Dr. Gyúró Zoltán, 2026. július 6., 21:30-n

2026-07-06T21:30:59Z

← Régebbi változat		A lap 2026. július 6., 21:30-kori változata
3. sor:		3. sor:
	\| synonym =		\| synonym =
	}}		}}
			[[Fájl:Pozsgaslap Sempervivum globiferum subsp. hirtum-001.jpg\|bélyegkép\|Sempervivum globiferum subsp. hirtum]]
			[[Fájl:Pozsgaslap Sempervivum globiferum subsp. hirtum-002.jpg\|bélyegkép\|Sempervivum globiferum subsp. hirtum]]
	<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>		<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Sempervivum globiferum subsp. hirtum (L.) T.Hart & Bleij, Succulenta 78(1): 40. 1999 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' (''Sempervivum'') latin szóösszetétel, jelentése: „mindig élő”, amely a növények rendkívüli ellenálló képességére és örökzöld levélrózsáira utal. * A korábban használt '''''Jovibarba''''' nemzetségnév jelen…”

2026-07-06T18:31:22Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Sempervivum globiferum subsp. hirtum (L.) T.Hart & Bleij, Succulenta 78(1): 40. 1999 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' (''Sempervivum'') latin szóösszetétel, jelentése: „mindig élő”, amely a növények rendkívüli ellenálló képességére és örökzöld levélrózsáira utal. * A korábban használt '''''Jovibarba''''' nemzetségnév jelen…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Sempervivum globiferum subsp. hirtum (L.) T.Hart & Bleij, Succulenta 78(1): 40. 1999
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' (''Sempervivum'') latin szóösszetétel, jelentése: „mindig élő”, amely a növények rendkívüli ellenálló képességére és örökzöld levélrózsáira utal.
* A korábban használt '''''Jovibarba''''' nemzetségnév jelentése „Jupiter szakálla”. A név a római főisten, Jupiter (''Iovis'') nevéből és a latin ''barba'' (szakáll) szóból származik.
* A '''fajnév''' (''globiferum'') latin eredetű, jelentése: „gömbhordozó”, utalva a fiatal sarjrózsák gömbszerű alakjára.
* Az '''alfajnév''' (''hirtum'') a latin ''hirtus'' („szőrös”, „sörtés”, „bozontos”) szóból ered, amely a növény egész felületét borító finom szőrzetre utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' Carl von Linné: ''Species Plantarum'' 1: 464. (1753).
* '''Jelenlegi besorolása:''' Theo Hart és Guido Bleij emelte a ''Sempervivum globiferum'' alfajává (''Succulenta'' 78(1): 40. 1999).
{{Típusfaj |Sempervivum globiferum subsp. hirtum | limit=5}}
=== Szinonimák ===
== Homotípusos szinonimák ==
* ''Diopogon hirtus'' (L.) H.P.Fuchs ex H.Huber in G.Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Eur., ed. 2. 4(11A): 104 (1966)
* ''Jovibarba globifera'' subsp. ''hirta'' (L.) J.Parn. in Bot. J. Linn. Soc. 103: 219 (1990)
* ''Jovibarba hirta'' (L.) Opiz in Seznam: 54 (1852)
* ''Sempervivum hirtum'' L. in Cent. Pl. I: 12 (1755)
* ''Sempervivum soboliferum'' var. ''hirtum'' (L.) Čelak. in Prodr. Fl. Böhmen 3: 605 (1875)

