Uebelmannia pectinifera subsp. flavispina - Laptörténet

Jokhel Csaba: /* Kultúrában tartás */

2026-07-10T13:51:16Z

Kultúrában tartás

← Régebbi változat		A lap 2026. július 10., 13:51-kori változata
91. sor:		91. sor:

	<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>		<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>

	== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==		== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Dr. Gyúró Zoltán, 2026. június 14., 20:54-n

2026-06-14T20:54:16Z

← Régebbi változat		A lap 2026. június 14., 20:54-kori változata
83. sor:		83. sor:

	Magról viszonylag jól szaporítható, amennyiben friss mag áll rendelkezésre. A magoncok lassan fejlődnek, ezért célszerű őket az első egy-két évben az eredeti vetőedényben nevelni.		Magról viszonylag jól szaporítható, amennyiben friss mag áll rendelkezésre. A magoncok lassan fejlődnek, ezért célszerű őket az első egy-két évben az eredeti vetőedényben nevelni.

	A gyökérzet érzékeny a bolygatásra, ezért az átültetéseket ritkán végezzük, és lehetőleg ne metsszük vissza a gyökereket.		A gyökérzet érzékeny a bolygatásra, ezért az átültetéseket ritkán végezzük, és lehetőleg ne metsszük vissza a gyökereket.

	Laza, jó vízáteresztő, enyhén savanyú közegben fejlődik legjobban. A növekedési időszakban bőséges öntözést és magas páratartalmat igényel.		Laza, jó vízáteresztő, enyhén savanyú közegben fejlődik legjobban. A növekedési időszakban bőséges öntözést és magas páratartalmat igényel.
			Oltva könnyebben tartható. Alanyként különösen a ''[[:Kategória:Myrtillocactus\|Myrtillocactus]]'' és az ''[[:Kategória:Echinopsis\|Echinopsis]]'' fajok váltak be.
	Oltva könnyebben tartható. Alanyként különösen a ''Myrtillocactus'' és az ''Echinopsis'' fajok váltak be.

	Télen sem szabad teljesen kiszárítani. Legalább 10 °C-on teleltessük, de a 15 °C körüli hőmérséklet kedvezőbb.		Télen sem szabad teljesen kiszárítani. Legalább 10 °C-on teleltessük, de a 15 °C körüli hőmérséklet kedvezőbb.

	Nem öntermékenyülő, ezért magfogáshoz több, genetikailag eltérő példány szükséges.		Nem öntermékenyülő, ezért magfogáshoz több, genetikailag eltérő példány szükséges.

	A kártevőkre és a gombás betegségekre érzékenyebb az átlagos kaktuszoknál.		A kártevőkre és a gombás betegségekre érzékenyebb az átlagos kaktuszoknál.

99. sor:		93. sor:
	== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==		== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

	Legközelebbi rokona az ''Uebelmannia pectinifera'', amelytől elsősorban:		Legközelebbi rokona az ''[[Uebelmannia pectinifera]]'', amelytől elsősorban:

	* a sárga tövisek,		* a sárga tövisek,
112. sor:		106. sor:

	{{Megjegyzés		{{Megjegyzés
	\|A faj az ''Uebelmannia'' nemzetség egyik legjellegzetesebb tagja. A modern rendszerezések önálló fajként fogadják el. A típuspéldány HU 361 gyűjtőszámon ismert. Az ''Uebelmannia pectinifera''-val közeli rokonságban áll, de több stabil morfológiai bélyeg alapján jól elkülöníthető.		\|A faj az ''[[:Kategória:Uebelmannia\|Uebelmannia]]'' nemzetség egyik legjellegzetesebb tagja. A modern rendszerezések önálló fajként fogadják el. A típuspéldány HU 361 gyűjtőszámon ismert. Az ''[[Uebelmannia pectinifera]]''-val közeli rokonságban áll, de több stabil morfológiai bélyeg alapján jól elkülöníthető.
	}}		}}

118. sor:		112. sor:
	== Egyéb ==		== Egyéb ==

	Az idősebb példányok természetes élőhelyükön gyakran vastag zuzmóborítást viselnek. Emiatt a hajtás alsó része sokszor már alig vesz részt a ~~fotoszintézisben~~, amely főként a csúcsi zónára korlátozódik.		Az idősebb példányok természetes élőhelyükön gyakran vastag zuzmóborítást viselnek. Emiatt a hajtás alsó része sokszor már alig vesz részt a fotoszintézien, amely főként a csúcsi zónára korlátozódik.

