Dr. Gyúró Zoltán, 2026. július 6., 21:23-n

2026-07-06T21:23:41Z

← Régebbi változat		A lap 2026. július 6., 21:23-kori változata
3. sor:		3. sor:
	\| synonym =		\| synonym =
	}}		}}
			[[Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus saueri-001.jpg\|bélyegkép\|Turbinicarpus saueri]]
			[[Fájl:Pozsgaslap Turbinicarpus saueri-002.jpg\|bélyegkép\|Turbinicarpus saueri]]
	<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>		<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
	=== A név eredete, etimológia ===		=== A név eredete, etimológia ===

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típuspéldány */

2026-07-06T21:19:40Z

Típuspéldány

← Régebbi változat		A lap 2026. július 6., 21:19-kori változata
14. sor:		14. sor:
	* '''Első leírása:''' Friedrich Boedeker: ''Zeitschrift für Sukkulentenkunde'' 3: 62. (1928), mint ''Echinocactus saueri''.		* '''Első leírása:''' Friedrich Boedeker: ''Zeitschrift für Sukkulentenkunde'' 3: 62. (1928), mint ''Echinocactus saueri''.
	* '''A ''Turbinicarpus'' nemzetségbe helyezte:''' Václav John és František Říha (1983).		* '''A ''Turbinicarpus'' nemzetségbe helyezte:''' Václav John és František Říha (1983).

			{{Típusfaj\|Turbinicarpus saueri\|limit=5}}

	{{Kaktusz szinonimák}}		{{Kaktusz szinonimák}}

	* ''Echinocactus saueri'' Boedeker (1928)
	* ''Thelocactus saueri'' (Boedeker) Borg (1937)
	* ''Gymnocactus saueri'' (Boedeker) Curt Backeberg (1938)
	* ''Neolloydia saueri'' (Boedeker) Edward Frederick Anderson (1986)
	* ''Pediocactus saueri'' (Boedeker) Halda (1998)
	* ''Turbinicarpus saueri'' subsp. ''nelissae'' Halda & Panarotto (1998) – a legtöbb korszerű rendszertani feldolgozás ezt nem fogadja el önálló taxonként.

	~~<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>~~
	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

Dr. Gyúró Zoltán: Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Turbinocarpus saueri lapot Turbinicarpus saueri lapra átirányítás nélkül

2026-07-06T21:18:55Z

Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Turbinocarpus saueri lapot Turbinicarpus saueri lapra átirányítás nélkül

← Régebbi változat	A lap 2026. július 6., 21:18-kori változata
(Nincs különbség)

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Turbinicarpus saueri (Boedeker) V.John & Riha, Kaktusy 19: 97. 1983 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' a latin ''turbo'' (csiga, pörgettyű) és az ógörög ''karpos'' (termés) szavak összetételéből származik, utalva a csigaszerű alakú termésre. * A '''fajnév''' Paul Sauer nevét őrzi, aki Hans-Wilhelm Viereck sógora volt. Az 1920-as évekb…”

2026-07-05T15:08:36Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Turbinicarpus saueri (Boedeker) V.John & Riha, Kaktusy 19: 97. 1983 | synonym = }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' a latin ''turbo'' (csiga, pörgettyű) és az ógörög ''karpos'' (termés) szavak összetételéből származik, utalva a csigaszerű alakú termésre. * A '''fajnév''' Paul Sauer nevét őrzi, aki Hans-Wilhelm Viereck sógora volt. Az 1920-as évekb…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Turbinicarpus saueri (Boedeker) V.John & Riha, Kaktusy 19: 97. 1983
| synonym =
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' a latin ''turbo'' (csiga, pörgettyű) és az ógörög ''karpos'' (termés) szavak összetételéből származik, utalva a csigaszerű alakú termésre.
* A '''fajnév''' Paul Sauer nevét őrzi, aki Hans-Wilhelm Viereck sógora volt. Az 1920-as években Mexikóba emigrált, és jelentős segítséget nyújtott Hans-Wilhelm Viereck mexikói gyűjtőútjai során.


=== Típuspéldány ===

* '''Első leírása:''' Friedrich Boedeker: ''Zeitschrift für Sukkulentenkunde'' 3: 62. (1928), mint ''Echinocactus saueri''.
* '''A ''Turbinicarpus'' nemzetségbe helyezte:''' Václav John és František Říha (1983).

{{Kaktusz szinonimák}}

* ''Echinocactus saueri'' Boedeker (1928)
* ''Thelocactus saueri'' (Boedeker) Borg (1937)
* ''Gymnocactus saueri'' (Boedeker) Curt Backeberg (1938)
* ''Neolloydia saueri'' (Boedeker) Edward Frederick Anderson (1986)
* ''Pediocactus saueri'' (Boedeker) Halda (1998)
* ''Turbinicarpus saueri'' subsp. ''nelissae'' Halda & Panarotto (1998) – a legtöbb korszerű rendszertani feldolgozás ezt nem fogadja el önálló taxonként.


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

Többnyire magányosan növő, csak kivételesen sarjadzó faj. Hajtása nyomott gömb alakú, idősebb korban kissé megnyúlhat. Teste 3–5 cm magas és 4–6 cm átmérőjű. Színe szürkészöld, kékeszöld, ritkábban sárgászöld árnyalatú. A hajtás csúcsát az ivarérett növényeken sűrű fehér gyapjú borítja, amely idővel részben lekophat.


