Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia gummifera (Backeb. & Voll) Buining 1967 sec. Zappi & Taylor 2020+}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnevet, az ''Uebelmannia'' nevet '''Werner Uebelmann''' svájci kaktuszgyűjtő és importőr tiszteletére hozták létre, aki nagymértékben támogatta a brazíliai kaktuszflóra felfedezésére irányuló expedíciókat. * A faji jelző, a ''gummifera'' a latin ''cummi'' / ''gum…”

2026-06-14T21:12:50Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia gummifera (Backeb. & Voll) Buining 1967 sec. Zappi & Taylor 2020+}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnevet, az ''Uebelmannia'' nevet '''Werner Uebelmann''' svájci kaktuszgyűjtő és importőr tiszteletére hozták létre, aki nagymértékben támogatta a brazíliai kaktuszflóra felfedezésére irányuló expedíciókat. * A faji jelző, a ''gummifera'' a latin ''cummi'' / ''gum…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia gummifera (Backeb. & Voll) Buining 1967 sec. Zappi & Taylor 2020+}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnevet, az ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]'' nevet '''[[Werner Uebelmann]]''' svájci kaktuszgyűjtő és importőr tiszteletére hozták létre, aki nagymértékben támogatta a brazíliai kaktuszflóra felfedezésére irányuló expedíciókat.
* A faji jelző, a ''gummifera'' a latin ''cummi'' / ''gummi'' (gumi, mézga) és ferre (hordozni, teremni) szavak összetételéből származik, ami a növény belső szöveteiben, különösen a hajtás kérgében található kiterjedt nyálka- és mézgacsatornák jelenlétére utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''[[Uebelmannia gummifera]]'' (Backeb. & Voll) Buining; Brazília, Minas Gerais, Serra do Ambrosio. Gyűjtő: '''[[Albert Frederik Hendrik Buining]]''' & '''[[Leopold Horst]]''' (HU 104).
* '''Első leírása:''' A taxont először '''[[Curt Backeberg]]''' és '''[[Carlos Voll]]''' írta le mint ''Parodia gummifera'' 1949-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Albert Frederik Hendrik Buining]]''' helyezte át az ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]'' nemzetségbe a Succulenta (Netherlands) 46: 161. oldalán, 1967-ben.

{{Típusfaj | Uebelmannia gummifera | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Magányos, ritkán tőből kissé sarjadó, gömbölyded, idős korban kissé megnyúlt, hengeres '''szár''' ('''hajtás'''), amely kifejlett korában elérheti a 10 cm-es magasságot és a 6–8 cm-es átmérőt; az epidermisz színe matt szürkészöld, olívazöld vagy sötétzöld, felülete finoman szemcsézett, érdes tapintású. A '''bordák''' száma általában 24–32, alacsonyak, keskenyek, kevéssé kiemelkedők, egyenes lefutásúak és csak minimálisan tagolódnak '''szemölcsök'''re. Az '''areolák''' kerekdedek, kicsik, nagyon sűrűn helyezkednek el a bordák élein, kezdetben sűrű fehér vagy krémszínű gyapjú fedi őket, amely később lekopik. Az '''axillák''' nem hordoznak gyapjút. A '''tövisek''' rövidek, merevek, tűszerűek; a '''peremtövis'''ek száma 4–6, csillag alakban szétállók vagy kissé a szárra simulók, hosszuk 0,5–1 cm, színük kezdetben vörösesbarna vagy feketés, később szürkévé válik. A '''középtövis''' általában 1 vagy 2, némileg vaskosabb és hosszabb a peremtöviseknél, hossza elérheti az 1,5 cm-t, egyenes vagy enyhén görbült, sötétbarna vagy fekete. Valódi fotoszintetizáló '''levél''' vagy '''levelek''' teljesen hiányoznak. A növény kiterjedt '''gyökérzet'''tel rendelkezik, a fő'''gyökér''' mellett finoman elágazó oldalgyökerek alkotják a rendszert, amelyek érzékenyek a tartós pangó vízre.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
A kicsi, tölcsér alakú, napközben nyíló '''virág''' a szár csúcsi részén, a tenyészőkúp közelében fejlődik az areolák sűrű gyapjából; a '''virágzat''' hiányzik, a virágok magányosak, hosszuk kb. 1,5 cm, átmérőjük 1,2–1,5 cm, színük sárga vagy citromsárga.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' ('''sziromlevél''', belső lepellevél, külső lepellevél) keskeny, hosszúkás-lándzsás, a kisméretű csésze és párta zónája halványsárga árnyalatú.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' rövidek és vékonyak, a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' krémszínű, a '''bibe''' ágai rövidek és szintén sárgásfehérek.