	A faj a gyűjtők körében az egyik legkeresettebb ''Uebelmannia'', különösen a fiatal korban élénksárga tövisei miatt.		A faj a gyűjtők körében az egyik legkeresettebb ''[[:Kategória:Uebelmannia\|Uebelmannia]]'', különösen a fiatal korban élénksárga tövisei miatt.

	<span id="szerzők"></span>		<span id="szerzők"></span>

Dr. Gyúró Zoltán: Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Uebelmannia flavispina lapot a következő névre: Uebelmannia pectinifera subsp. flavispina

2026-06-14T20:51:07Z

Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Uebelmannia flavispina lapot a következő névre: Uebelmannia pectinifera subsp. flavispina

← Régebbi változat		A lap 2026. június 14., 20:51-kori változata
(Nincs különbség)

Jokhel Csaba, 2026. június 14., 17:45-n

2026-06-14T17:45:59Z

← Régebbi változat		A lap 2026. június 14., 17:45-kori változata
15. sor:		15. sor:
	* '''Első leírása:''' Buining & Brederoo: ''Succulenta'' 52(1): 9–10., 1973.		* '''Első leírása:''' Buining & Brederoo: ''Succulenta'' 52(1): 9–10., 1973.
	* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' eredetileg is ''Uebelmannia flavispina'' néven írták le.		* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' eredetileg is ''Uebelmannia flavispina'' néven írták le.

	~~[[Fájl:Uebelmannia flavispina.jpg\|bélyegkép\|Uebelmannia flavispina]]~~

	{{Kaktusz szinonimák}}		{{Kaktusz szinonimák}}
			{{Típusfaj \| Uebelmannia flavispina \| limit=4}}
	<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>		<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
	== Alaktani, morfológiai jellemzők ==		== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

Jokhel Csaba: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia pectinifera subsp. flavispina (Buining & Brederoo) PJBraun & Esteves in Succulenta (Hollandia) 74: 135. 1995 mp. Zappi & Taylor 2020 | synonym = Uebelmannia flavispina Buining & Brederoo in Succulenta 52(1): 9–10. 1973 }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' '''Werner Uebelmann''' (1921–1984) svájci növénygyűjtő és kaktuszkereskedő nevét őrzi…”

2026-06-14T17:44:34Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia pectinifera subsp. flavispina (Buining & Brederoo) PJBraun & Esteves in Succulenta (Hollandia) 74: 135. 1995 mp. Zappi & Taylor 2020 | synonym = Uebelmannia flavispina Buining & Brederoo in Succulenta 52(1): 9–10. 1973 }} === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' '''Werner Uebelmann''' (1921–1984) svájci növénygyűjtő és kaktuszkereskedő nevét őrzi…”

Új lap

{{Taxonbox
| accepted = Uebelmannia pectinifera subsp. flavispina (Buining & Brederoo) PJBraun & Esteves in Succulenta (Hollandia) 74: 135. 1995 mp. Zappi & Taylor 2020
| synonym = Uebelmannia flavispina Buining & Brederoo in Succulenta 52(1): 9–10. 1973
}}

=== A név eredete, etimológia ===

* A '''nemzetségnév''' '''[[Werner Uebelmann]]''' (1921–1984) svájci növénygyűjtő és kaktuszkereskedő nevét őrzi.
* A '''fajnév''' a latin ''flavus'' („sárga”) és ''spina'' („tövis”) szavakból származik, a faj jellegzetes sárga töviseire utal.


=== Típuspéldány ===

* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' HU 361 gyűjtőszámú típusanyag, Brazília, Minas Gerais állam.
* '''Első leírása:''' Buining & Brederoo: ''Succulenta'' 52(1): 9–10., 1973.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' eredetileg is ''Uebelmannia flavispina'' néven írták le.

[[Fájl:Uebelmannia flavispina.jpg|bélyegkép|Uebelmannia flavispina]]

{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====

A fiatal növények gömbölyded vagy lapított gömb alakúak, később oszlopos növekedésűvé válnak. A kifejlett példányok akár 45 cm magasak és mintegy 11 cm átmérőjűek lehetnek. A hajtás színe fiatal korban zöld, később sárgászöld vagy világoszöld.

A csúcsi rész 25–45 mm átmérőjű, sárgás gyapjúval fedett. Gyökérzete erősen elágazó.


==== Szemölcsök ====

A bordák száma 16–29. A bordák igen élesek, egymástól 10–14 mm távolságra helyezkednek el, átlagos szélességük kb. 10 mm, mélységük 4–7 mm.