==== Szemölcsök ====

A hajtást jól fejlett, többé-kevésbé szögletes alapú, felül lekerekített szemölcsök alkotják. A szemölcsök 2–5 mm magasak, jellegzetesen tagolják a növény testét.


==== Areolák ====

Az areolák fiatalon sűrűn gyapjasak, különösen a hajtás csúcsán. Az idősebb areolákról a gyapjú fokozatosan lekopik.


==== Tövisek ====

* '''Peremtövis:''' 7–14 db, fehér, később részben megsötétedő, többnyire sugárirányban álló, 5–15 mm hosszú. Az alsó peremtövisek rendszerint hosszabbak és erőteljesebbek.
* '''Középtövis:''' 1–3 db, felfelé irányuló, enyhén hajlott, 10–14 mm hosszú. Színük többnyire szürkésfekete, ritkábban barnásszürke vagy világosbarna. Alapjukon gyakran fehéres, hártyás pikkely figyelhető meg, csúcsuk viszonylag törékeny.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virágok 1,5–2 cm hosszúak és 2–2,5 cm átmérőjűek.

* '''Színe:''' fehér, esetenként halvány rózsaszínes árnyalattal.
* '''Lepellevelek:''' fehér alapon halvány vagy élénkebb rózsaszín, esetenként vöröses középsávval, amely egészen a csúcsig húzódik.
* '''Porzók:''' a porzószálak lilás-rózsaszínűek, a portokok sárgák.
* '''Bibe:''' fehéres, több bibeágra oszlik.


==== Termés ====

A termés gömbölyded vagy kissé megnyúlt, fehéresbarna színű, 4–7 mm hosszú és 3–5 mm átmérőjű.

* '''Magja:''' fekete, megközelítőleg 1 mm átmérőjű.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Tamaulipas állam, elsősorban a Jaumave-völgy térsége.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' rendkívül kis elterjedési területen fordul elő. Sekély talajú mészkőfelszíneken, alacsony cserjékkel és ritkás füvekkel borított félsivatagi élőhelyeken él.


== Kultúrában tartás ==

Magról viszonylag könnyen szaporítható, ennek ellenére ritkán található meg a gyűjteményekben. Nem öntermékenyülő faj, ezért a sikeres magképzéshez több, különböző magvetésből származó növény együttes nevelése és kölcsönös beporzása szükséges.

Erősen ásványi összetételű, jó vízáteresztő képességű, mésztartalmú talajt igényel. Világos, napos helyen fejlődik megfelelően.

A vegetációs időszak márciustól októberig tart. A fiatal növények rendszeresebb öntözést igényelnek, míg a kifejlett példányok általában 2–3 hetente öntözhetők. Virágzása elhúzódó, nyártól gyakran egészen ősz végéig több hullámban nyílik, időnként egyszerre több virágot is fejleszt.

Ősszel fokozatosan teljesen szárazon kell tartani. Télen +2 és +8 °C közötti hőmérsékleten, teljesen száraz körülmények között teleltethető. Megfelelő tartás mellett már 2–4 éves korban virágzóképes.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

A faj legközelebbi rokonságban a ''Turbinicarpus knuthianus'' fajjal áll. Attól elsősorban kisebb termetével, rövidebb középtöviseivel, a Jaumave-völgyre korlátozódó elterjedésével és virágainak jellegzetes színezetével különíthető el.

Az állományok között jelentős változatosság figyelhető meg. Egyes egyedek középtövise világosabb barna vagy sárgás árnyalatú, ezek virágai gyakrabban rózsaszínes tónusúak.


== Taxonómia és filogenetika ==

{{Megjegyzés
|A fajt Friedrich Boedeker eredetileg az ''Echinocactus'' nemzetségben írta le. Később több nemzetségbe is átsorolták (''Thelocactus'', ''Gymnocactus'', ''Neolloydia'', ''Pediocactus''), míg Václav John és František Říha 1983-ban a ''Turbinicarpus'' nemzetségbe helyezte át. Egyes szerzők a ''Turbinicarpus knuthianus'' alfajának tekintették, azonban a legtöbb modern rendszertani feldolgozás önálló fajként kezeli. A leírt ''subsp. nelissae'' elkülönítését a korszerű taxonómiai szemlélet általában nem fogadja el.
}}


== Egyéb ==

A faj a természetben fokozottan veszélyeztetett. Állományait elsősorban a túllegeltetés, a növényzet szándékos felégetése, valamint az illegális növénygyűjtés veszélyezteti.

A faj a Washingtoni Egyezmény (CITES) I. függelékében szerepel, ezért nemzetközi kereskedelme szigorúan szabályozott.


== Szerzők ==

* '''Szöveg és kép:''' Papp László
* '''Szerkesztette:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 137. kártya

[[Kategória:Turbinicarpus]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

Turbinicarpus saueri - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. július 6., 21:23-n

Dr. Gyúró Zoltán: /* Típuspéldány */

Dr. Gyúró Zoltán: Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Turbinocarpus saueri lapot Turbinicarpus saueri lapra átirányítás nélkül