Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */

2026-06-14T21:28:03Z

Taxonómia és filogenetika

← Régebbi változat		A lap 2026. június 14., 21:28-kori változata
44. sor:		44. sor:

	== Taxonómia és filogenetika ==		== Taxonómia és filogenetika ==
	A faj és alfajai a [[:Kategória:Cactoideae\|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Cereeae\|Cereeae]] tribuszába tartoznak. A molekuláris és filogenetikai kutatások megerősítették az ''[[:Kategória:Uebelmannia\|Uebelmannia]]'' nemzetség monofilatikus jellegét és elszigetelt evolúciós pozícióját a kelet-brazíliai kaktuszflórában. Detlev Metzing 2021-es rendszertani revízióiban megerősítette a taxon helyzetét mint az ''[[Uebelmannia pectinifera]]'' stabil, földrajzilag és morfológiailag jól elkülöníthető alfaja, elvetve az önálló faji státuszt, de elismerve annak evolúciós jelentőségét.		A faj és alfajai a [[:Kategória:Cactoideae\|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Cereeae\|Cereeae]] tribuszába tartoznak. A molekuláris és filogenetikai kutatások megerősítették az ''[[:Kategória:Uebelmannia\|Uebelmannia]]'' nemzetség monofilatikus jellegét és elszigetelt evolúciós pozícióját a kelet-brazíliai kaktuszflórában. '''[[Detlev Metzing]]''' 2021-es rendszertani revízióiban megerősítette a taxon helyzetét mint az ''[[Uebelmannia pectinifera]]'' stabil, földrajzilag és morfológiailag jól elkülöníthető alfaja, elvetve az önálló faji státuszt, de elismerve annak evolúciós jelentőségét.

	== Forrás ==		== Forrás ==

Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia pectinifera subsp. eriocactoides (Řepka, Krajca & V.Toman) Guiggi 2012 sec. Metzing 2021}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnevet, az ''Uebelmannia'' nevet '''Werner Uebelmann''' svájci kaktuszgyűjtő és importőr tiszteletére hozták létre, aki nagymértékben támogatta a brazíliai kaktuszflóra felfedezésére irányuló expedíciókat. * A faji jelző, a ''pectinifera''…”

2026-06-14T21:26:37Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia pectinifera subsp. eriocactoides (Řepka, Krajca & V.Toman) Guiggi 2012 sec. Metzing 2021}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnevet, az ''Uebelmannia'' nevet '''Werner Uebelmann''' svájci kaktuszgyűjtő és importőr tiszteletére hozták létre, aki nagymértékben támogatta a brazíliai kaktuszflóra felfedezésére irányuló expedíciókat. * A faji jelző, a ''pectinifera''…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia pectinifera subsp. eriocactoides (Řepka, Krajca & V.Toman) Guiggi 2012 sec. Metzing 2021}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnevet, az ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]'' nevet '''[[Werner Uebelmann]]''' svájci kaktuszgyűjtő és importőr tiszteletére hozták létre, aki nagymértékben támogatta a brazíliai kaktuszflóra felfedezésére irányuló expedíciókat.
* A faji jelző, a ''pectinifera'' a latin ''pecten'' (fésű) és ''ferre'' (hordozni, viselni) szavak összetételéből származik, ami a sűrű, fésűszerűen elhelyezkedő tövisrendszerre utal.
* Az alfaji jelző, az ''eriocactoides'' az ''Eriocactus'' nemzetségnév (görög ''erion'' = gyapjú, és kaktusz) valamint a latin ''-oides'' (hasonló) utótag kombinációja, amely a növény habitusának, sűrű töviseinek és különösen a hajtáscsúcs erőteljes gyapjasodásának a parodiák (korábban ''Eriocactus'') csoportjához való külső hasonlóságára utal.

=== Típus ===

* '''Típusfaj/típustaxon neve; Gyűjtő, hely, idő, gyűjtemény:''' ''[[Uebelmannia pectinifera subsp. eriocactoides]]'' (Řepka, Krajca & V.Toman) Guiggi; Brazília, Minas Gerais, Bocaiúva és Diamantina között, 950 m. Gyűjtő: '''[[Radomír Řepka]]''', '''[[J. Krajca]]''' és '''[[V. Toman]]''' (RER 320, CORD).
* '''Első leírása:''' A taxont önálló fajként ''Uebelmannia eriocactoides'' néven írta le '''[[Radomír Řepka]]''', '''[[J. Krajca]]''' és '''[[V. Toman]]''' a Kaktusy (Brno) 46(3): 76–83. oldalán, 2010-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Az alfaji szintű átsorolást '''[[Alessandro Guiggi]]''' végezte el a Cactology 3: 9. oldalán, 2012-ben.

{{Típusfaj | Uebelmannia pectinifera subsp. eriocactoides | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Magányos, ritkán tőből kissé sarjadó, gömbölyded, később megnyúló, hengeres '''szár''' ('''hajtás'''), amely kifejlett korában eléri a 10–15 cm-es magasságot és a 8–10 cm-es átmérőt; az epidermisz színe világoszöld, sárgászöld vagy olívazöld, felülete viaszos és finoman granulált. A csúcsi részen a tenyészőkúpot sűrű, fehéres vagy krémszínű gyapjúmező borítja. A '''bordák''' száma magas, általában 20–28, egyenes lefutásúak, keskenyek, élesek és csak minimálisan tagolódnak '''szemölcsök'''re. Az '''areolák''' kerekdedek, sűrűn, szorosan egymás mellett ülnek a bordák élein, kezdetben bőséges, selymes gyapjú borítja őket, amely később lekopik. Az '''axillák''' csupaszok. A '''tövisek''' sűrűn állók, fésűszerű koszorút alkotnak a bordák mentén, tűszerűek, rugalmasak de merevek; a '''peremtövis'''ek száma 4–7, sugárirányban szétállók, hosszuk 0,8–1,5 cm, színük sárgásbarna, aranysárga vagy okkersárga. A '''középtövis''' általában 1 vagy 2, felálló, némileg vaskosabb a peremtöviseknél, hossza elérheti a 2 cm-et, színe sötétebb mézsárga vagy világosbarna. Fotoszintetizáló '''levél''' vagy '''levelek''' nincsenek. A '''gyökérzet''' sekély, finom oldalgyökerekből álló rendszer, amely érzékeny a talaj hosszan tartó nyirkosságára.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
Kicsi, tölcsér alakú, napközben nyíló '''virág''' fejlődik a szár csúcsi részén elhelyezkedő gyapjas zónából; a '''virágzat''' hiányzik, a virágok magányosak, hosszuk 1,5 cm, átmérőjük kb. 1,2 cm, színük világossárga.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' ('''sziromlevél''', belső lepellevél, külső lepellevél) keskeny, lándzsás, a kisméretű csésze és párta halványsárga színű.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' rövid, a '''bibe''' ágai krémszínűek.

==== Termés ====
A termés kisméretű, gömbölyded, húsos bogyó, amely éretten sárgásvörös vagy pirosas árnyalatot vesz fel.

* '''Magja:''' A magok vese alakúak, felületük fényes fekete, finoman pontozott.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az alfaj kizárólag '''Brazília''' területén, azon belül '''Minas Gerais''' állam északi-középső részén, Bocaiúva és Diamantina között, egy szűk földrajzi mikrorégióban endemikus.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Kifejezetten a száraz trópusi hegyvidéki sziklás szavanna (campo rupestre) vegetációjához kötődik, kb. 900–1000 méteres tengerszint feletti magasságban. Szigorúan ''litofiton'' életmódot folytat, nyílt, teljesen kitett kvarcit sziklapadok repedéseiben, omladékos kvarcithomokos mélyedésekben él. Élőhelyét az intenzív nappali benapozás, a magas hőmérséklet-ingadozás és az időszakos, éjszakai sűrű ködképződés jellemzi, amely a száraz periódusokban biztosítja a növény túlélését.

== Kultúrában tartás ==
A gyűjteményekben ritka, rendkívül nagyra becsült taxon, amely fokozott odafigyelést igényel. Teljesen ásványi összetételű, durva kvarczúzalékból, pumicából és kevés savanyú tőzegből álló, mészmentes, tökéletes vízáteresztő közeget igényel. Saját gyökéren lassan fejlődik, és a pangó vízre a '''gyökérzet''' rothadásával reagál, ezért a gyűjtők előszeretettel nevelik oltva (alanyként például a ''[[:Kategória:Myrtillocactus|Myrtillocactus]]'' fajok váltak be). A vegetációs időszakban meleg, kifejezetten fénygazdag és jól szellőző helyet, valamint óvatos öntözést kíván, a föld teljes kiszáradását biztosítva. Teleltetése kritikus: tartósan 12–15 °C feletti hőmérsékleten, teljesen szárazon kell tartani, óvva a téli nyirkosságtól és a gombás fertőzésektől.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az [[Uebelmannia pectinifera subsp. eriocactoides|subsp. ''eriocactoides'']] jól megkülönböztethető az alapfajtól, az [[Uebelmannia pectinifera subsp. pectinifera|subsp. ''pectinifera'']]-től. Míg az alapfaj sötét, szinte fekete, rendkívül sűrű fésűs töviskoszorút visel, addig az [[Uebelmannia pectinifera subsp. eriocactoides|subsp. ''eriocactoides'']] tövisei jellegzetes aranysárga, mézsárga vagy okkersárga színűek, és a hajtáscsúcs gyapjasodása lényegesen erőteljesebb, ami miatt habitusa a parodiákra emlékeztet. Elkülönül a szürkéskék epidermiszű [[Uebelmannia pectinifera subsp. flavispina|subsp. ''flavispina'']] taxontól is, amelynek tövisei sárgák ugyan, de kevesebb bordával és más struktúrával rendelkezik.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj és alfajai a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Cereeae|Cereeae]] tribuszába tartoznak. A molekuláris és filogenetikai kutatások megerősítették az ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]'' nemzetség monofilatikus jellegét és elszigetelt evolúciós pozícióját a kelet-brazíliai kaktuszflórában. Detlev Metzing 2021-es rendszertani revízióiban megerősítette a taxon helyzetét mint az ''[[Uebelmannia pectinifera]]'' stabil, földrajzilag és morfológiailag jól elkülöníthető alfaja, elvetve az önálló faji státuszt, de elismerve annak evolúciós jelentőségét.

== Forrás ==

* [https://www.ipni.org/ International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://powo.science.kew.org/ Plants of the World Online (POWO)]
* [https://www.worldfloraonline.org World Flora Online (WFO)]

[[Kategória:Uebelmannia]]

Uebelmannia pectinifera subsp. eriocactoides - Laptörténet

Dr. Gyúró Zoltán: /* Taxonómia és filogenetika */