Reicheocactus bonnieae

Tudományos név

Reicheocactus bonnieae (Halda, Hogan & Janeba) Schlumpb., 2012

A tudományos név státusza: érvényes (Cactaceae at Caryophyllales.org)

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A fajnév (bonnieae) az amerikai kaktuszgyűjtő, Bonnie Brunkow tiszteletére kapta, aki felfedezte a fajt.

Első leírása

Lobivia bonnieae néven Josef Jakob Halda, Sean Hogan és Zlatko Janeba publikálta 1999-ben.

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Boris O. Schlumpberger, 2012

Szinonimák

• Echinopsis bonnieae (Halda, Hogan és Janeba) Halda és Malina
• Lobivia bonnieae Halda, Hogan & Janeba
• Lobivia famatimensis var. bonniae Janeba, Halda & Hogan
• Érvényes név és szinonimák a Reicheocactus bonnieae taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Általában magányosan növekszik. A szár vékony, hengeres, szürke-zöldtől olíva-zöldig terjedő színű, átmérője 1,5–2,5 centiméter, magassága 10–15 centiméter (ritkán akár 30 centiméter is).

A hajtásokat a sűrű tövisborítás teljesen elrejti. A hajtáscsúcsa beesett.

Szemölcsök

Körülbelül 30 borda van jelen, amelyek többé-kevésbé függőlegesen helyezkednek el, és szemölcsökre vannak feloldva.

A szemölcsök rövid, fehér szőrökkel, körülbelül 30 spirális vonalban.

Areolák

A szemölcsökön lévő areolák fehér szőrösek és körülbelül 1 milliméterre vannak egymástól.

Tövisek

Körülbelül tíz tövis ered az areolákból, fésűszerűen elrendezve. Színük rózsaszín-barna, enyhén áttetsző, idővel elszürkülnek. Az ár alakú tövisek tövénél megvastagodottak, hosszuk 1–1,5 milliméter.

Generatív test

Virág

A virágok harang alakúak, hosszuk és átmérőjük legfeljebb 2,5 centiméter (máshol 2,5–4 cm). Ezüst-sárgák, fényesek. Nappali virágzású. Birszősárga, piros bibeszállal rendelkezik.

A perikarpell ( A petefészket borító külső, megvastagodott szövet, amely védelmi és táplálékraktározó funkciót lát el.) és a virágcső sötét gyapjúszőrökkel borított.

• Külső lepellevelek: Sötét sárgák (más forrás szerint bronzszínűek).
• Belső lepellevelek: Sárgák (más forrás szerint ezüst-sárgák).
• Porzószálak: [Leírás]
• Portokok: [Leírás]
• Bibeszál: Piros.
• Bibe: Sárga.

Virágzási idő: Május.

• Reicheocactus bonnieae
• 
  Nyúl Gábor
• 
  Nyúl Gábor

Termés

A termések tojásdadok, sötét lilák, 1,1–1,5 centiméter hosszúak, 0,6–1,1 centiméter átmérőjűek. Hosszában felnyílóak. sötét gyapjúszőrökkel borított perikarpell és virágcső.

Magja: A magok feketék, termésenként akár 400 darab is lehet.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína, Catamarca tartomány: Tinogasta megye, Rio Guachín, Loro Huasi, a Fiambalá-völgy körüli hegyekben, a Sierra de Fiambalá és a Sierra de Narváez hegységben, nyugatra Fiambalá-tól.

Élőhely: Nagyon vízelvezetésű és száraz (agyagból, homokból és kavicsokból álló) kavicsos lejtőkön, nagyon ritkás növényzet mellett. Tengerszint feletti magasságban 1700–2400 m magasságban.

Növénytársulás, életmód: A következő fajok társaságában nő: Puna bonnieae, Echinopsis leucantha, Pterocactus tuberosus, Tephrocactus geometricus, Cumulopuntia sp., Maihueniopsis sp. és Opuntia sulphurea.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Reicheocactus bonnieae (korábban Echinopsis bonnieae) rokona az Echinopsis famatimensis-nek, de egyértelműen megkülönböztethető tőle:

A nagy gumós gyökereket a szártól elválasztó keskeny nyak (gallér).

A magas hengeres szár.

Szerzők és forrás

• Szöveg: Jokhel Csaba
• Kép:
• Lektorálta: [Lektor]
• Forrás: