„Kategória:Consolea” változatai közötti eltérés

A Consolea a kaktuszok (Cactaceae) családjába tartozó nemzetség, amely elsősorban a Karib-térségben és Florida déli részén őshonos. A nemzetséget eredetileg Carl Linnaeus írta le 1753-ban a *Cactus* gyűjtőnemzetség részeként, majd Britton és Rose 1920-ban emelte önálló rangra Consolea néven. A csoport hengeres vagy lapított szárszegmenseiről, jellegzetes habitusáról, valamint nagy és gyakran látványos virágairól ismert. A nemzetségbe jelenleg több mint 20 elfogadott faj tartozik.

A Consolea fajok jellemzően hengeres vagy lapított szárszegmensekből felépülő, gyakran fa-szerű habitusú kaktuszok. Magasságuk néhány decimétertől több méterig terjedhet, egyes fajok pedig vastag, elágazó törzset fejlesztenek.

A szárszegmensek felületén sűrűn elhelyezkedő areolák találhatók, amelyekből tövisek, új hajtások és virágok fejlődnek. A tövisek mérete és megjelenése fajonként erősen változó: egyes fajok hosszú, merev töviseket viselnek, míg másoknál ezek rövidek vagy feltűnésmentesek. A szárak lehetnek gyengén bordázottak vagy enyhén barázdáltak.

A virágok általában a szárvégeken fejlődnek, méretük többnyire 5–10 cm közötti. Színük a fehértől és a sárgától a rózsaszínen át a pirosig változhat. A termés húsos bogyó, amely általában sok magot tartalmaz.

A nemzetség több faja alkalmazkodott magas sótartalmú, tengerparti élőhelyekhez, és hatékony vízmegtartó struktúrákat fejlesztett a szárazság elviselésére.

A Consolea a Cactaceae családon belül az Opuntioideae alcsalád tagja. A nemzetség rendszertana a 20. század során több átdolgozáson ment keresztül, és a modern rendszertani megközelítések 20 feletti fajszámot fogadnak el. A nemzetségen belül két alnemzetség különíthető el: Consolea és Leptocaulis, földrajzi és morfológiai különbségekkel.

A nemzetség közeli rokonai az Opuntia, a Tacinga, a Pereskiopsis és a Nopalea nemzetségek.

A Consolea fajok elterjedése főként a Karib-térség szigeteire (Cuba, Hispaniola, Puerto Rico, Jamaica, Bahamák) és Florida legdélibb részeire korlátozódik. Élőhelyük elsősorban száraz, napsütötte, gyakran tengerparti zónákra esik, például sziklás partokra, mészkőfelszínekre, homokdűnékre és xerofil bozótosokra. A sós talajokat és a vízhiányt jól tolerálják, ami fontos ökológiai előnnyé teszi a nemzetséget a part menti környezetekben.

A Consolea fajok általában könnyen tarthatók, feltéve hogy meleg, napos környezetet és kiváló vízelvezetésű talajt kapnak.

• Fény: teljes napfény javasolt a megfelelő növekedéshez és virágzáshoz.
• Talaj: jó vízelvezetésű, ásványi dominanciájú kaktuszkeverék; pH 5,5–7 közötti értékkel.
• Öntözés: a vegetációs időszakban mérsékelt öntözés; a talajnak két öntözés között teljesen ki kell száradnia.
• Hőmérséklet: fagyérzékenyek, ezért hűvös éghajlaton télre védett helyre kell őket vinni.
• Kártevők: alkalmanként gyapjastetű vagy pajzstetű jelenhet meg; ezek alkohollal vagy megfelelő készítménnyel kezelhetők.

Szaporításuk magvetéssel vagy szárszegmensek gyökeresítésével lehetséges.

A Consolea fajok fontos szerepet töltenek be a karibi és floridai part menti ökoszisztémákban. Nektárjukat és terméseiket számos rovar, kisemlős és madár fogyasztja. Egyes fajok — például Consolea corallicola — kulcsfontosságú táplálékot jelentenek a helyi leguánpopulációk számára.

A nemzetség több tagja hagyományos gyógyászati felhasználással is rendelkezik, illetve kulturális jelentőségű egyes karibi közösségekben.

Az élőhelyek pusztulása, az invazív fajok és a túlzott gyűjtés miatt több faj veszélyeztetett vagy fenyegetett.

• Consolea spinosissima – a Bahamák és a Turks- és Caicos-szigetek nagy, többméteres, fa-szerű kaktusza.
• Consolea falcata – Florida Keys területéről ismert, lapított szárszegmensekkel és sárga virágokkal.
• Consolea moniliformis – jellegzetes láncszerű termésállásáról ismert, széles karibi elterjedésű faj.
• Consolea corallicola – alacsony növésű, kúszó habitusú bahamai faj, fontos tápláléknövény az Andros-szigeti leguán számára.