Aeonium aureum

Tudományos név

Aeonium aureum (C.Sm. ex Hornem.) T. Mes., 1995

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Varjúhájfélék (Crassulaceae)

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév, az Aeonium az ógörög aiōnios szóból származik, ami „korlátlan ideig, örökkévaló” jelentésű. A fajnév, az aureum latin eredetű, jelentése „aranyból készült, arany”, ami a növény virágainak sárga színére utal.

Első leírása

• Sempervivum aureum C.Sm. ex Hornem., Hort. Hafn. 2: 457, 1815. (eredeti leírás)

Az aktuális nemzetségbe helyezte

• T. H. M. Mes, 1995

Szinonimák

• Sempervivum aureum C.Sm. ex Hornem. 1815
• Greenovia aurea (C.Sm. ex Hornem.) Webb & Berthel. 1840
• Greenovia ferrea Webb & Berthel. 1840
• Greenovia polypharmica Webb ex Christ 1888
• Érvényes név és szinonimák az Aeonium aureum taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Szár

Monokarpikus (egyszer virágzó) évelő növény, amely rövid szárán egyetlen levélrózsát növeszt, bár néha sarjadzó példányok is előfordulnak.

Levelek

A halvány almazöld, húsos levelek sűrű tőlevélrózsát alkotnak. A rózsa átmérője 8-15 cm, de akár 25 cm-re is megnőhet. Nyáron, nyugalmi időszakban a levelek szorosan összecsukódnak, „zöld rózsabimbó” formát hozva létre, amely megvédi a növényt a kiszáradástól.

• Aeonium aureum
• 
  1.
• 
  2.
• 
  3.

Generatív test

Virág

A virágzat egy merev, 10-25 cm magas száron fejlődik. A virágok aranysárgák, csillag alakúak, nagyon sok (25-32) szirommal rendelkeznek. A virágzás után a levélrózsa elpusztul, de a tősarjak tovább élnek.

Termés

A termés kemény, fás, benne apró magvakkal.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A Kanári-szigeteken honos, különösen Gran Canaria, Tenerife, La Palma, El Hierro és La Gomera szigetén.

Élőhely: Sziklás hegyoldalakon és függőleges sziklafalakon fordul elő, 400-2000 méteres tengerszint feletti magasságban, gyakran a párás, hűvösebb fenyő- és babérerdők zónájában.

Kultúrában tartás

Ez a faj viszonylag könnyen tartható, ha figyelembe vesszük speciális igényeit. A növekedési időszaka ősszel és télen van, a nyári hőségben pedig nyugalmi állapotba vonul.

• Fényigény: Világos, szórt fényt kedvel. A déli, tűző nyári napsugárzástól óvni kell, mert levelei megéghetnek.
• Öntözés: A növekedési időszakban (ősz-tavasz) mérsékelten öntözzük, hagyva, hogy a talaj kiszáradjon a locsolások között. A nyári nyugalmi időszakban az öntözést minimálisra kell csökkenteni, csak annyit adjunk neki, hogy a gyökerek ne száradjanak ki teljesen.
• Talaj: Jó vízáteresztő, laza szerkezetű talajban érzi jól magát, mint például a kaktuszok és pozsgások számára készült keverékek.
• Szaporítás: Vegetatív úton, tősarjak elválasztásával vagy levéldugványozással szaporítható.

Szerzők és forrás

• Szöveg: Jokhel Csaba
• Kép: Jokhel Csaba
• Lektorálta: -
• Forrás: Llifle.com Encyclopedia of Succulents, Wikipedia