https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Soehrensia_thelegonoidesSoehrensia thelegonoides - Laptörténet2026-04-12T08:33:59ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.44.2https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Soehrensia_thelegonoides&diff=6155&oldid=prevDr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Soehrensia thelegonoides}} == Tudományos név == * '''''Soehrensia thelegonoides''''' (Speg.) Schlumpb. in Cactaceae Syst. Init. 28: 31. 2012. Sec. Schlumpberger (2012) ** '''A tudományos név státusza:''' érvényes * '''''Echinopsis thelegonoides''''' (Spegazzini) H. Friedrich & Rowley, 1974 ** '''A tudományos név státusza:''' szinonima === A név eredete, etimológia === * A nemzetséget '''Curt Backeberg''' német botanikus nev…”2026-01-14T10:56:24Z<p>Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Soehrensia thelegonoides}} == Tudományos név == * '''''Soehrensia thelegonoides''''' (Speg.) Schlumpb. in Cactaceae Syst. Init. 28: 31. 2012. Sec. Schlumpberger (2012) ** '''A tudományos név státusza:''' érvényes * '''''Echinopsis thelegonoides''''' (Spegazzini) H. Friedrich & Rowley, 1974 ** '''A tudományos név státusza:''' szinonima === A név eredete, etimológia === * A nemzetséget '''Curt Backeberg''' német botanikus nev…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>{{Speciesbox|taxon= Soehrensia thelegonoides}}<br />
== Tudományos név ==<br />
<br />
* '''''Soehrensia thelegonoides''''' (Speg.) Schlumpb. in Cactaceae Syst. Init. 28: 31. 2012. Sec. Schlumpberger (2012)<br />
** '''A tudományos név státusza:''' érvényes<br />
* '''''Echinopsis thelegonoides''''' (Spegazzini) H. Friedrich &amp; Rowley, 1974<br />
** '''A tudományos név státusza:''' szinonima<br />
<br />
=== A név eredete, etimológia ===<br />
<br />
* A nemzetséget '''Curt Backeberg''' német botanikus nevezte el '''Johannes Soehrens''' (18??–1934) tiszteletére. '''Soehrens''' német származású kertész és botanikus volt, aki Chilében élt és dolgozott (a santiagói botanikus kert munkatársaként). Jelentős szerepet játszott a chilei kaktuszflóra kutatásában és dokumentálásában a 20. század elején. A név a '''Soehrens''' családnévből és az ''-ia'' latin botanikai utótagból áll, amelyet hagyományosan személyekről elnevezett nemzetségek esetén alkalmaznak.<br />
* A nemzetségnevet az ógörög „''echinos''” = sün szóból képezték az „''opsis''” képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű („''echinopsis''” = sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A '''hajtás''' tövises voltát jellemzi.<br />
* A fajnév egy képzővel ellátott ógörög szóösszetétel. „''Thele''” = szemölcs, dudor, „''gonia''” = él, az „''-oides''” képző jelentése pedig valamihez hasonló. Vagyis a faj az ''E. thelegona'' fajhoz hasonló, amelynek a '''bordái''' '''szemölcsökre''' tagoltak.<br />
<br />
=== Típuspéldány ===<br />
<br />
* ''Echinopsis thelegonoides''; Carlos Luis Spegazzini, Argentína, Jujuy.<br />
* '''Első leírása:''' Cact. Plat. Tent. 11: 480, 1905.<br />
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' H. Friedrich &amp; Rowley, 1974; IOS Bull. 3(3): 98.<br />
<br />
{{Típusfaj|Echinopsis thelegonoides|limit=5}}<br />
{{Kaktusz szinonimák|Echinopsis thelegonoides}}<br />
<br />
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==<br />
<br />
=== Vegetatív test ===<br />
<br />
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====<br />
<br />
Vastag, hengeres '''szára''' (törzse) 6 méter magasra és 18 cm átmérőjűre nő. Tőből, később felül kisebb-nagyobb mértékben elágazhat, a '''hajtások''' felállók, kissé hajlítottak, csúcsuk tompa, átmérőjük 8 cm.<br />
<br />
Mintegy 15-16 '''bordája''' alacsony, lekerekített élű, az '''areolák''' közötti keresztirányú benyomódások miatt kezdetben erősen '''szemölcsökre''' tagolt, ami fokozatosan eltűnik a '''hajtás''' öregedésével.<br />
<br />
A kicsi, kerek '''areolák''' filcesek, rajtuk 8-10 db sárga, vagy barnás '''tövis''', amelyek vékonyak, 4-8 mm hosszúak. A ''rubinghianus'' néven leírt forma alacsonyabb termetű, csak 3 méter magasra nő, felálló '''szárú'''.<br />
<br />
=== Generatív test ===<br />
<br />
==== Virág ====<br />
<br />
A '''virág''' éjszaka nyílik. Fehér '''virágainak''' hossza a 20-24 cm-t is elérheti. A ''rubinghianus'' forma '''virágának''' színe a krémszínűtől a fehérig változhat.<br />
<br />
* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevelek''' zöldesek.<br />
<br />
==== Termés ====<br />
<br />
A '''termés''' kb. 5 cm hosszú, vörös pikkelyes, és a pikkelyek hónalját ('''axilláit''') hosszabb-rövidebb szőrcsomók fedik.<br />
<br />
* '''Magja:''' A '''magja''' fekete.<br />
<br />
== Elterjedés és élőhely ==<br />
<br />
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentínában''', '''Jujuy''' tartományban található. A ''rubinghianus'' forma pontos élőhelye nem ismert, egy spanyolországi gyűjteményi példány alapján írták le.<br />
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz dombokon él. Valószínűleg aprózódott, szinte talajmentes kőzetfelszíneken, sziklák között (''litofiton'' életmód), ritkás lombhullató cserjék és néhány lágyszárú társaságában fordul elő.<br />
<br />
== Kultúrában tartás ==<br />
<br />
Nem problémás növény. Kultúrában könnyen nevelhető, az átlagos tartási mód mellett jól fejlődik. Nyáron célszerű szabadban tartani, mert az üvegházban nevelt példányok '''hajtásai''' már akár 40 cm hosszúságnál is elhevernek. Szabadban, megfelelő vízellátás esetén ez lényegesen később következik be. Tartható teljes napfényen, csapadék elleni védelmet nem igényel, ha talaja jó vízáteresztő. A ''rubinghianus'' forma viszonylag hamar, már 40-50 cm-es nagyság elérésekor képes '''virágozni'''.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
A rendszerezők bizonytalan státuszú fajnak tartják. Lehet, hogy nem érdemel faji rangot, elképzelhető, hogy csak alfaj, vagy élőhelyi forma az ''E. thelegona'' fajon belül.<br />
<br />
== Szerzők és forrás ==<br />
<br />
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán<br />
* '''Kép:''' Lukoczki Balázs<br />
* '''Lektor:''' Papp László<br />
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 319. kártya<br />
<br />
[[Kategória:Soehrensia]]<br />
[[Kategória:Pozsgás kártyák]]</div>Dr. Gyúró Zoltán