Dr. Gyúró Zoltán: /* Forrás */

2026-06-14T21:07:25Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2026. június 14., 21:07-kori változata
55. sor:		55. sor:

	[[Kategória:Uebelmannia]]		[[Kategória:Uebelmannia]]
	~~[[Kategória:pozsgáslap]]~~

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia buiningii Donald 1968 sec. Zappi & Taylor (2020+) }} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnevet, az ''Uebelmannia'' nevet '''Werner Uebelmann''' svájci kaktuszgyűjtő és importőr tiszteletére hozták létre, aki nagymértékben támogatta a brazíliai kaktuszflóra felfedezésére irányuló expedíciókat. * A faji jelzőt, a ''buiningii''-t, '''John Donald''' a neves hollan…”

2026-06-14T21:04:33Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia buiningii Donald 1968 sec. Zappi & Taylor (2020+) }} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnevet, az ''Uebelmannia'' nevet '''Werner Uebelmann''' svájci kaktuszgyűjtő és importőr tiszteletére hozták létre, aki nagymértékben támogatta a brazíliai kaktuszflóra felfedezésére irányuló expedíciókat. * A faji jelzőt, a ''buiningii''-t, '''John Donald''' a neves hollan…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia buiningii Donald 1968 sec. Zappi & Taylor (2020+) }}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnevet, az ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]'' nevet '''[[Werner Uebelmann]]''' svájci kaktuszgyűjtő és importőr tiszteletére hozták létre, aki nagymértékben támogatta a brazíliai kaktuszflóra felfedezésére irányuló expedíciókat.
* A faji jelzőt, a ''buiningii''-t, '''[[John Donald]]''' a neves holland kaktuszkutató és gyűjtő, '''[[Albert Frederik Hendrik Buining]]''' tiszteletére választotta, aki '''[[Leopold Horst]]''' társaságában felfedezte ezt a különleges taxont Minas Gerais államban.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''[[Uebelmannia buiningii]]'' Donald; Brazília, Minas Gerais, Itamarandiba közelében, kvarcit sziklákon. Gyűjtő: '''[[Leopold Horst]]''' & '''[[Albert Frederik Hendrik Buining]]''' (HU 141, U).
* '''Első leírása:''' Első alkalommal '''[[John Donald]]''' írta le fajként a National Cactus and Succulent Journal 24: 3 (1968) folyóiratban.
* '''Az aktuális nemzetségnevet adta:''' A fajt eleve az ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]'' nemzetségbe sorolva írták le, így újabb nemzetségbe helyezésre nem került sor.

{{Típusfaj | Uebelmannia buiningii | limit=5}}

=== Szinonimák ===

* ''[[Uebelmannia pectinifera var. buiningii]]''

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Magányos, többnyire kisméretű, lapított gömb vagy gömb alakú '''szár''' ('''hajtás'''), amelynek magassága ritkán haladja meg a 8–10 cm-t, átmérője pedig a 6–8 cm-t; az epidermisz különleges, érdes tapintású, viaszos, színe a matt sötétzöldtől, az olívazöldön át a vörösesbarna vagy sötét bronzszínű árnyalatig változhat. A '''bordák''' száma általában 16–18, egyenes lefutásúak, keskenyek és kifejezett '''szemölcsök'''re tagolódnak. Az '''areolák''' viszonylag kicsik, kerekdedek, egymáshoz meglehetősen közel ülnek a bordák élein, kezdetben kevés krémszínű gyapjú borítja őket. A '''tövisek''' finomak, egyenesek, tűszerűek, de merevek; a '''peremtövis'''ek száma 4 vagy 6, kereszt alakban szétállók, hosszuk 0,5–1,5 cm, színük sárgásbarna, szalmasárga vagy sötétebb barna. A '''középtövis''' nem különül el élesen a peremtövisektől, de az areola közepén fejlődő tövisek némileg vaskosabbak, felállók és elérhetik a 2 cm-es hosszúságot. Fotoszintetizáló '''levél''' vagy '''levelek''' nincsenek. A '''gyökérzet''' finoman elágazó, érzékeny és sekély, optimálisan alkalmazkodott a kvarcitkőzetek repedéseiben található minimális szerves hordalék hasznosítására.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A kicsi, tölcsér alakú '''virág''' a hajtás csúcsán, az areolák gyapjából fejlődik, napközben nyílik, hossza mintegy 1,5 cm, átmérője 1,2 cm, színe halványsárga vagy zöldessárga.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' ('''sziromlevél''', belső lepellevél, külső lepellevél) keskeny, lándzsás, a kisméretű párta sárgás színben ragyog.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, a '''portokok''' sárgák, a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' rövid, a '''bibe''' ágai krémszínűek.

