen lekerekített dudorokra tagoltak. A dudorok hatszög alakúak, ami az idősebb növényeken erősen elmosódik.

Jokhel Csaba: /* A név eredete, etimológia */

2026-01-17T11:48:23Z

A név eredete, etimológia

← Régebbi változat		A lap 2026. január 17., 11:48-kori változata
12. sor:		12. sor:

	A '''fajnév''' eredetére a szakirodalomban nincs egyértelmű adat. Az első leírás nem tartalmaz etimológiai magyarázatot, és '''Eggli''' etimológiai szótára sem említi. Feltételezhető, hogy '''Backeberg''' a névadással a néhány évvel korábban elhunyt berlini könyvkiadó, '''Julius Neumann''' (1844–1928) előtt tisztelgett, akivel 1928-ig szakmai kapcsolatban állt. A '''Neumann Verlag''' főként természettudományos kiadványokat jelentetett meg.		A '''fajnév''' eredetére a szakirodalomban nincs egyértelmű adat. Az első leírás nem tartalmaz etimológiai magyarázatot, és '''Eggli''' etimológiai szótára sem említi. Feltételezhető, hogy '''Backeberg''' a névadással a néhány évvel korábban elhunyt berlini könyvkiadó, '''Julius Neumann''' (1844–1928) előtt tisztelgett, akivel 1928-ig szakmai kapcsolatban állt. A '''Neumann Verlag''' főként természettudományos kiadványokat jelentetett meg.
			[[Fájl:Rebutia neumanniana 01-0.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
			<span id="szinonimák"></span>

	~~<span id="szinonimák"></span>~~
	=== Szinonimák ===		=== Szinonimák ===

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Rebutia neumanniana}} == Tudományos név == * ''Weingartia fidana'' (Backeb.) Werderm. in Kakteenkunde 1937: 21. 1937 sec. Kiesling & al. 2014 ** '''A tudományos név státusza:''' érvényes * ''Rebutia neumanniana'' (Werdermann) Hunt, 1987 ** '''A tudományos név státusza:''' szinonima === A név eredete, etimológia === A '''nemzetségnév''' a francia '''…”

2026-01-17T11:46:34Z

Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon=Rebutia neumanniana}} == Tudományos név == * ''Weingartia fidana'' (Backeb.) Werderm. in Kakteenkunde 1937: 21. 1937 sec. Kiesling & al. 2014 ** '''A tudományos név státusza:''' érvényes * ''Rebutia neumanniana'' (Werdermann) Hunt, 1987 ** '''A tudományos név státusza:''' szinonima === A név eredete, etimológia === A '''nemzetségnév''' a francia '''…”

Új lap

{{Speciesbox|taxon=Rebutia neumanniana}}

== Tudományos név ==
* ''Weingartia fidana'' (Backeb.) Werderm. in Kakteenkunde 1937: 21. 1937 sec. Kiesling & al. 2014
** '''A tudományos név státusza:''' érvényes
* ''Rebutia neumanniana'' (Werdermann) Hunt, 1987
** '''A tudományos név státusza:''' szinonima


=== A név eredete, etimológia ===
A '''nemzetségnév''' a francia '''Pierre Rebut''' (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint egy pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa Lyon közelében, Chazay d’Azergues-ben.

A '''fajnév''' eredetére a szakirodalomban nincs egyértelmű adat. Az első leírás nem tartalmaz etimológiai magyarázatot, és '''Eggli''' etimológiai szótára sem említi. Feltételezhető, hogy '''Backeberg''' a névadással a néhány évvel korábban elhunyt berlini könyvkiadó, '''Julius Neumann''' (1844–1928) előtt tisztelgett, akivel 1928-ig szakmai kapcsolatban állt. A '''Neumann Verlag''' főként természettudományos kiadványokat jelentetett meg.


=== Szinonimák ===

* ''Echinocactus neumannianus'' Backeberg, 1933 (nom. illeg.)
* ''Weingartia neumanniana'' Werdermann, 1937
* ''Gymnocalycium neumannianum'' (Werdermann) Hutchison, 1957
* ''Sulcorebutia neumanniana'' (Werdermann) F. H. Brandt, 1976
* ''Weingartia kargliana'' Rausch, 1979
* ''Weingartia pygmaea'' Ritter, 1980
* ''Weingartia neumanniana'' subsp. ''kargliana'' (Rausch) Slaba, 1999
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Rebutia%20neumanniana Érvényes név és szinonimák a Rebutia neumanniana taxonnál]


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Sokáig egyhajtású növény, idős korban gyökeréről sarjakat fejleszthet. Élőhelyén a fiatal növények és a gyökérsarjak az év nagy részét a talajba húzódva, porral és száraz levelekkel takarva töltik, ilyenkor tövistelenek. Gyökere húsos, gyakran elágazó répagyökér. A hajtások felső része gömbölyű, a gyökérnyaknál összeszűkülő. Magasságuk 3–7 cm, szélességük 1,5–5 cm. Színük szürkészöld, kultúrában gyakrabban zöld, bársonyos hatású.


