Stapelianthus decaryi - Laptörténet

Jokhel Csaba: /* A név eredete, etimológia */

2026-02-03T16:31:24Z

A név eredete, etimológia

← Régebbi változat		A lap 2026. február 3., 16:31-kori változata
7. sor:		7. sor:

	* A ''Stapelia'' nevet és '''nemzetséget''' '''Linné''' írta le 1737-ben '''Johannes Bodaeus van Stapel''' (1602–1636) holland orvos és botanikus tiszteletére, aki illusztrálta és jelentősen kiegészítette '''Theophrastus''' munkáját. E művet halála után apja ''Historia Plantarum'' címen adta ki 1644-ben; ebben szerepel az első ismert stapeliás növény (ma ''Orbea variegata'').<br />		* A ''Stapelia'' nevet és '''nemzetséget''' '''Linné''' írta le 1737-ben '''Johannes Bodaeus van Stapel''' (1602–1636) holland orvos és botanikus tiszteletére, aki illusztrálta és jelentősen kiegészítette '''Theophrastus''' munkáját. E művet halála után apja ''Historia Plantarum'' címen adta ki 1644-ben; ebben szerepel az első ismert stapeliás növény (ma ''Orbea variegata'').<br />
	* A '''fajnév''' felfedezőjére, Raymond Decary-ra (1891–1973), francia pénzügyi szakemberre, botanikusra és Madagaszkáron tevékenykedő terepi gyűjtőre utal, aki 1916 és 1944 között dolgozott a szigeten.		* A '''fajnév''' felfedezőjére, '''Raymond Decary'''-ra (1891–1973), francia pénzügyi szakemberre, botanikusra és Madagaszkáron tevékenykedő terepi gyűjtőre utal, aki 1916 és 1944 között dolgozott a szigeten.

	<span id="első-leírása"></span>		<span id="első-leírása"></span>

	=== '''Első leírása''' ===		=== '''Első leírása''' ===
	[[Fájl:Stapelianthus decary-0.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Papp László]]		[[Fájl:Stapelianthus decary-0.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Papp László]]

Jokhel Csaba, 2026. február 3., 16:31-n

2026-02-03T16:31:10Z

← Régebbi változat		A lap 2026. február 3., 16:31-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{~~Speciesbox~~ \|~~taxon=Stapelianthus decaryi }}~~		{{Taxonbox
	~~== Tudományos név =~~=		\| accepted = Stapelianthus decaryi Choux 1934
	''Stapelianthus decaryi'' Choux 1934		\| synonym =
			}}
	~~'''A tudományos név státusza:''' érvényes~~

	<span id="A-név-eredete-etimológia"></span>		<span id="A-név-eredete-etimológia"></span>
	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===

	A ''Stapelia'' nevet és nemzetséget ~~LINNÉ~~ írta le 1737-ben '''Johannes Bodaeus van Stapel''' (1602–1636) holland orvos és botanikus tiszteletére, aki illusztrálta és jelentősen kiegészítette '''Theophrastus''' munkáját. E művet halála után apja ''Historia Plantarum'' címen adta ki 1644-ben; ebben szerepel az első ismert stapeliás növény (ma ''Orbea variegata'').<br />		* A ''Stapelia'' nevet és '''nemzetséget''' '''Linné''' írta le 1737-ben '''Johannes Bodaeus van Stapel''' (1602–1636) holland orvos és botanikus tiszteletére, aki illusztrálta és jelentősen kiegészítette '''Theophrastus''' munkáját. E művet halála után apja ''Historia Plantarum'' címen adta ki 1644-ben; ebben szerepel az első ismert stapeliás növény (ma ''Orbea variegata'').<br />
	A fajnév felfedezőjére, Raymond Decary-ra (1891–1973), francia pénzügyi szakemberre, botanikusra és Madagaszkáron tevékenykedő terepi gyűjtőre utal, aki 1916 és 1944 között dolgozott a szigeten.		* A '''fajnév''' felfedezőjére, Raymond Decary-ra (1891–1973), francia pénzügyi szakemberre, botanikusra és Madagaszkáron tevékenykedő terepi gyűjtőre utal, aki 1916 és 1944 között dolgozott a szigeten.