==== Termés ====
A termés kisméretű, gömbölyű vagy kissé nyújtott, húsos bogyó, amely érett állapotában sárgás-zöldes vagy vöröses színűvé válik.

* '''Magja:''' A magok vese alakúak, felületük fényes fekete vagy sötétbarna, finoman bibircses vagy sima.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' A faj kizárólag '''Brazília''' keleti részén, azon belül is '''Minas Gerais''' államban, a Serra do Espinhaço hegység és a Serra do Ambrosio vidékén endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Kifejezetten száraz, trópusi hegyvidéki sziklás területeken (campo rupestre vegetációban) él, 900–1200 méteres tengerszint feletti magasságban. Szigorúan ''litofiton'' életmódot folytat, nyílt kvarcit sziklapadok repedéseiben, omladékos kvarcithomokon és gipsztartalmú törmelékeken gyökerezik, többnyire teljesen kitett, napos helyeken, ritkábban gyér cserjés társulások védelmében.

== Kultúrában tartás ==
A gyűjteményekben rendkívül ritka és nehezen tartható, lassú növekedésű faj. Teljesen ásványi összetételű, durva kvarczúzalékból, pumicából és kevés savanyú tőzegből álló, tökéletes vízáteresztő, mészmentes közeget igényel. Saját gyökéren nevelve a legkisebb túlöntözésre vagy téli nyirkosságra is a '''gyökérzet''' rothadásával reagál, ezért a sikeres nevelés érdekében a gyűjtők gyakran oltva tartják, alanyként a ''[[:Kategória:Myrtillocactus|Myrtillocactus]]'' vagy az ''[[:Kategória:Echinopsis|Echinopsis]]'' nemzetség ellenálló fajait használva. A vegetációs időszakban meleg, kifejezetten világos és nagyon jó légáramlású helyet, valamint óvatos, a föld teljes kiszáradását követő öntözést kíván. Teleltetése fokozott odafigyelést igényel: a hőmérséklet tartósan nem süllyedhet 12–15 °C alá, miközben a növényt teljesen szárazon kell tartani.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az ''[[Uebelmannia gummifera]]'' jól elkülöníthető a nemzetség többi tagjától, így az ''[[Uebelmannia pectinifera]]'' és ''[[Uebelmannia buiningii]]'' fajoktól. Legfőbb megkülönböztető bélyege a lényegesen magasabb számú (24–32), de rendkívül alacsony és keskeny bordák jelenléte, valamint a szár szöveteiben futó rendkívül fejlett nyálkacsatorna-rendszer. Tövisrendszere kevésbé fésűs vagy rendezett, mint az ''[[Uebelmannia pectinifera]]'' sötét, zárt töviskoszorúja.

== Taxonómia és filogenetika ==
A taxon a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Cereeae|Cereeae]] tribuszába tartozik. A modern molekuláris és filogenetikai vizsgálatok megerősítették az ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]'' nemzetség monofíliáját és elszigetelt, reliktum jellegű pozícióját a kelet-brazíliai kaktuszok között. '''[[Daniela Zappi]]''' és '''[[Nigel Taylor]]''' 2020 utáni rendszertani revíziói megerősítették az ''[[Uebelmannia gummifera]]'' stabil és autonóm faji státuszát a nemzetségen belül, kiemelve jellegzetes morfológiáját és izolált hegyvidéki populációit.

== Forrás ==

* [https://www.ipni.org/ International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://powo.science.kew.org/ Plants of the World Online (POWO)]
* [https://www.worldfloraonline.org World Flora Online (WFO)]

[[Kategória:Uebelmannia]]

Uebelmannia gummifera - Laptörténet