Ugrás a tartalomhoz

„Cereus spegazzinii” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
(10 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
== Tudományos név ==
''Cereus spegazzinii'' F.A.C.Weber, 1899
'''A tudományos név státusza:''' érvényes
'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
=== A név eredete, etimológia ===
A fajnevet Carlo Luigi Spegazzini (1858-1926) olasz származású argentin botanikus és mikológus tiszteletére kapta.
=== Típuspéldány ===
[Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye]
'''Első leírása:''' Monatsschr. Kakteenk. 9: 102. 1899
'''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A fajt F.A.C. Weber írta le 1899-ben, és a Cereus nemzetségbe sorolta. Bár később Britton és Rose áthelyezték a Monvillea nemzetségbe 1920-ban, a modern rendszertani kutatások eredményeképpen ismét a Cereus nemzetségbe került vissza. Így az eredeti besorolás tekinthető az aktuálisnak.
=== Szinonimák ===
''Monvillea spegazzinii'' (F.A.C.Weber) Britton & Rose
''Piptanthocereus spegazzinii'' (F.A.C.Weber) Riccobono
https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonímák a {{PAGENAME}} taxonnál
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár ====
Karcsú, felálló,vagy akár kúszó, szerteágazó. Kékes, lilás és zöld foltos, akár 1,8 m hosszúak és 2-6,5 cm átmérőjűek.
==== Szemölcsök ====
[Leírás]
==== Areolák ====
A bordák végén lévő kinövések csúcsán található kis bimbóudvar, nagyon széles areolákkal.
==== Tövisek ====
'''Peremtövis:''' A fiatal növényeknek általában három éles, feketés, 5 mm hosszú tüskéjük van, kettő felfelé és egy lefelé mutató. Az idősebb részeken öt sugarú tüske található, amelyek akár 1,5 cm hosszúak is lehetnek.
'''Középtövis:''' A fiatal növényeknek egy sincs. Az idősebb részeken egy középső tövis található, amely 1,5 cm hosszú.
=== Generatív test ===


<gallery mode="packed-hover" heights="500" caption="Cereus spegazzinii">
<gallery mode="packed-hover" heights="500" caption="Cereus spegazzinii">
4. sor: 49. sor:
</gallery>
</gallery>


==== Virág ====
10-13 cm hosszúak, vékony csővel, vöröses külső és fehér belső lepelszeletekkel. A szárak oldalán, a tetejéhez közel erednek. A bimbók felfelé állnak, de a virágok kinyílásakor hirtelen lefelé görbülnek. Éjszaka nyílnak. Az egyik legtermékenyebb virágzó kaktusz, áprilistól szeptemberig virágzik.
'''Külső lepellevelek:''' Vöröses.


'''Belső lepellevelek:''' Fehér.


'''Porzószálak:''' A porzószálak halványzöldes színűek, és a virág belsejében helyezkednek el.


'''Portokok:'''A porzók végén lévő portokok élénk sárgák.


'''Bibeszál:''' A bibeszál hosszú és vékony, fehéres vagy halványzöldes színű.


'''Bibe:''' A bibe fehér, többnyire 10-12 karéjból áll, amelyek a virág kinyílásakor szétterülnek.


==== Termés ====
Sima, piros vagy zöldes, lédús, tartós lepelmaradványokkal, amelyek lassan elhervadnak és a termés végéhez tapadva száradnak.


'''Magja:''' A magok 1,5 mm hosszúak, feketék és fényesek.


== Elterjedés és élőhely ==
'''Földrajzi elterjedés:''' Argentína (Santa Fe, Santiago del Estero, Salta, Chaco és Formosa tartományok), Bolívia, Brazília és Paraguay.


'''Élőhely:'''
10 és 500 méter közötti tengerszint feletti magasságban található. Száraz erdők belsejében és szélén nő, és egész elterjedési területén gyakori és nagy tömegű.


'''Éghajlati tényezők:''' A növény a Chaco régióban, egy trópusi szavanna és tüskés erdős területen él. Az éghajlatot hosszú, forró és csapadékos nyár, valamint rövid, enyhe és száraz tél jellemzi. Jellemzően a növény az esős évszakban virágzik.


'''Növénytársulás, életmód:''' A Cereus spegazzinii a Chaco régió száraz tüskés erdeinek belső és szélterületein, valamint a nyitott szavannás területeken él. A növény gyakran más növények, cserjék vagy fák ágai között kúszik vagy támaszkodik rájuk.


== Kultúrában tartás ==
A virágainak szépsége és a bőséges virágzás miatt nagy népszerűségnek örvend. A monvilleák fehér, lilás foltos vagy márványos száraik miatt is vonzóak.


== Egyéb ==
A faj a legkevésbé veszélyeztetett fajok listáján szerepel, mivel széles körben elterjedt, gyakori és helyben gazdag, és nincsenek rá leselkedő jelentős veszélyek. Számos védett területen is megtalálható.


== Szerzők és forrás ==
== Szerzők és forrás ==


'''Szöveg:''' Nincs információ.
'''Szöveg:''' Jokhel Csaba


'''Kép:''' Dr. Solti Ádám
'''Kép:''' Dr. Solti Ádám
26. sor: 93. sor:
'''Lektorálta:'''  
'''Lektorálta:'''  


'''Forrás:'''
'''Forrás:''' worldofsucculents.com, llifle.com


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cereus]]
[[Kategória:Cereus]]

A lap jelenlegi, 2025. szeptember 23., 16:23-kori változata

Tudományos név

Cereus spegazzinii F.A.C.Weber, 1899

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A fajnevet Carlo Luigi Spegazzini (1858-1926) olasz származású argentin botanikus és mikológus tiszteletére kapta.

Típuspéldány

[Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye]

Első leírása: Monatsschr. Kakteenk. 9: 102. 1899

Az aktuális nemzetségbe helyezte: A fajt F.A.C. Weber írta le 1899-ben, és a Cereus nemzetségbe sorolta. Bár később Britton és Rose áthelyezték a Monvillea nemzetségbe 1920-ban, a modern rendszertani kutatások eredményeképpen ismét a Cereus nemzetségbe került vissza. Így az eredeti besorolás tekinthető az aktuálisnak.

Szinonimák

Monvillea spegazzinii (F.A.C.Weber) Britton & Rose

Piptanthocereus spegazzinii (F.A.C.Weber) Riccobono

https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Cereus_spegazzinii Érvényes név és szinonímák a Cereus spegazzinii taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Karcsú, felálló,vagy akár kúszó, szerteágazó. Kékes, lilás és zöld foltos, akár 1,8 m hosszúak és 2-6,5 cm átmérőjűek.

Szemölcsök

[Leírás]

Areolák

A bordák végén lévő kinövések csúcsán található kis bimbóudvar, nagyon széles areolákkal.

Tövisek

Peremtövis: A fiatal növényeknek általában három éles, feketés, 5 mm hosszú tüskéjük van, kettő felfelé és egy lefelé mutató. Az idősebb részeken öt sugarú tüske található, amelyek akár 1,5 cm hosszúak is lehetnek.

Középtövis: A fiatal növényeknek egy sincs. Az idősebb részeken egy középső tövis található, amely 1,5 cm hosszú.

Generatív test

Virág

10-13 cm hosszúak, vékony csővel, vöröses külső és fehér belső lepelszeletekkel. A szárak oldalán, a tetejéhez közel erednek. A bimbók felfelé állnak, de a virágok kinyílásakor hirtelen lefelé görbülnek. Éjszaka nyílnak. Az egyik legtermékenyebb virágzó kaktusz, áprilistól szeptemberig virágzik.

Külső lepellevelek: Vöröses.

Belső lepellevelek: Fehér.

Porzószálak: A porzószálak halványzöldes színűek, és a virág belsejében helyezkednek el.

Portokok:A porzók végén lévő portokok élénk sárgák.

Bibeszál: A bibeszál hosszú és vékony, fehéres vagy halványzöldes színű.

Bibe: A bibe fehér, többnyire 10-12 karéjból áll, amelyek a virág kinyílásakor szétterülnek.

Termés

Sima, piros vagy zöldes, lédús, tartós lepelmaradványokkal, amelyek lassan elhervadnak és a termés végéhez tapadva száradnak.

Magja: A magok 1,5 mm hosszúak, feketék és fényesek.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína (Santa Fe, Santiago del Estero, Salta, Chaco és Formosa tartományok), Bolívia, Brazília és Paraguay.

Élőhely: 10 és 500 méter közötti tengerszint feletti magasságban található. Száraz erdők belsejében és szélén nő, és egész elterjedési területén gyakori és nagy tömegű.

Éghajlati tényezők: A növény a Chaco régióban, egy trópusi szavanna és tüskés erdős területen él. Az éghajlatot hosszú, forró és csapadékos nyár, valamint rövid, enyhe és száraz tél jellemzi. Jellemzően a növény az esős évszakban virágzik.

Növénytársulás, életmód: A Cereus spegazzinii a Chaco régió száraz tüskés erdeinek belső és szélterületein, valamint a nyitott szavannás területeken él. A növény gyakran más növények, cserjék vagy fák ágai között kúszik vagy támaszkodik rájuk.

Kultúrában tartás

A virágainak szépsége és a bőséges virágzás miatt nagy népszerűségnek örvend. A monvilleák fehér, lilás foltos vagy márványos száraik miatt is vonzóak.

Egyéb

A faj a legkevésbé veszélyeztetett fajok listáján szerepel, mivel széles körben elterjedt, gyakori és helyben gazdag, és nincsenek rá leselkedő jelentős veszélyek. Számos védett területen is megtalálható.

Szerzők és forrás

Szöveg: Jokhel Csaba

Kép: Dr. Solti Ádám

Lektorálta:

Forrás: worldofsucculents.com, llifle.com