== Heterotípusos szinonimák ==
* ''Jovibarba hirta'' var. ''amblysepala'' (Borbás) Soó in Feddes Repert. 83: 174 (1972)
* ''Jovibarba hirta'' f. ''hillebrandtii'' (Schott) Konop & Bendák in Skalničky 1981: 33 (1981)
* ''Jovibarba hirta'' var. ''hillebrandtii'' (Schott) Soó in Feddes Repert. 83: 174 (1972)
* ''Jovibarba hirta'' subsp. ''hirtella'' (Schott ex Fuss) Soó in Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 23: 380 (1977 publ. 1978), not validly publ.
* ''Jovibarba hirta'' var. ''neilreichii'' (Schott, Nyman & Kotschy) Konop & Bendák in Houselekes 12(2): 37 (1981)
* ''Jovibarba hirta'' subsp. ''neilreichii'' (Schott, Nyman & Kotschy) Soó in Feddes Repert. 83: 174 (1972)
* ''Jovibarba hirta'' f. ''neilreichii'' (Schott, Nyman & Kotschy) Konop & Bendák in Skalničky 1981: 33 (1981)
* ''Jovibarba hirta'' subsp. ''tatrensis'' (Domin) Á.Löve & D.Löve in Bot. Not. 114: 53 (1961)
* ''Jovibarba hirta'' var. ''tatrensis'' (Domin) Soó in Feddes Repert. 83: 174 (1972)
* ''Jovibarba hirtella'' (Schott ex Fuss) Soó in Magyar Fl. Veg. 6: 184 (1980), not validly publ.
* ''Jovibarba sobolifera'' subsp. ''hirtella'' (Schott ex Fuss) Soó in Feddes Repert. 83: 174 (1972), not validly publ.
* ''Sempervivum arenarium'' subsp. ''neilreichii'' (Schott, Nyman & Kotschy) Janch. in Phyton (Horn) 8: 236 (1959)
* ''Sempervivum globiferum'' var. ''hillebrandtii'' (Schott) M.Werner in Avonia 28: 194 (2010 publ. 2011)
* ''Sempervivum hillebrandtii'' Schott in Oesterr. Bot. Wochenbl. 2: 18 (1852)
* ''Sempervivum hirtellum'' Schott ex Fuss in Verh. Mitth. Siebenbürg. Vereins Naturwiss. Hermannstadt 8: 171 (1857), nom. nud.
* ''Sempervivum hirtum'' var. ''amblysepalum'' Borbás in Nyitram. Fl.: 300 (1899)
* ''Sempervivum hirtum'' var. ''brachycalyx'' Tocl in Sitzungsber. Königl. Böhm. Ges. Wiss. Prag., Math.-Naturwiss. Cl. 1900(27): 18 (1900)
* ''Sempervivum hirtum'' var. ''hillebrandtii'' (Schott) Hayek in Fl. Steiermark 1: 693 (1909)
* ''Sempervivum hirtum'' subsp. ''neilreichii'' (Schott, Nyman & Kotschy) O.Schwarz in Mitt. Thüring. Bot. Ges. 1: 103 (1949)
* ''Sempervivum hirtum'' var. ''tatrense'' (Domin) Pawł. in Fl. Polska 7: 294 (1955)
* ''Sempervivum hirtum'' subsp. ''tatrense'' (Domin) Dostál in Sbírka Příruček Českoslov. Bot. Společn. 2: 537 (1948)
* ''Sempervivum hirtum'' var. ''transsylvanicum'' Andrae in Bot. Zeitung (Berlin) 11: 472 (1853)
* ''Sempervivum neilreichii'' Schott, Nyman & Kotschy in Analect. Bot.: 19 (1854)
* ''Sempervivum preissianum'' f. ''amblysepalum'' (Borbás) Domin in Bull. Int. Acad. Tchéque Sci., Cl. Sci. Math. Nat. Méd. 33: 128 (1932)
* ''Sempervivum preissianum'' f. ''minus'' Domin in Bull. Int. Acad. Tchéque Sci., Cl. Sci. Math. Nat. Méd. 33: 128 (1932)
* ''Sempervivum simonkaianum'' Degen in Magyar Bot. Lapok 1: 134 (1902)
* ''Sempervivum soboliferum'' var. ''hirtellum'' (Schott ex Fuss) Pawł. in Fl. Polska 7: 48 (1955), not validly publ.
* ''Sempervivum soboliferum'' var. ''tatrense'' (Domin) Pawł. in Fl. Polska 7: 48 (1955)
* ''Sempervivum tatrense'' Domin in Bull. Int. Acad. Tchéque Sci., Cl. Sci. Math. Nat. Méd. 33: 127 (1932)

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Levélrózsa ====

Erőteljesen sarjadó, sűrű telepeket alkotó évelő pozsgás növény. Levélrózsái csillag alakúak, 3–5(–7) cm átmérőjűek. A levélrózsák mereven nyitottak, tömött szerkezetűek.


==== Levelek ====

A levelek elliptikusak, középtájon a legszélesebbek, 10–30 mm hosszúak és 5–12 mm szélesek. Színük élénk levélzöld, azonban erős napsütés hatására fonákuk barnásvörös árnyalatot ölthet. Csúcsuk lekerekített vagy rövid hegyben végződik.

A levélszélek hosszú pillaszőrökkel szegélyezettek, a levéllemezt finom mirigyszőrök borítják, amely az egész növénynek enyhén molyhos megjelenést kölcsönöz.


==== Indák és sarjak ====

A sarjrózsák rendkívül rövid, vékony, levéltelen indák végén fejlődnek. Az indák a sarjak meggyökeresedése után hamar elszáradnak, így a növény sűrű telepeket alkot.


=== Generatív test ===


==== Virágzat ====

A virágzó hajtás 15–30 cm magas, erős felépítésű, sűrűn szőrös, zöld színű. A szárlevelek sűrűn helyezkednek el, teljesen körülölelik a virágszárat. Színük zöld, csúcsuk gyakran pirosas árnyalatú. Szélük pillás, lemezük finoman mirigyszőrös.

A virágzat tömött, sokvirágú, Y alakban elágazó bogernyő. A virágkocsányok 2–4 mm hosszúak és szőrösek.


==== Virág ====

A virágok hatos tagolásúak, felálló, kehely alakúak, 15–20 mm magasak.

* '''Szirmok:''' vajsárgák, felső részük széle erősen sallangos. A szirmok egyéb része és felülete finom mirigyszőrökkel, illetve ritkás rövid szőrökkel borított.
* '''Porzók:''' porzószálaik 10–13 mm hosszúak, zöldesfehérek és szőrösek. A portokok halványsárgák.
* '''Termők:''' a bibeszálak 3–5 mm hosszúak, zöldesfehérek, többnyire csupaszok, esetenként ritkán szőrösek.


