Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia pectinifera subsp. horrida (P.J.Braun) P.J.Braun & Esteves 1995 sec. Zappi & Taylor 2020+}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnevet, az ''Uebelmannia'' nevet '''Werner Uebelmann''' svájci kaktuszgyűjtő és importőr tiszteletére hozták létre, aki nagymértékben támogatta a brazíliai kaktuszflóra felfedezésére irányuló expedíciókat. * A faji jelző, a ''pectinifera'…”

2026-06-14T21:33:26Z

Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia pectinifera subsp. horrida (P.J.Braun) P.J.Braun & Esteves 1995 sec. Zappi & Taylor 2020+}} === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnevet, az ''Uebelmannia'' nevet '''Werner Uebelmann''' svájci kaktuszgyűjtő és importőr tiszteletére hozták létre, aki nagymértékben támogatta a brazíliai kaktuszflóra felfedezésére irányuló expedíciókat. * A faji jelző, a ''pectinifera'…”

Új lap

{{Taxonbox | accepted = Uebelmannia pectinifera subsp. horrida (P.J.Braun) P.J.Braun & Esteves 1995 sec. Zappi & Taylor 2020+}}

=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnevet, az ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]'' nevet '''[[Werner Uebelmann]]''' svájci kaktuszgyűjtő és importőr tiszteletére hozták létre, aki nagymértékben támogatta a brazíliai kaktuszflóra felfedezésére irányuló expedíciókat.
* A faji jelző, a ''pectinifera'' a latin ''pecten'' (fésű) és ''ferre'' (hordozni, viselni) szavak összetételéből származik, ami a sűrű, fésűszerűen elhelyezkedő tövisrendszerre utal.
* Az alfaji jelző, a ''horrida'' a latin ''horridus'' (borzas, ijesztő, vad, tüskés) szóból ered, ami az alapfajnál lényegesen erőteljesebb, vaskosabb, merevebb és vadabb megjelenésű töviszetére utal.

=== Típus ===

* '''Típustaxon:''' ''[[Uebelmannia pectinifera subsp. horrida]]'' (P.J.Braun) P.J.Braun & Esteves; Brazília, Minas Gerais, Serra do Espinhaço, lakatlan hegyvidéki zónákban, kvarcit sziklákon. Gyűjtő: '''[[Pierre Josef Braun]]''' (PJB 440).
* '''Első leírása:''' A taxont először változataként írta le ''Uebelmannia pectinifera var. horrida'' néven '''[[Pierre Josef Braun]]''' a Kakteen und andere Sukkulenten 39(9): 211–215. oldalán, 1988-ban.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Alfaji rangra emelte '''[[Pierre Josef Braun]]''' és '''[[Eddie Esteves Pereira]]''' a Succulenta (Netherlands) 74: 135. oldalán, 1995-ben.

{{Típusfaj | Uebelmannia pectinifera subsp. horrida | limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák}}
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Magányos, ritkán tőből vagy sérülés helyén sarjadó, kezdetben gömbölyded, majd kifejezetten oszloposodó, hengeres '''szár''' ('''hajtás'''), amely idős korban eléri a 20–25 cm-es (ritkán a 30 cm-es) magasságot és a 10–12 cm-es átmérőt; az epidermisz színe sötétzöld, szürkészöld vagy idős korban erősen sötét bronzszínű, szinte feketésbarna, felülete finoman granulált, érdes tapintású. A '''bordák''' száma magas, általában 22–27, egyenes lefutásúak, markánsan kiemelkedők, élesek és csak minimálisan tagolódnak '''szemölcsök'''re. Az '''areolák''' kerekdedek, nagyok, szorosan egymás mellett ülnek a bordák élein, összefüggő sort alkotva; kezdetben dús, szürkésfehér vagy krémszínű gyapjú fedi őket, amely később megfeketedik vagy lekopik. Az '''axillák''' gyapjútlanok. A '''tövisek''' az alapfajnál sokkal erőteljesebbek, vaskosabbak és merevebbek; a '''peremtövis'''ek száma 5–7, sugárirányban állók, hosszuk 1–2 cm, színük kezdetben sötétbarna vagy koromfekete, idővel szürkévé válnak. A '''középtövis''' általában 1–3, felálló vagy enyhén kifelé görbülő, markáns, hossza elérheti a 2,5–3 cm-t, színe mélyfekete, sötétbarna, az alapja felé esetenként világosabb. Fotoszintetizáló '''levél''' vagy '''levelek''' teljesen hiányoznak. A növény kiterjedt, de sekély '''gyökérzet'''tel rendelkezik, amely érzékeny a talaj hosszan tartó nyirkosságára és a pangó vízre, a fő'''gyökér''' nem répaszerű.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
Kicsi, tölcsér alakú, napközben nyílik a szár csúcsán elhelyezkedő gyapjas tenyészőkúp közelében; a '''virágzat''' hiányzik, a virágok magányosak, hosszuk 1,5 cm, átmérőjük kb. 1,2–1,5 cm, színük élénksárga vagy zöldessárga.

* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' ('''sziromlevél''', belső lepellevél, külső lepellevél) keskeny, hosszúkás, a kisméretű csésze és párta sárga színű.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' vékonyak, a '''portokok''' sárgák; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' rövid, a '''bibe''' ágai halványsárgák vagy krémszínűek.

==== Termés ====
A termés kisméretű, gömbölyded, húsos bogyó, amely érett állapotában sötétvörös vagy piros színűvé válik.

* '''Magja:''' A magok vese alakúak, felületük fényes fekete, finoman pontozott.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az alfaj kizárólag '''Brazília''' területén, azon belül '''Minas Gerais''' államban, a Serra do Espinhaço hegység északi részein honos, egy rendkívül izolált és szűk földrajzi területen élő endemikus taxon.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Kifejezetten a száraz trópusi magashegységi sziklás szavanna (campo rupestre) vegetációjához kötődik, 900–1100 méteres tengerszint feletti magasságban. Szigorúan ''litofiton'' életmódot folytat, nyílt, teljesen kitett kvarcit sziklapadok repedéseiben és omladékos kvarcithomokon gyökerezik. Az élőhelyre jellemző az intenzív nappali napsütés, a magas UV-sugárzás és az éjszakai sűrű ködképződés, amely a száraz periódusokban a növény elsődleges nedvességforrását biztosítja.

== Kultúrában tartás ==
A gyűjteményekben az egyik legféltettebb, legdekoratívabb, de egyben legnehezebben tartható ritkaság. Teljesen ásványi, mészmentes, kifejezetten savanyú kémhatású, durva kvarczúzalékot, pumicát és minimális tőzeget tartalmazó, tökéletesen porózus aljzatot igényel. Saját gyökéren rendkívül lassan fejlődik, és a legkisebb túlöntözésre vagy pangó vízre is a sekély '''gyökérzet''' pusztulásával reagál; emiatt a gyűjtők előszeretettel tartják oltott példányként, alanyként a ''[[:Kategória:Myrtillocactus|Myrtillocactus]]'' vagy ''[[:Kategória:Echinopsis|Echinopsis]]'' nemzetség fajait használva. A növekedési időszakban meleg, jól szellőző, nagyon világos, de a tűző naptól némileg védett helyet és magas páratartalmat igényel, az öntözések között hagyva a földet teljesen kiszáradni. Teleltetése kritikus pont: a hőmérséklet télen sem süllyedhet tartósan 15 °C alá, miközben a közeget szinte teljesen szárazon kell tartani, óvva a növényt a gombás fertőzésektől.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Az [[Uebelmannia pectinifera subsp. horrida|subsp. ''horrida'']] jól elkülöníthető az alapfajtól, az [[Uebelmannia pectinifera subsp. pectinifera|subsp. ''pectinifera'']]-től és az [[Uebelmannia pectinifera subsp. flavispina|subsp. ''flavispina'']]-től is. Legfőbb megkülönböztető bélyege a lényegesen erőteljesebb, vaskosabb és hosszabb (akár 3 cm-es) sötétbarna vagy koromfekete tövisrendszere, amely vadabb, "borzasabb" megjelenést kölcsönöz a növénynek, szemben az alapfaj szorosan záródó, fésűszerűen simuló, rövidebb töviseivel. Emellett a szára idős korban magasabb és oszloposabb növekedésű, mint a nemzetség többi tagjáé.

== Taxonómia és filogenetika ==
A faj és alfajai a [[:Kategória:Cactoideae|Cactoideae]] alcsalád [[:Kategória:Cereeae|Cereeae]] tribuszába tartoznak. A molekuláris és filogenetikai DNS-vizsgálatok megerősítették az ''[[:Kategória:Uebelmannia|Uebelmannia]]'' nemzetség monofilatikus jellegét és elszigetelt evolúciós helyzetét a kelet-brazíliai kaktuszflórában. '''[[Daniela Zappi]]''' és '''[[Nigel Taylor]]''' 2020 utáni modern taxonómiai revízióiban megerősítették a taxon helyzetét mint az ''[[Uebelmannia pectinifera]]'' stabil, földrajzilag és morfológiailag jól elkülöníthető alfaja, elutasítva az önálló faji státuszt, de elismerve annak markáns morfológiai különbségeit.

== Forrás ==

* [https://www.ipni.org/ International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://powo.science.kew.org/ Plants of the World Online (POWO)]
* [https://www.worldfloraonline.org World Flora Online (WFO)]

[[Kategória:Uebelmannia]]

Uebelmannia pectinifera subsp. horrida - Laptörténet