	<span id="első-leírása"></span>		<span id="első-leírása"></span>
15. sor:		13. sor:
	[[Fájl:Stapelianthus decary-0.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Papp László]]		[[Fájl:Stapelianthus decary-0.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Papp László]]
	''Annales de l’Institut Botanique et Géologique Colonial de Marseille'', ser. 5, 2(3): 7 (1934).		''Annales de l’Institut Botanique et Géologique Colonial de Marseille'', ser. 5, 2(3): 7 (1934).

	~~<span id="szinonimái"></span>~~
	~~=== '''Szinonimái''' ===~~

	~~Nincsenek.~~

	<span id="leírása"></span>		<span id="leírása"></span>
52. sor:		45. sor:

	Apró, sötét színű hajtásai között a hasonlóan apró, sötéten pettyezett virágok könnyen észrevétlenek maradnak, közelről szemlélve azonban minden virág egy-egy miniatűr műalkotás, igazi különlegesség.		Apró, sötét színű hajtásai között a hasonlóan apró, sötéten pettyezett virágok könnyen észrevétlenek maradnak, közelről szemlélve azonban minden virág egy-egy miniatűr műalkotás, igazi különlegesség.
			== Szerzők ==
	'''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László~~<br />~~		* '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László
	'''Kép:''' Papp László (1.), Rácz Ibolya (2–3.)~~<br />~~		* '''Kép:''' Papp László (1.), Rácz Ibolya (2–3.)
	'''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán~~<br />~~		* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
	== Forrás ==		== Forrás ==
	* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 456. kártya		* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 456. kártya

Jokhel Csaba, 2026. január 1., 09:13-n

2026-01-01T09:13:24Z

← Régebbi változat		A lap 2026. január 1., 09:13-kori változata
1. sor:		1. sor:
			{{Speciesbox \|taxon=Stapelianthus decaryi }}
	== Tudományos név ==		== Tudományos név ==
	''Stapelianthus decaryi'' Choux 1934		''Stapelianthus decaryi'' Choux 1934

Jokhel Csaba, 2026. január 1., 09:10-n

2026-01-01T09:10:55Z

← Régebbi változat		A lap 2026. január 1., 09:10-kori változata
12. sor:		12. sor:
	<span id="első-leírása"></span>		<span id="első-leírása"></span>
	=== '''Első leírása''' ===		=== '''Első leírása''' ===
			[[Fájl:Stapelianthus decary-0.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Papp László]]
	''Annales de l’Institut Botanique et Géologique Colonial de Marseille'', ser. 5, 2(3): 7 (1934).		''Annales de l’Institut Botanique et Géologique Colonial de Marseille'', ser. 5, 2(3): 7 (1934).

28. sor:		28. sor:
	'''Virágzata''' 1–4 virágból áll. A '''virágkocsány''' 6–8 mm hosszú és kb. 2 mm vastag. A '''csészelevelek''' 4–7 mm hosszúak, hegyesek. A '''párta''' 12–16 mm átmérőjű, kívül halványbarna, vörösesbarna pontokkal, belül krémszínű, sötétbíbor pöttyözéssel.<br />		'''Virágzata''' 1–4 virágból áll. A '''virágkocsány''' 6–8 mm hosszú és kb. 2 mm vastag. A '''csészelevelek''' 4–7 mm hosszúak, hegyesek. A '''párta''' 12–16 mm átmérőjű, kívül halványbarna, vörösesbarna pontokkal, belül krémszínű, sötétbíbor pöttyözéssel.<br />
	A '''párta''' belső oldalát hosszúkás, hegyes végű szemölcsök borítják, amelyek a felső részen erőteljesebbek. A pártacső 10–15 mm hosszú és 7–9 mm átmérőjű, hengeres. A háromszög alakú pártalebenyek 7–8 mm hosszúak, 6–8 mm szélesek, erősen kihegyesedők és visszahajlók.		A '''párta''' belső oldalát hosszúkás, hegyes végű szemölcsök borítják, amelyek a felső részen erőteljesebbek. A pártacső 10–15 mm hosszú és 7–9 mm átmérőjű, hengeres. A háromszög alakú pártalebenyek 7–8 mm hosszúak, 6–8 mm szélesek, erősen kihegyesedők és visszahajlók.
			[[Fájl:Stapelianthus decary-1.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Rácz Ibolya]]
	A '''korona''' húsos, sötétbíbor színű, 5–6 mm hosszú és 3–4 mm átmérőjű, kb. 1 mm hosszú – vagy alig érzékelhető – nyélen ül. A külső koronalebenyek felállók, 4–5 mm hosszúak, villásan kettéosztottak. A belső koronalebenyek rövidek, tompa, háromszög alakúak.		A '''korona''' húsos, sötétbíbor színű, 5–6 mm hosszú és 3–4 mm átmérőjű, kb. 1 mm hosszú – vagy alig érzékelhető – nyélen ül. A külső koronalebenyek felállók, 4–5 mm hosszúak, villásan kettéosztottak. A belső koronalebenyek rövidek, tompa, háromszög alakúak.