==== Termés ====

A termés több tüszőtermésből álló terméscsoport, amely éréskor felnyílik és nagyszámú apró magot bocsát ki.


==== Mag ====

Magjai aprók, barnás színűek, a szél segítségével terjednek.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' a Keleti- és a Déli-Alpok, a Kárpátok, a Kárpát-medence és az Északnyugat-Balkán területén honos.
* '''Magassági elterjedés:''' a síkvidéktől mintegy 2000 méteres tengerszint feletti magasságig fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód:''' elsősorban mészkő- és dolomitsziklákon, sziklagyepekben, sziklafüves lejtőkön, karsztbokorerdők tisztásain, sziklacserjésekben és sziklaerdők nyílt foltjain él. Leggyakrabban déli vagy délnyugati kitettségű lejtőkön, napos gerinceken és fennsíkokon található meg, ahol már néhány centiméter vastag talajrétegben is képes meggyökeresedni.

Magyarország középhegységeiben gyakori, őshonos és védett növény. A bemutatott példányokat a Vértes hegységben, Gánt és Csákvár közötti mészkősziklákon fényképezték.


== Kultúrában tartás ==

A ''Sempervivum globiferum'' subsp. ''hirtum'' rendkívül könnyen nevelhető, teljesen télálló pozsgás növény, amely egész évben szabadban tartható. Legalkalmasabb számára a sziklakerti nevelés, de sekély tálakban, dézsákban vagy balkonládákban is kiválóan fejlődik, feltéve hogy egész évben napos helyen marad.

A sikeres tartás két legfontosabb feltétele a teljes napsütés és a kiváló vízáteresztő képességű talaj. Árnyékban a levélrózsák meglazulnak, megnyúlnak, és a levelek jellegzetes színeződése kevésbé érvényesül.

A talaj kémhatására nem különösebben érzékeny. Bár természetes élőhelyén leggyakrabban mészkő- és dolomitkibúvásokon fordul elő, más ásványi összetételű, jó vízáteresztő képességű talajokban is eredményesen nevelhető.

A frissen ültetett tövek rendszeresebb öntözést igényelnek a begyökeresedés időszakában. A már jól meggyökeresedett növények rendkívül szárazságtűrők, ezért szabadföldi tartás esetén még a hosszabb nyári aszályokat is károsodás nélkül átvészelik. Hosszabb csapadékmentes időszakban ugyanakkor meghálálják az alkalmankénti öntözést.

Levélrózsái tavasszal, különösen májusban a legszebbek. Ekkor mutatkozik meg leginkább a levelek színeződése, mintázata és a levélszéleket díszítő pillaszőrök összhatása.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A ''Sempervivum globiferum'' subsp. ''hirtum'' könnyen felismerhető a rendkívül rövid indák végén fejlődő, gömb alakú sarjrózsákról, amelyek leválásuk után gyorsan meggyökeresednek. Levélrózsái általában nyitottabbak, mint számos más kövirózsafajé.

Legközelebbi rokonai a ''Sempervivum globiferum'' többi alfaja. A korábban önálló fajként kezelt ''Jovibarba hirta'' ma a legtöbb korszerű rendszertani feldolgozás szerint a ''Sempervivum globiferum'' egyik alfaja.

A ''Sempervivum'' fajoktól a virágok felépítése, valamint a rövid indák végén fejlődő, könnyen leváló sarjrózsák alapján különíthető el.


== Taxonómia és filogenetika ==

{{Megjegyzés
|Az alfajt Carl von Linné eredetileg önálló fajként (''Sempervivum hirtum'') írta le. Később Opiz Filip Maximilian létrehozta a ''Jovibarba'' nemzetséget, amelybe ezt a fajt is átsorolta. Hosszú időn át számos botanikus önálló nemzetségként fogadta el a ''Jovibarba''-t, míg más szerzők a ''Sempervivum'' nemzetség részének tekintették. A modern molekuláris és morfológiai vizsgálatok alapján napjainkban a legtöbb adatbázis és rendszertani feldolgozás a ''Sempervivum globiferum'' egyik alfajaként kezeli.
}}


== Egyéb ==

Magyarország középhegységeiben gyakori, őshonos növény, amely természetvédelmi oltalom alatt áll. Kiváló alkalmazkodóképességének és rendkívüli fagytűrésének köszönhetően Európa egyik legismertebb télálló pozsgása.

Virágzást követően – a kövirózsák többségéhez hasonlóan – a virágzó levélrózsa elpusztul (hapaxanth életmód), azonban az addig képzett nagyszámú sarj biztosítja a telep fennmaradását és folyamatos terjedését.


== Szerzők ==

* '''Szöveg és kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 129. kártya

[[Kategória:Sempervivum]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Sempervivum globiferum subsp. hirtum - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. július 6., 21:30-n