https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Soehrensia_schickendantziiSoehrensia schickendantzii - Laptörténet2026-04-12T08:34:41ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.44.2https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Soehrensia_schickendantzii&diff=6078&oldid=prevDr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Soehrensia schickendantzii}} == Tudományos név == * '''''Soehrensia schickendantzii''''' (F.A.C. Weber) Friedrich & Boris O. Schlumpberger, 2012 === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév, a ''Soehrensia'' '''Johannes Soehrens''' (18??–1934) tiszteletére lett elnevezve, aki Chilében élt német botanikus és kertész volt. A faji jelző, a ''schickendantzii'' '''Friedrich Schickendantz''' (1837–1896) német-argentin ve…”2026-01-12T23:25:29Z<p>Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Soehrensia schickendantzii}} == Tudományos név == * '''''Soehrensia schickendantzii''''' (F.A.C. Weber) Friedrich & Boris O. Schlumpberger, 2012 === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév, a ''Soehrensia'' '''Johannes Soehrens''' (18??–1934) tiszteletére lett elnevezve, aki Chilében élt német botanikus és kertész volt. A faji jelző, a ''schickendantzii'' '''Friedrich Schickendantz''' (1837–1896) német-argentin ve…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>{{Speciesbox|taxon= Soehrensia schickendantzii}}<br />
== Tudományos név ==<br />
<br />
* '''''Soehrensia schickendantzii''''' (F.A.C. Weber) Friedrich &amp; Boris O. Schlumpberger, 2012<br />
<br />
=== A név eredete, etimológia ===<br />
<br />
A nemzetségnév, a ''Soehrensia'' '''Johannes Soehrens''' (18??–1934) tiszteletére lett elnevezve, aki Chilében élt német botanikus és kertész volt.<br />
<br />
A faji jelző, a ''schickendantzii'' '''Friedrich Schickendantz''' (1837–1896) német-argentin vegyész és botanikus tiszteletére lett adva, aki jelentős kutatásokat végzett az argentin flóra körében.<br />
<br />
=== Típus ===<br />
<br />
* ''Echinocactus schickendantzii'' F.A.C. Weber; Gyűjtő: Schickendantz, hely: Argentína, Catamarca, Santa Maria közelében; Típuspéldány gyűjteményi helye: Muséum National d’Histoire Naturelle (P).<br />
* '''Első leírása:''' ''Echinopsis schickendantzii'' néven Frédéric Albert Constantin Weber írta le 1896-ban a ''Dictionnaire d’Horticulture'' (473) lapjain.<br />
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Heimo Friedrich és Boris O. Schlumpberger 2012-ben.<br />
<br />
{{Típusfaj|Echinopsis schickendantzii|limit=5}}<br />
{{Kaktusz szinonimák}}<br />
<br />
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br />
<br />
=== Vegetatív test ===<br />
<br />
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====<br />
<br />
A növény általában csoportos növekedésű, az alapjától bőségesen sarjadó, így nagy telepeket alkot. A '''szár''' hengeres, oszlopos, de viszonylag alacsony, 15–25 cm (ritkán 40 cm) magas és 6 cm átmérőjű, színe fényes világoszöld.<br />
<br />
A '''szár''' felületén 14–18 alacsony, tompa '''bordák''' találhatók. Az '''areolák''' közel ülnek egymáshoz, fehéres vagy sárgás filccel borítottak.<br />
<br />
A '''tövisek''' rövidek, tűszerűek, rugalmasak, sárgás színűek. A '''peremtövis''' száma 9–15, hosszuk 5–10 mm. A '''középtövis''' száma 1–4, valamivel erősebbek, mint a radiálisak, de hosszuk hasonló.<br />
<br />
=== Generatív test ===<br />
<br />
==== Virág ====<br />
<br />
A '''virág''' a '''szár''' csúcsához közel, oldalt fejlődik. Tölcsér alakú, fehér, illatos, hossza 20–22 cm.<br />
<br />
* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' külső része barnás-zöld, a belső '''sziromlevél''' tiszta fehér, hegyes csúcsú.<br />
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' krémfehérek, a '''portokok''' sárgák. A '''bibe''' sárgásfehér, sokágú '''bibe'''-vel végződik.<br />
<br />
==== Termés ====<br />
<br />
A '''termés''' gömbölyű, sötétzöld, éretten gyakran felreped, húsa fehér.<br />
<br />
* '''Magja:''' Apró, matt fekete.<br />
<br />
== Elterjedés és élőhely ==<br />
<br />
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' északnyugati területein őshonos, főként '''Tucumán''', '''Catamarca''' és '''Salta''' tartományokban.<br />
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Hegyvidéki területeken, füves lejtőkön és sziklás környezetben él, gyakran 1500–3000 méteres magasságban. Bírja az erős napsütést és a téli fagyokat is, ha szárazon tartják.<br />
<br />
== Kultúrában tartás ==<br />
<br />
Kedvelt kaktusz a gyűjtők körében kompakt mérete és hatalmas, látványos virágai miatt. Tartása egyszerű: jó vízáteresztő közegben, bőséges nyári öntözés mellett gyorsan fejlődik. Gyakran alkalmazzák hibridizációs kísérletekben az ''Echinopsis'' nemzetséggel.<br />
<br />
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==<br />
<br />
A ''Soehrensia spachiana''-tól eltérően alacsonyabb, zömökebb termetű, és sűrűbb, sárgább tövisezettséggel rendelkezik. Virágai arányaiban nagyobbak a növény testéhez képest.<br />
<br />
== Taxonómia és filogenetika ==<br />
<br />
A faj besorolása sokáig vitatott volt, hol az ''Echinopsis'', hol a ''Trichocereus'', hol a ''Helianthocereus'' nemzetségbe sorolták. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a ''Soehrensia'' klád tagja, amely morfológiailag és genetikailag is elkülönül a valódi ''Echinopsis'' fajoktól.<br />
<br />
== Forrás ==<br />
<br />
* https://powo.science.kew.org/<br />
* https://www.ipni.org/<br />
* https://www.llifle.com/<br />
* https://www.worldfloraonline.org/<br />
<br />
[[Kategória:Soehrensia]]</div>Dr. Gyúró Zoltán