==== Termés ====
A termés gömbölyded vagy tojásdad alakú, húsos bogyó, amely éretten sárgás, vöröses or sötétvörös színűvé válik.

* '''Magja:''' A magok viszonylag nagyok, vese alakúak, felületük fényes fekete vagy sötétbarna, finoman szemcsézett.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag '''Brazília''' területén, azon belül is '''Minas Gerais''' államban, Itamarandiba környékén, egy rendkívül szűk és izolált mikrorégióban honos, endemikus taxon.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Kifejezetten száraz, trópusi hegyvidéki (campo rupestre) környezetben él, ahol nyílt, teljesen kitett kvarcit sziklapadokon és gipsztartalmú, omladékos kőtörmelékeken fordul elő, nagyjából 1000 méteres tengerszint feletti magasságban. Életmódja szerint szigorúan ''litofiton'', a sziklák repedéseiben és a kvarcithomokos mélyedésekben gyökerezik. Élőhelyét az intenzív nappali napsütés, a magas hőmérséklet-ingadozás és az időszakos, éjszakai sűrű ködképződés jellemzi, amely létfontosságú nedvességet biztosít a növény számára a száraz periódusokban.

== Kultúrában tartás ==
A gyűjteményekben az egyik legféltettebb és legnehezebben tartható ritkaság. Teljesen ásványi, mészmentes, kifejezetten savanyú kémhatású, durva kvarczúzalékot, pumicát és kevés tőzeget tartalmazó, tökéletes vízáteresztő aljzatot igényel. Saját gyökéren rendkívül lassan fejlődik, és a legkisebb túlöntözésre vagy pangó vízre is a sekély '''gyökérzet''' pusztulásával reagál; emiatt a gyűjtők előszeretettel tartják oltott példányként (alanyként például a ''[[:Kategória:Myrtillocactus|Myrtillocactus]]'' vagy ''[[:Kategória:Echinopsis|Echinopsis]]'' nemzetség fajait használva). A növekedési időszakban meleg, jól szellőző, nagyon világos, de a tűző naptól némileg védett helyet és magas páratartalmat igényel, az öntözések között hagyva a földet teljesen kiszáradni. Teleltetése kritikus pont: a hőmérséklet télen sem süllyedhet tartósan 15 °C alá, miközben a közeget szinte teljesen szárazon kell tartani, óvva a növényt a gombás fertőzésektől.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az ''[[Uebelmannia buiningii]]'' legközelebbi rokona az ''[[Uebelmannia pectinifera]]'', amellyel sokáig egy fajként is kezelték. Azonban az ''[[Uebelmannia buiningii]]'' határozottan elkülöníthető lényegesen kisebb, lapítottabb felépítése, kevesebb számú (16–18, szemben a pectinifera 15–40) bordája, valamint sárgásbarna, szalmasárga, finomabb lefutású tövisrendszere alapján, míg az ''[[Uebelmannia pectinifera]]'' sötét, csaknem fekete, sűrű fésűs töviseket visel.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Cereeae|Cereeae]] tribuszába tartozik. A 2010 utáni molekuláris és filogenetikai DNS-vizsgálatok megerősítették az ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]'' nemzetség monofilatikus jellegét és elszigetelt evolúciós helyzetét a kelet-brazíliai kaktuszflórában. '''[[Daniela Zappi]]''' és '''[[Nigel Taylor]]''' 2020 utáni modern taxonómiai revízióiban megerősítették a faj önálló státuszát, elvetve az ''[[Uebelmannia pectinifera]]'' alfajaként vagy változataként történő besorolását, kiemelve a stabil morfológiai különbségeket és az izolált földrajzi elterjedést.

== Forrás ==

* [https://www.ipni.org/ International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://powo.science.kew.org/ Plants of the World Online (POWO)]
* [https://www.worldfloraonline.org World Flora Online (WFO)]

[[Kategória:Uebelmannia]]
[[Kategória:pozsgáslap]]

Uebelmannia buiningii - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* Forrás */