41. sor:		41. sor:

	A leghidegebb hónapok június, július és augusztus, amikor a napi minimum átlagosan 18 °C, a napi maximum pedig 23–24 °C. A legszárazabb időszak szeptember és október, ekkor a havi csapadékmennyiség 70–90 mm.		A leghidegebb hónapok június, július és augusztus, amikor a napi minimum átlagosan 18 °C, a napi maximum pedig 23–24 °C. A legszárazabb időszak szeptember és október, ekkor a havi csapadékmennyiség 70–90 mm.
			[[Fájl:Stapelianthus decary-2.jpg\|bélyegkép\|Fotó: Rácz Ibolya]]
	<span id="kultúrája"></span>		<span id="kultúrája"></span>
	=== '''Kultúrája''' ===		=== '''Kultúrája''' ===
51. sor:		51. sor:

	Apró, sötét színű hajtásai között a hasonlóan apró, sötéten pettyezett virágok könnyen észrevétlenek maradnak, közelről szemlélve azonban minden virág egy-egy miniatűr műalkotás, igazi különlegesség.		Apró, sötét színű hajtásai között a hasonlóan apró, sötéten pettyezett virágok könnyen észrevétlenek maradnak, közelről szemlélve azonban minden virág egy-egy miniatűr műalkotás, igazi különlegesség.


	~~-----~~

	'''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László<br />		'''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László<br />

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == ''Stapelianthus decaryi'' Choux 1934 '''A tudományos név státusza:''' érvényes === A név eredete, etimológia === A ''Stapelia'' nevet és nemzetséget LINNÉ írta le 1737-ben '''Johannes Bodaeus van Stapel''' (1602–1636) holland orvos és botanikus tiszteletére, aki illusztrálta és jelentősen kiegészítette '''Theophrastus''' munkáját. E művet halála után apja ''Historia Pl…”

2026-01-01T09:05:16Z

Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == ''Stapelianthus decaryi'' Choux 1934 '''A tudományos név státusza:''' érvényes === A név eredete, etimológia === A ''Stapelia'' nevet és nemzetséget LINNÉ írta le 1737-ben '''Johannes Bodaeus van Stapel''' (1602–1636) holland orvos és botanikus tiszteletére, aki illusztrálta és jelentősen kiegészítette '''Theophrastus''' munkáját. E művet halála után apja ''Historia Pl…”

Új lap

== Tudományos név ==
''Stapelianthus decaryi'' Choux 1934

'''A tudományos név státusza:''' érvényes


=== A név eredete, etimológia ===

A ''Stapelia'' nevet és nemzetséget LINNÉ írta le 1737-ben '''Johannes Bodaeus van Stapel''' (1602–1636) holland orvos és botanikus tiszteletére, aki illusztrálta és jelentősen kiegészítette '''Theophrastus''' munkáját. E művet halála után apja ''Historia Plantarum'' címen adta ki 1644-ben; ebben szerepel az első ismert stapeliás növény (ma ''Orbea variegata''). 
A fajnév felfedezőjére, Raymond Decary-ra (1891–1973), francia pénzügyi szakemberre, botanikusra és Madagaszkáron tevékenykedő terepi gyűjtőre utal, aki 1916 és 1944 között dolgozott a szigeten.


=== '''Első leírása''' ===

''Annales de l’Institut Botanique et Géologique Colonial de Marseille'', ser. 5, 2(3): 7 (1934).


=== '''Szinonimái''' ===

Nincsenek.


