Acanthocalycium glaucum (Echinopsis thionantha subsp. glauca)

Tudományos név

• Acanthocalycium glaucum F.Ritter in Taxon 13: 143. 1964. Sec. Hunt (2016)
  A tudományos név státusza: érvényes
• Echinopsis thionantha subsp. glauca (Ritter) Lowry, 2005
  A tudományos név státusza: szinonima

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A szinonima nemzetségnevet az ógörög “echinos”=sün szóból képezték az “-opsis” képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű ("echinopsis"=sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A szár tövises voltát jellemzi. A fajnév ógörög szóösszetétel, a virág sajátosan sárga színét jellemzi: “theion”=kén,“anthos”=virág. Az alfaj neve latin eredetű, jelentése: hamvas, szürkészöld, kékesszürke. A taxon hajtásának színére utal.

Szinonimák

• Érvényes név és szinonimák a Acanthocalycium glaucum (Echinopsis thionantha subsp. glauca) taxonnál
• Echinopsis glaucina Friedrich & G. D. Rowley, 1974
• Echinopsis glauca (F. Ritter) Friedrich & G. D. Rowley, 1974
• Echinopsis aurantiaca (Rausch) H. Friedrich & G. D. Rowley, 1974
• Acanthocalycium glaucum Ritter, 1964
• Acanthocalycium aurantiacum Rausch, 1968
• Lobivia thionantha var. aurantiaca (Rausch) Rausch, 1987
• Lobivia thionantha var. glauca (F. Ritter) Rausch, 1987

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Nem sarjadzó növény, hajtásának alakja fiatal korában lapított gömb, később gömb, a nagyon idős példányok pedig rövid oszloppá fejlődhetnek. Kifejlett magassága általában 10-15 cm, de elérheti az 20 cm-t is, átmérője pedig legfeljebb 8 cm lehet. Hajtásait kékes-szürke viaszbevonat fedi, ami különlegesen szép megjelenést biztosít. Gyökere erős, vaskos főgyökér. Lekerekített bordáinak a száma 8-14 db.

Tövisek

Töviseinek színe általában sötét, tövüknél azonban fehér, vagy legalább-is világos színű.

   Peremtövis: A peremtövisek száma 5-10 db, hosszuk 2,5 cm-ig terjedhet, de egészen rövid tövisű példányok is előfordulnak.

   Középtövis: Középtövise legtöbbször hiányzik, de esetenként 1-2 db előfordulhat.

Generatív test

Virág

Virágai leggyakrabban mélysárgák, de létezik kétszínű, vörös-sárga virágot bontó formája is. Ilyen az E. aurantiaca néven is ismert taxon. A virágok hossza és átmérője egyaránt 6 cm körüli. A virágcső sűrű, sötétbarna hajjal és tövisekkel is sűrűn borított.

   Porzószálak: Sárgák.

   Portokok: Egészen halvány, csaknem fehér.

   Bibe: Egészen halvány, csaknem fehér.

Termés

Éretten ovális vagy kissé megnyúltabb, sötétzöld, erőteljes, fehér szőrrel fedett.

   Magja: Tompafekete színűek, 1,3 mm hosszúak, 1,1 mm szélesek, 1mm magasak.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Típus élőhelye Argentínában, Catamarca tartományban található, Belén várostól északra. Elterjedési területe is erre, és a tőle délre fekvő La Rioja tartományra esik.

Élőhely: 2000-3000 méteres magasságokban, vulkánikus (főleg andezit) kőzeteken létrejött, alacsony humusztartalmú, aprózódott köves talajokon, ritkás növényzetben.

   Növénytársulás, életmód: Pázsitfüvek, más kaktuszok, néhány alacsony cserjefaj közösségében.

Kultúrában tartás

Nagyon lassan növekvő faj. Sarjnövényt rendes körülmények között nem nevel. Jellegzetesen kékes-szürkés hajtásszínével és sötét töviseivel virágok nélkül is feltűnő szépségű növény. Gyönyörű, élénk színű, nappal nyíló virágait nyáron hozza, ezek - nem túl nagy melegben - több napig virítanak. Tartása nem problémás, nyáron sok levegő, sok fény, porózus, ásványi anyag alapú talaj alkotják a fő igényeit. Télen teljesen szárazon tartandó, a hidegre nem érzékeny, gond nélkül elviseli, ha a növényház 5 °C alá hűl. Enyhe fagyot, egyes vélemények szerint -10 °C-ot is kibír, de ezzel kapcsolatban nincsenek tapasztalataim.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A taxont E. aurantiaca néven is ismert formája kétszínű, vörös-sárga virágot bont.

Egyéb

A caryophyllales.org oldalon a Echinopsis thionantha subsp. glauca a jelenleg érvényes taxon, az Acanthocalycium thionanthum subsp. glauca szinonimája.

Szerzők és forrás

   Szöveg: Lukoczki Zoltán

   Kép: Lukoczki Zoltán

   Lektorálta: Papp László

   Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 390. kártya