Kattermann, Friedrich

Kattermann, Friedrich (Fred)
1932–
állampolgárság	amerikai
foglalkozás	villamosmérnök, kaktuszkutató, gyűjtő, botanikus
rövidítés	Katt.

Friedrich Kattermann (ismert nevén Fred Kattermann; szül. 1932) német származású amerikai kaktuszkutató, gyűjtő és szakíró, a chilei kaktuszok, különösen az Eriosyce és a Copiapoa nemzetségek egyik jelentős 20–21. századi kutatója. Eredeti képzettsége villamosmérnök volt, de több évtizedes terepkutatása, herbáriumi munkája és taxonómiai publikációi révén a Cactaceae kutatásának ismert specialistájává vált. Botanikai szerzői rövidítése Katt.; egyes szakirodalmi források teljes névként F. Kattermann formában idézik.

Bevezetés

Kattermann 1932-ben született Németországban, és 1952-ben költözött az Egyesült Államokba. Az Egyesült Államokban villamosmérnökként dolgozott, miközben fokozatosan egyre intenzívebben foglalkozott kaktuszokkal. A kaktuszok iránti érdeklődése az 1960-as években erősödött meg, amikor magokat vásárolt és saját üvegházat épített. A következő évtizedekben a hobbi fokozatosan tudományos igényű gyűjtő- és kutatómunkává fejlődött.

Különösen a chilei kaktuszflóra érdekelte. Terepi kutatásai során számos, addig kevéssé dokumentált chilei populációt vizsgált, növényeket és magokat gyűjtött, pontos lelőhelyi adatokat rögzített, valamint fényképekkel és herbáriumi anyaggal dokumentálta a természetes állományokat.

Nevéhez elsősorban az Eriosyce nemzetség átfogó taxonómiai feldolgozása kapcsolódik. 1994-ben jelent meg Eriosyce (Cactaceae): The Genus Revised and Amplified című monográfiája, amely hosszú időre meghatározó referencia lett a chilei kaktuszok kutatásában. A könyv 176 oldalon, nagyszámú fényképpel, rajzzal és elterjedési térképpel dolgozta fel a nemzetséget.

Életpálya

Kattermann Németországban született, majd 1952-ben az Egyesült Államokba költözött. Eredeti szakmája villamosmérnök volt, és New Jerseyben telepedett le. A kaktuszok iránti érdeklődése az 1960-as években kezdett komolyabbá válni. 1965-ben vásárolt egy vegyes kaktuszmag-csomagot, és ugyanabban az évben egy kisebb üvegházat is épített. Kezdetben különböző dísznövényeket nevelt, de az 1970-es évek közepére a gyűjteményében a kaktuszok váltak meghatározóvá.

A chilei kaktuszok iránti érdeklődését egy Chiléből érkezett cserediák családjával kialakult kapcsolat is erősítette. Ennek révén került kapcsolatba chilei kaktuszgyűjtőkkel, majd Walter Junggal, akinek dél-amerikai expedíciójához 1977-ben csatlakozott. 1979-ben újabb chilei expedíción vett részt, 1980-ban pedig önállóan utazott Dél-Amerikába. Terepi útjairól a Cactus and Succulent Society of America Journal is közölt beszámolókat.

Az expedíciók során Kattermann egyre nagyobb mennyiségű, pontos lelőhelyi adatokkal ellátott növényanyagot gyűjtött. Különösen Chile középső és északi területeit kutatta, de Argentína és Peru kaktuszflóráját is tanulmányozta. Terepi gyűjtéseinek jelölése az FK gyűjtési szám, amely ma is széles körben használatos a kaktuszgyűjteményekben és a szakirodalomban. A terepszámok között számos Eriosyce, Copiapoa és más dél-amerikai kaktusz található.

Kutatói tevékenysége során kapcsolatba került a Desert Botanical Gardennel Phoenixben. 1992-ben kezdett együttműködni az intézménnyel, 1994-ben részt vett a Willard Research Expedition perui kutatóútján, 1995-től pedig a kert kutatási társult munkatársa (Research Associate) lett. Ez a tisztség lehetővé tette számára, hogy az intézmény támogatásával további gyűjtőutakat szervezzen.

Munkássága

Kattermann munkásságának legfontosabb területe a chilei kaktuszflóra terepi és taxonómiai kutatása volt. Munkája során a természetes élőhelyeken végzett megfigyeléseket herbáriumi anyagokkal, fényképekkel, gyűjtési adatokkal és termesztésben megfigyelt növényekkel egészítette ki.