=== '''Leírása''' ===

Csoportképző növény. Négy- vagy hatbordás hajtásai felállók vagy elheverők, 2,5–10 cm hosszúak, 0,5–1,5 cm átmérőjűek. A '''hajtások''' csupaszak, alapszínük szürkészöld, amelyen vörösesbarna pettyezettség figyelhető meg. 
Lapított, kúpos szemölcsei kezdetleges, ár alakú, néhány milliméter hosszú levélkében végződnek; ezek fehér, tövisszerű képződménnyé száradva sokáig a növényen maradnak.

'''Virágzata''' 1–4 virágból áll. A '''virágkocsány''' 6–8 mm hosszú és kb. 2 mm vastag. A '''csészelevelek''' 4–7 mm hosszúak, hegyesek. A '''párta''' 12–16 mm átmérőjű, kívül halványbarna, vörösesbarna pontokkal, belül krémszínű, sötétbíbor pöttyözéssel. 
A '''párta''' belső oldalát hosszúkás, hegyes végű szemölcsök borítják, amelyek a felső részen erőteljesebbek. A pártacső 10–15 mm hosszú és 7–9 mm átmérőjű, hengeres. A háromszög alakú pártalebenyek 7–8 mm hosszúak, 6–8 mm szélesek, erősen kihegyesedők és visszahajlók.

A '''korona''' húsos, sötétbíbor színű, 5–6 mm hosszú és 3–4 mm átmérőjű, kb. 1 mm hosszú – vagy alig érzékelhető – nyélen ül. A külső koronalebenyek felállók, 4–5 mm hosszúak, villásan kettéosztottak. A belső koronalebenyek rövidek, tompa, háromszög alakúak.

Termése kb. 10 cm hosszú, hengeres, alig 1 cm átmérőjű, tompa végű, szürkészöld alapon vörös foltos ikertüsző.


=== '''Elterjedése és élőhelye''' ===

'''Típusélőhelye''' Madagaszkáron található. Elterjedése a sziget déli és keleti, partközeli területeire korlátozódik (Anosy tartomány, Manambaro környéke). 
Gneisz alapkőzetű dombok lábánál, csupasz gneiszfelszíneken, kőzetormokon vagy a lejtők alján él, gyakran kisebb mélyedésekben felhalmozódott, bomló növényi maradványokkal kevert talajban. Előfordulása 10–900 m tengerszint feletti magasság között jellemző, többnyire teljesen szabad állásban, árnyékolás nélkül. 
Akár 1 m átmérőjű, sűrű csoportokat is alkothat. Élőhelyein számos más pozsgás faj is előfordul, például ''Pachypodium horombense'', ''Kalanchoe orgyalis'', ''Ischnolepis graminifolia'', ''Pachypodium rosulatum'', ''Euphorbia xylophylloides'', ''Aloe intermedia'', ''Kalanchoë synsepala'' és ''Rhipsalis cassytha''.

A leghidegebb hónapok június, július és augusztus, amikor a napi minimum átlagosan 18 °C, a napi maximum pedig 23–24 °C. A legszárazabb időszak szeptember és október, ekkor a havi csapadékmennyiség 70–90 mm.


=== '''Kultúrája''' ===

Az élőhely klímaadatai alapján különleges igényű fajnak tűnhet, a gyakorlatban azonban nem problémás, és átlagos kaktusz- és pozsgásgyűjteményekben is jól tartható. Talaja legyen homokos szerkezetű és savanyú kémhatású. 
Tavasztól őszig rendszeres öntözést igényel, akár teljes napfényen is nevelhető, de minimális árnyékolás javasolt. A vegetációs időszakban célszerű szabadban tartani, csapadék elleni védelemmel. Virágzása nyár végén és ősszel várható.

Ősztől tavaszig világos, jól szellőző helyen, minimális öntözéssel pihentethető; tapasztalatok szerint öntözés nélkül is áttelel. A faj számára szokatlan hidegben (kaktuszokkal együtt, 2–10 °C-on) az öntözés kockázatos lehet.

Apró, sötét színű hajtásai között a hasonlóan apró, sötéten pettyezett virágok könnyen észrevétlenek maradnak, közelről szemlélve azonban minden virág egy-egy miniatűr műalkotás, igazi különlegesség.

-----

'''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László 
'''Kép:''' Papp László (1.), Rácz Ibolya (2–3.) 
'''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán 
== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 456. kártya