==== Areolák ====

Az areolák kerekek, 1–1,5 mm átmérőjűek, szürkésfehér filccel borítottak. Az egymástól való távolság rendszerint 0–3 mm.


==== Tövisek ====

Fiatal növényeken 2–10 tövis fejlődik areolánként, amelyek kb. 10 mm hosszúak és élénksárga színűek.

Idősebb növényeken:

* '''Középtövis:''' általában 1 (ritkán 3) db, akár 35 mm hosszú, vékony, sárga, sárgásbarna csúccsal, később szürkés színűvé válik.
* '''Peremtövis:''' a fiatal egyedeken több, vékony, sugárirányban álló tövis található, amelyek a kor előrehaladtával részben visszafejlődhetnek.


=== Generatív test ===


==== Virág ====

A virág tölcséres alakú, kb. 18 mm hosszú és 7 mm átmérőjű.

* '''Színe:''' világossárga.
* A perikarpellum és a virágcső pikkelyeinek areolái finom szőrökkel és sertékkel fedettek.
* '''Porzószál:''' sárga.
* '''Portok:''' világos krémszínű.
* '''Bibeszál és bibe:''' krémszínű.


==== Termés ====

A termés 14 mm hosszú és kb. 6 mm átmérőjű, vörös színű, vékony falú. Csúcsán sárgásfehér szőrzet található.

* '''Magja:''' kalap alakú, 1,3–1,4 mm hosszú és 1,4–1,5 mm széles, fényes fekete színű, alapi helyzetű magköldökkel.


== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Brazília, Minas Gerais állam, Diamantina térségétől nyugatra.
* '''Tengerszint feletti magasság:''' 1200–1500 m.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' a faj a ''campo rupestre'' növényzethez kötődik. Kvarcitkibukkanások repedéseiben és kvarchomokkal kitöltött mélyedésekben nő füvek, zuzmók, bromélia- és orchideafajok társaságában. Az idősebb növények alsó részét gyakran zuzmók borítják.


== Kultúrában tartás ==

Magról viszonylag jól szaporítható, amennyiben friss mag áll rendelkezésre. A magoncok lassan fejlődnek, ezért célszerű őket az első egy-két évben az eredeti vetőedényben nevelni.

A gyökérzet érzékeny a bolygatásra, ezért az átültetéseket ritkán végezzük, és lehetőleg ne metsszük vissza a gyökereket.

Laza, jó vízáteresztő, enyhén savanyú közegben fejlődik legjobban. A növekedési időszakban bőséges öntözést és magas páratartalmat igényel.

Oltva könnyebben tartható. Alanyként különösen a ''Myrtillocactus'' és az ''Echinopsis'' fajok váltak be.

Télen sem szabad teljesen kiszárítani. Legalább 10 °C-on teleltessük, de a 15 °C körüli hőmérséklet kedvezőbb.

Nem öntermékenyülő, ezért magfogáshoz több, genetikailag eltérő példány szükséges.

A kártevőkre és a gombás betegségekre érzékenyebb az átlagos kaktuszoknál.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==

Legközelebbi rokona az ''Uebelmannia pectinifera'', amelytől elsősorban:

* a sárga tövisek,
* a bordák száma,
* a virág felépítése,
* valamint a magok alakja és szerkezete

alapján különíthető el.


== Taxonómia és filogenetika ==

{{Megjegyzés
|A faj az ''Uebelmannia'' nemzetség egyik legjellegzetesebb tagja. A modern rendszerezések önálló fajként fogadják el. A típuspéldány HU 361 gyűjtőszámon ismert. Az ''Uebelmannia pectinifera''-val közeli rokonságban áll, de több stabil morfológiai bélyeg alapján jól elkülöníthető.
}}


== Egyéb ==

Az idősebb példányok természetes élőhelyükön gyakran vastag zuzmóborítást viselnek. Emiatt a hajtás alsó része sokszor már alig vesz részt a fotoszintézisben, amely főként a csúcsi zónára korlátozódik.

A faj a gyűjtők körében az egyik legkeresettebb ''Uebelmannia'', különösen a fiatal korban élénksárga tövisei miatt.


== Szerzők ==

* '''Szöveg:''' Elhart Zsolt
* '''Kép:''' Elhart Zsolt (1. kép), Lukoczki Balázs (2–3. kép)
* '''Lektorálta:''' Papp László


== Forrás ==

* Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen), Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 124. kártya

[[Kategória:Uebelmannia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]