|
Címke: Oldal egésze eltávolítva |
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) |
| 1. sor: |
1. sor: |
| = Asclepiadaceae (Selyemkórófélék) =
| |
|
| |
|
| Az '''Asclepiadaceae''' – mai rendszertan szerint az '''Apocynaceae''' család '''Asclepiadoideae''' alcsaládja – elsősorban trópusi és szubtrópusi területeken elterjedt növénycsoport, amely rendkívül változatos életformákat foglal magában. A család különösen ismert bonyolult virágszerkezetéről, sajátos beporzási mechanizmusairól és nagyszámú pozsgás fajáról (pl. ''Stapelia'', ''Huernia'', ''Orbea'', ''Ceropegia'').
| |
|
| |
| == Jellemzők ==
| |
|
| |
| === Morfológia ===
| |
| Az Asclepiadaceae tagjai között találhatók:
| |
| * lágyszárú kúszónövények (pl. ''Ceropegia''),
| |
| * szukkulens, módosult szárú növények (Stapeliinae),
| |
| * cserjék és ritkábban félcserjék.
| |
|
| |
| A levelek általában:
| |
| * átellenesek,
| |
| * egész szélűek,
| |
| * sok szukkulens faj esetében redukáltak vagy korán lehullók.
| |
|
| |
| A család jellegzetessége a **tejnedv**, amely fehér, tejszerű latex, és sok esetben mérgező vagy irritáló.
| |
|
| |
| === Virágok ===
| |
| A virágok rendkívül specializáltak és összetettek:
| |
| * öttagúak,
| |
| * jellegzetes, gyakran csillag alakú vagy cső alakú virággal,
| |
| * központi **gynostegium** (összenőtt porzók és bibe),
| |
| * pollíniumok (csomókba tömörült virágporszerkezet), amelyek rovarokra tapadnak.
| |
|
| |
| A Stapeliinae fajok virágai gyakran húsos tapintásúak és erős szagúak („dögszagú virágok”), ami a döglegyek beporzását segíti.
| |
|
| |
| === Termés és magok ===
| |
| A termés rendszerint:
| |
| * iker-tüsző,
| |
| * sok magot tartalmaz,
| |
| * a magokat hosszú, selymes repítőszőr (pappus) látja el, amely a szél általi terjedést segíti.
| |
|
| |
| == Elterjedés és élőhelyek ==
| |
| A család fő elterjedési területei:
| |
| * Afrika (különösen Dél- és Kelet-Afrika),
| |
| * Ázsia trópusi és szubtrópusi részei,
| |
| * Amerika trópusi területei,
| |
| * Madagaszkár (számos endemikus fajjal).
| |
|
| |
| A növények jellemző élőhelyei:
| |
| * félsivatagok, száraz köves lejtők (szukkulens fajok),
| |
| * száraz erdők, bozótosok,
| |
| * trópusi erdők (kúszónövények).
| |
|
| |
| == Ökológiai szerep ==
| |
| * Beporzás – rendkívül specializált rovarbeporzás (legyek, méhek, lepkék), pollínium rendszerrel.
| |
| * Sivatagi túlélési stratégiák – a pozsgás fajok vízraktározással, levélredukcióval és fotoszintetizáló szárakkal alkalmazkodtak.
| |
| * Levéltetvek és rovarok tápláléknövényei – néhány faj fontos tápnövény bizonyos lepkefajok számára.
| |
|
| |
| == Gazdasági jelentőség ==
| |
| * Dísznövények – különösen a pozsgás Stapeliinae (''Stapelia'', ''Huernia'', ''Orbea''), valamint a ''Ceropegia'' fajok.
| |
| * Gyógyászati jelentőség – néhány fajban található alkaloidok és egyéb vegyületek gyógyászati potenciállal bírnak.
| |
| * Ökológiai szerep – száraz területek jellegzetes növényei, fontos részei a xerofita növénytársulásoknak.
| |
|
| |
| == Fontosabb nemzetségek ==
| |
| * '''Stapelia''' – szukkulens, csillag alakú, gyakran erős szagú virágokkal.
| |
| * '''Huernia''' – kisebb termetű szukkulens fajok, változatos, csöves-gyűrűs virágokkal.
| |
| * '''Orbea''' – sokszögletű szárú pozsgások, mintázott, változatos virágformákkal.
| |
| * '''Ceropegia''' – csőszerű, „lámpás” virágú kúszónövények; egy része pozsgás.
| |
| * '''Caralluma''', '''Duvalia''', '''Piaranthus''', '''Hoodia''' – főként afrikai pozsgás nemzetségek.
| |
|
| |
| == Megjegyzés a rendszertanhoz ==
| |
| Bár a „selyemkórófélék” (Asclepiadaceae) hagyományos családként szerepel sok irodalomban, a modern rendszertan teljes egészében az **Apocynaceae családon belüli Asclepiadoideae alcsaládként** kezeli. A gyűjtők és botanikusok azonban a mai napig használják a régi családnevet is, különösen a pozsgás fajok csoportosításánál.
| |