==== Szemölcsök ====
Bordáinak száma 6–10, kultúrában ennél több is lehet. A bordák alacsony, felül erősen lekerekített dudorokra tagoltak. A dudorok hatszög alakúak, ami az idősebb növényeken erősen elmosódik.


==== Areolák ====
Az areolák kerekek, egymástól körülbelül 1 cm távolságra helyezkednek el.


==== Tövisek ====
* '''Középtövis:''' 1–3 darab, merev, tűszerű, felfelé irányuló; hosszuk a növény korával változik.
* '''Peremtövis:''' 6–8 darab, kissé rövidebbek, mint a középtövisek.


=== Generatív test ===

==== Virág ====
A virágok színe sárgától a vöröses narancsig változik, gyakran barnás csíkozással. Alakjuk fordított harangszerű, hosszuk és átmérőjük egyaránt körülbelül 2,5 cm. A magház és a virágcső pikkelyes, haj és sörte nélküli.

* '''Lepellevelek:''' '''csésze''', '''párta''', '''sziromlevelek''' színe sárgától vöröses narancsig változó, gyakran barnás csíkozással.
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''', '''portokok''', '''bibeszál''', '''bibe''' részletezése nem ismert.


==== Termés ====

A termés barnás színű, gömbölyű vagy kissé tojásdad, körülbelül 6 mm átmérőjű.

* '''Magja:''' 1,5 × 1 mm nagyságú, sötétbarna színű.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' Jujuy tartománya (Humahuaca és Iturbe között), valamint '''Bolívia''' Potosí és Tarija megyéi; a gyűjtések többsége 3500–4000 m tengerszint feletti magasságban történt.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' fennsíkokon és enyhén emelkedő dombtetők ritkás növényzetű sziklagyepeiben, sziklahasadékokban, andezitből, dioritból és gránitból álló sziklakibukkanások függőleges rétegeiben élő, rejtőzködő életmódú hegyvidéki faj.


== Kultúrában tartás ==

Magashegyi növény, jól viseli és igényli az erős napfényt, a folyamatos légmozgást és a nagy napi hőingadozást. Nyáron leginkább szabadban tartható, csapadéktól védve. A szárazon tartott növények a −10 °C körüli tavaszi fagyokat is károsodás nélkül átvészelik. Télen hűvös, világos helyen, teljesen szárazon teleltetendő. Öntözése áprilistól szeptember végéig javasolt, óvatosan, mivel a vastag gyökerek érzékenyek a túlzott vízre. Talaja szinte humuszmentes, savanyú pH-jú ásványi keverék. Virágzása általában júniusban történik, a ''kargliana'' forma már április második felében nyílik.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj megjelenésében hasonlít a korábban önálló fajként leírt ''kargliana'' és ''pygmaea'' formákhoz. Ezek főként virágszínben térnek el, amely jellemzően sárga vagy narancssárga, vörös árnyalat nélkül. A különbségek faji vagy alfaji elkülönítést nem indokolnak.


== Taxonómia és filogenetika ==

A fajt eredetileg Backeberg írta le ''Echinocactus neumannianus'' néven, azonban ez a név már foglalt volt. Ezért az érvényes leíró Werdermann, aki 1937-ben a saját maga által létrehozott ''Weingartia'' nemzetségbe sorolta. A ''Weingartia'' nemzetség későbbi beolvasztása a ''Rebutia'' nemzetségbe szakmai vitákat váltott ki, és a gyűjteményekben a régi névhasználat máig gyakori.


== Egyéb ==

A faj élőhelyein nagy egyedszámban fordulhat elő, azonban rejtőzködő életmódja miatt nehezen észlelhető. A gyűjteményekben gyakran még mindig ''Weingartia'' néven szerepel, ''neumanniana'' vagy ''kargliana'' fajnévvel kiegészítve.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==
== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 764. 765. kártya

[[Kategória:Rebutia]]