<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Weingartia_neocumingii</id>
	<title>Weingartia neocumingii - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Weingartia_neocumingii"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Weingartia_neocumingii&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-12T10:04:12Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.2</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Weingartia_neocumingii&amp;diff=7038&amp;oldid=prev</id>
		<title>Jokhel Csaba: /* Szerzők és forrás */</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Weingartia_neocumingii&amp;diff=7038&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-25T10:12:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;autocomment&quot;&gt;Szerzők és forrás&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2026. január 25., 10:12-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l63&quot;&gt;63. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;63. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Weingartia]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:Weingartia]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Pozsgás &lt;/del&gt;kártyák]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória:&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Pozsgások &lt;/ins&gt;kártyák]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key wiki_db:diff:1.41:old-6726:rev-7038:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Jokhel Csaba</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Weingartia_neocumingii&amp;diff=6726&amp;oldid=prev</id>
		<title>Dr. Gyúró Zoltán: Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Weingartia neocumingii}} == Tudományos név ==  * &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Weingartia neocumingii&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (Backeberg) Backeberg, 1950  === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnév &#039;&#039;&#039;Wilhelm Weingart&#039;&#039;&#039; (1858-1936) német botanikus és kaktuszkutató nevét őrzi, aki Németországban, a türingiai Georgenthal városában tevékenykedett. Fő kutatási területe az &#039;&#039;Opuntia&#039;&#039;-k és a &#039;&#039;Cereus&#039;&#039;-ok voltak. * A fajnév &#039;&#039;&#039;Hugh Cuming&#039;&#039;&#039; angol természettud…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Weingartia_neocumingii&amp;diff=6726&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2026-01-21T08:48:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Weingartia neocumingii}} == Tudományos név ==  * &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Weingartia neocumingii&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Backeberg) Backeberg, 1950  === A név eredete, etimológia ===  * A nemzetségnév &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Wilhelm Weingart&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1858-1936) német botanikus és kaktuszkutató nevét őrzi, aki Németországban, a türingiai Georgenthal városában tevékenykedett. Fő kutatási területe az &amp;#039;&amp;#039;Opuntia&amp;#039;&amp;#039;-k és a &amp;#039;&amp;#039;Cereus&amp;#039;&amp;#039;-ok voltak. * A fajnév &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hugh Cuming&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; angol természettud…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{Speciesbox|taxon= Weingartia neocumingii}}&lt;br /&gt;
== Tudományos név ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Weingartia neocumingii&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (Backeberg) Backeberg, 1950&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A név eredete, etimológia ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A nemzetségnév &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Wilhelm Weingart&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (1858-1936) német botanikus és kaktuszkutató nevét őrzi, aki Németországban, a türingiai Georgenthal városában tevékenykedett. Fő kutatási területe az &amp;#039;&amp;#039;Opuntia&amp;#039;&amp;#039;-k és a &amp;#039;&amp;#039;Cereus&amp;#039;&amp;#039;-ok voltak.&lt;br /&gt;
* A fajnév &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hugh Cuming&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; angol természettudósnak és növénygyűjtőnek állít emléket († 1865. London). &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Thomas Bridges&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; az általa felfedezett növényeket 1842-ben hozta be Európába és adta át &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hugh Cuming&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Típuspéldány ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Weingartia neocumingii&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;; Thomas Bridges, 1842.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Első leírása:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;Cactae in Horto Dyckiensi Cultae&amp;#039;&amp;#039; 1849:174, (1850).&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Az aktuális nemzetségbe helyezte:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Curt Backeberg, 1950.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Típusfaj|Weingartia neocumingii|limit=5}}&lt;br /&gt;
{{Kaktusz szinonimák|Weingartia neocumingii}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vegetatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A növény általában egyedülálló, de idősebb korában sarjadzással telepet is képezhet. Szálas &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;gyökérrendszere&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; van. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szár&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (test) gömb alakú vagy kissé lapított gömb. Magassága és szélessége 30 cm is lehet kifejlett (idős) korában. Bőre világos- vagy sötétzöld színű. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Bordák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; száma 16-18, amelyeket spirálisan lefutó &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szemölcsök&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (dudorok) sorozata alkot. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szemölcsök&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; eltérő formájúak, kicsi, állszerű kiemelkedésekkel. Az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolák&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kör vagy ovális alakúak, átmérőjük 7 mm, hosszuk 10 mm lehet, felületük fehér filccel vagy kevés gyapjúval borított.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Tövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; száma 10-28, merevek, a növény testétől elállók, egyenesek vagy kissé hajlottak, világosbarnák vagy szürkésbarnák, de lehet sárga is, gyakran sötétebb heggyel. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Peremtövisek&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; száma 8-24, 7-30 mm hosszúak, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;középtövis&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 0-4, 15-40 mm hosszú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Generatív test ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Virág ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágok&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hajtáscsúcs&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; közelében képződnek, tölcsér alakúak, hosszúságuk és átmérőjük 35-40 mm. Színük igen változatos, lehetnek aranysárgák, narancssárgák téglavörösek, sötétvörösek és ritkán fehérek. Az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;areolán&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1-4 &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virág&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; is fejlődhet, maga a növény több &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;virágot&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hoz egyidőben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Termés ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Termése csepp alakú bogyó, színe vörösesbarna, olivazöld, felületét barnás pikkelyek borítják. Éretten termése megszárad és felnyílik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Magja:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Egy termésben akár 180 mag is lehet, hosszúságuk 0,8-1,1 mm, szélességük 0,6-0,8 mm, kissé ragadósak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedés és élőhely ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Földrajzi elterjedés:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Bolívia&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Chuquisaca&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kormányzóság, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Oropeza&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tartomány &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Sucre&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; városától néhány km-re kezdődik délen az elterjedési területe, és fenn északon végződik &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mizque&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; tartományban, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mizque&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; város környékén. A vörös virágúak &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Copavilque&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; környékén vannak, míg &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Pasorapa&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; mellett a különböző színű virágok vegyesen fordulnak elő.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Lelőhelyei zömmel 2000 és 3000 m magasságban találhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kultúrában tartás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bőven virágzó jó növekedési erélyű növények, szép és változatos virágokkal. Talaja jó vízáteresztő, humuszban és vulkanikus ásványokban gazdag, a pH 5-6,5, azaz enyhén savanyú kémhatású legyen. Nyáron szereti a napos és levegős helyet, de a tűző napsütéstől védjük, különösen a fiatal növényeket. Általában 5-6, esetleg 7 órás napsütéses órával beérik és emellett már megbízhatóan virágoznak. Télen 8-10 °C hőmérsékletű, világos, jól szellőző helyen teleltessük. Vegetációs időben elegendő 2-3 hetente megöntözni. Magvetéssel jól szaporíthatók. A magoncok elég későn, 4-6 éves koruktól kezdenek virágozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Növényünk kb. 150 éves története igen hányatott, hasonlóan a &amp;#039;&amp;#039;Weingartia&amp;#039;&amp;#039; nemzetséghez. Mindkettőt – a fajt és a nemzetséget – sorolták már &amp;#039;&amp;#039;Echinocactus&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Lobivia&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Spegazzinia&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Oroya&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Gymnantha&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Bridgesia&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;Sulcorebutia&amp;#039;&amp;#039; és újabban &amp;#039;&amp;#039;Rebutia&amp;#039;&amp;#039; nemzetségbe. A bonyodalmak már a növény felfedezése korában elkezdődtek. A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hugh Cuming&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;nál lévő növényekről &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Salm-Dyck&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; írta le az &amp;#039;&amp;#039;Echinocactus cumingii&amp;#039;&amp;#039; fajt 1849-ben és közzétette 1850-ben. 1843-ban azonban már &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hopffer&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; leírt egy &amp;#039;&amp;#039;Echinocactus cumingii&amp;#039;&amp;#039; növényt, majd később, 1860-ban újabb leírás látott napvilágot ezen a néven &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Regel&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Klein&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szerzőségével. Mivel a három leírás nem egy növényre vonatkozott, ezért csak fokozódott a zűrzavar. Ezért &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Backeberg&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1950-ben &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Salm-Dyck&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; növényét fogadta el és keresztelte át &amp;#039;&amp;#039;neocumingii&amp;#039;&amp;#039; névre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2002-2003-ban a GÖK &amp;#039;&amp;#039;Gymnocalycium&amp;#039;&amp;#039; munkacsoportja (&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hans Till&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Günter Herzschel&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Karl Augustin&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;) megállapították, hogy a &amp;#039;&amp;#039;Weingartia&amp;#039;&amp;#039; nemzetség sajátságos tulajdonságokkal rendelkezik és nem lehet része a &amp;#039;&amp;#039;Rebutia&amp;#039;&amp;#039; nemzetségnek. A faj az alábbi alacsonyabb rendszertani taxonokkal rendelkezik: &amp;#039;&amp;#039;W. n.&amp;#039;&amp;#039; subsp. &amp;#039;&amp;#039;neocumingii&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;W. n.&amp;#039;&amp;#039; subsp. &amp;#039;&amp;#039;neocumingii&amp;#039;&amp;#039; var. &amp;#039;&amp;#039;hediniana&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;W. n.&amp;#039;&amp;#039; subsp. &amp;#039;&amp;#039;neocumingii&amp;#039;&amp;#039; var. &amp;#039;&amp;#039;longigibba&amp;#039;&amp;#039;, &amp;#039;&amp;#039;W. n.&amp;#039;&amp;#039; subsp. &amp;#039;&amp;#039;pulquinensis&amp;#039;&amp;#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerzők és forrás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szöveg:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ficzere Miklós&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kép:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Lektor:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Papp László&lt;br /&gt;
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 96. kártya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Weingartia]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Pozsgás kártyák]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Dr. Gyúró Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>