Különösen jelentős az Eriosyce nemzetséggel kapcsolatos munkássága. 1994-ben megjelent monográfiájában az Eriosyce tágabb körülhatárolását alkalmazta, és olyan korábban önálló nemzetségekhez vagy csoportokhoz tartozó taxonokat is bevont a nemzetségbe, mint a Horridocactus, Islaya, Neoporteria, Pyrrhocactus és Thelocephala. A monográfia a terepi megfigyelésekre és Kattermann saját gyűjtéseire épült, a nomenklatúrát pedig többek között David Hunt, Nigel Taylor és Daniela Zappi közreműködésével dolgozták át.

Kattermann koncepciója az Eriosyce nemzetségről jelentős hatást gyakorolt a későbbi kaktusztaxonómiára. A későbbi molekuláris és morfológiai vizsgálatok azonban több részletét módosították vagy vitatták. A modern kutatások ezért nem minden esetben követik Kattermann 1994-es faj- és alfajkoncepcióját. A 2019-es molekuláris filogenetikai vizsgálatok például az Eriosyce nemzetség határainak és infragenerikus felosztásának újraértékeléséhez járultak hozzá.

Kattermann másik kiemelt kutatási területe a Copiapoa volt. A nemzetség chilei populációit számos terepi útja során vizsgálta, és FK jelű gyűjtési számai ma is gyakran megtalálhatók a gyűjteményekben és a terepi adatbázisokban.

2012-ben közölte a Copiapoa algarrobensis leírását, amelyet egy 1985-ben felfedezett chilei populáció alapján dolgozott fel. Az eredeti név később nomenklatúrai okból érvénytelennek bizonyult, és Kattermann 2018-ban külön közleményben foglalkozott a név érvényesítésével. A World Flora Online jelenlegi adata szerint a Copiapoa algarrobensis név nomenklatúrailag érvénytelen, és a taxon a Copiapoa megarhiza szinonimája. Ez jól mutatja, hogy Kattermann munkássága nemcsak új taxonok közléséből állt, hanem később maga is igyekezett a nomenklatúrai problémákat rendezni.

2018 és 2020 között Molecular Study of the Genus Copiapoa címmel cikksorozatot publikált a Cactus and Succulent Journal folyóiratban. A sorozat több részben foglalkozott a Copiapoa fajainak és populációinak rendszertani kérdéseivel. A VI. rész 2020-ban jelent meg.

Kattermann az Opuntioideae kutatásában is részt vett. 2014-ben jelent meg Illustrations and observations on the Chilean Opuntioideae című munkája a Further Studies in the Opuntioideae (Cactaceae) című kötetben.

Munkásságának fontos része a természetvédelmi szempontból is értékes, dokumentált élőgyűjtemény kialakítása volt. 2014-ben több mint 1800, főként chilei, észak-argentin és perui kaktuszból álló magángyűjteményét a Desert Botanical Gardennek adományozta. A gyűjtemény különösen értékes volt azért, mert a növények nagy része ismert vadonbeli származási hellyel, részletes lelőhelyi adatokkal és dokumentációval rendelkezett. Az intézmény szerint a gyűjtemény 131 új taxonnal gazdagította annak élő növénygyűjteményét.

Taxonómiai jelentőség

Kattermann taxonómiai jelentősége elsősorban az Eriosyce és a Copiapoa nemzetségek kutatásában mutatkozik meg. A Eriosyce (Cactaceae): The Genus Revised and Amplified című 1994-es monográfiája a chilei kaktuszok egyik fontos modern taxonómiai feldolgozása lett. A könyvben alkalmazott széles Eriosyce-koncepció számos korábban külön kezelt nemzetséget egyesített, és hosszú időre meghatározta a csoport szakirodalmi kezelését.

Kattermann több növénytaxon nevének szerzője vagy kombinációjának szerzője. Botanikai szerzői rövidítése a szakirodalomban Katt.. A Eriosyce nemzetségen belül számos kombináció kapcsolódik nevéhez, például az Eriosyce bulbocalyx (Werderm.) Katt. és több alfaj, illetve faj alatti taxon. A New York Botanical Garden herbáriumában őrzött példányok között is számos Kattermann-gyűjtés található.

Nevét őrzi a Pyrrhocactus kattermannii R.Kiesling is, amelyet Roberto Kiesling Kattermann tiszteletére nevezett el.

Kattermann taxonómiai koncepciói ugyanakkor nem tekinthetők minden részletükben a mai rendszer alapjának. Az Eriosyce esetében a későbbi morfológiai és molekuláris vizsgálatok több taxonómiai határt és rangot újraértékeltek. Ez azonban nem csökkenti az 1994-es monográfia történeti és kutatástörténeti jelentőségét: Kattermann terepi adatainak és gyűjtéseinek nagy része a későbbi kutatások számára is értékes alapanyagot biztosított.

A Copiapoa esetében szintén fontos különválasztani Kattermann történeti taxonómiai koncepcióját a jelenlegi elfogadott fajköröktől. Például a Copiapoa algarrobensis esetében a World Flora Online és a Caryophyllales Network adatai jelenleg nem fogadják el Kattermann 2012-es nevét érvényes fajnévként.

Publikációk

Kattermann fontosabb művei és publikációi:

• Kattermann, F. (1994): Eriosyce (Cactaceae): The Genus Revised and Amplified. Succulent Plant Research 1. David Hunt, Richmond. 176 oldal.
• Kattermann, F. (1994): SEM observations of seed of the genus Eriosyce. Haseltonia 2: 47–60.
• Kattermann, F. (2012): Copiapoa algarrobensis: A new Copiapoa in Chile, discovered in October 1985. Cactus and Succulent Journal 84(2): 69–75.
• Kattermann, F. (2014): Illustrations and observations on the Chilean Opuntioideae. In: David Hunt (szerk.): Further Studies in the Opuntioideae (Cactaceae). Succulent Plant Research 8: 153–184.
• Kattermann, F. (2018): Validation of Copiapoa algarrobensis. Cactus and Succulent Journal 90(2): 103.
• Kattermann, F. (2018): Molecular Study of the Genus Copiapoa (Cactaceae) Part I. Cactus and Succulent Journal 90(4): 284–294.
• Kattermann, F. (2019): Molecular Study of the Genus Copiapoa (Cactaceae) Part II. Cactus and Succulent Journal 91(1): 32–40.
• Kattermann, F. (2019): Molecular Study of the Genus Copiapoa (Cactaceae) Part IV. Cactus and Succulent Journal 91(3): 202–210.
• Kattermann, F. (2020): Molecular Study of the Genus Copiapoa (Cactaceae) Part VI. Cactus and Succulent Journal 92(2): 123.
• Kattermann, F. (2020): Molecular Study of the Genus Copiapoa (Cactaceae) Part VIII. Cactus and Succulent Journal 93(2).

Az Eriosyce-monográfia Kattermann fő művének tekinthető. A könyv 1994-ben jelent meg a Succulent Plant Research sorozat első köteteként, 176 oldalon, színes és fekete-fehér fényképekkel, rajzokkal és elterjedési térképekkel. A monográfia kifejezetten széles terepi anyagra épült.

Emlékezete

Fred Kattermann a chilei kaktuszok kutatásának történetében elsősorban az Eriosyce és Copiapoa nemzetségekről végzett terepi és taxonómiai munkáival marad jelentős.

Különösen értékes örökségét alkotják az FK gyűjtési számmal ellátott növények és a hozzájuk kapcsolódó lelőhelyi adatok. Ezek a gyűjtések ma is megtalálhatók herbáriumokban és élő növénygyűjteményekben. A Desert Botanical Gardenbe került több mint 1800 növényből álló gyűjtemény jelentős része ismert vadonbeli eredettel és részletes dokumentációval rendelkezik.

A kaktuszgyűjtők számára az FK rövidítés ma is jól felismerhető gyűjtési jelzés. A chilei Eriosyce és Copiapoa fajok számos gyűjteményi példányán találhatók Kattermann terepi számai, amelyek a növények eredetének és természetes változatosságának dokumentálásában is fontosak.

Kattermann neve a Pyrrhocactus kattermannii taxonban is fennmaradt.

Forrás

• International Plant Names Index (IPNI): Kattermann, Friedrich.
• Harvard University Herbaria: Botanist Search – Kattermann, Friedrich (1932–).
• World Flora Online / Caryophyllales Network: Copiapoa algarrobensis.
• Desert Botanical Garden: Fred Katterman Collection at Desert Botanical Garden.
• Fred Kattermann: Eriosyce (Cactaceae): The Genus Revised and Amplified. Succulent Plant Research 1, 1994.
• Kattermann, F.: SEM observations of seed of the genus Eriosyce. Haseltonia 2, 1994.
• Kattermann, F.: Copiapoa algarrobensis: A new Copiapoa in Chile, discovered in October 1985. Cactus and Succulent Journal 84(2), 2012.
• Kattermann, F.: Illustrations and observations on the Chilean Opuntioideae. In: Hunt, D. (szerk.): Further Studies in the Opuntioideae (Cactaceae). Succulent Plant Research 8, 2014.
• Kattermann, F.: Molecular Study of the Genus Copiapoa (Cactaceae). Cactus and Succulent Journal, 2018–2020.
• Cactus and Succulent Society of America: Kattermann-gyűjtemény és terepi munkásság.
• Cactus and Succulent Field Number Finder: Fred Kattermann (FK) gyűjtési számai.