Ugrás a tartalomhoz

„Selenicereus grandiflorus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
(3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
59. sor: 59. sor:


<gallery mode="packed-hover" heights="400" caption="Selenicereus graniflodrus">
<gallery mode="packed-hover" heights="400" caption="Selenicereus graniflodrus">
Fájl:Selenicereus grandiflorus JCs 1.jpg|Selenicereus graniflodrus
Fájl:Selenicereus grandiflorus JCs 1.jpg|Jokhel Csaba
</gallery>
</gallery>


83. sor: 83. sor:


== Egyéb ==
== Egyéb ==
A növényt gyakran hívják ''éjjeli királynőjének'' (Queen of the night) is, utalva arra, hogy a virágai éjszaka nyílnak. Az első leírt kaktuszfajok egyikeként tartják számon.
A növényt gyakran hívják ''éj királynőjének'' (Queen of the night) is, utalva arra, hogy a virágai éjszaka nyílnak. Az első leírt kaktuszfajok egyikeként tartják számon.


== Szerzők és forrás ==
== Szerzők és forrás ==


* '''Szöveg:''' Jokhel Csaba
* '''Szerkesztette:''' Jokhel Csaba
* '''Kép:''' Dr Solti Ádám
* '''Kép:''' Jokhel Csaba
* '''Lektorálta:'''  
* '''Lektorálta:'''  
* '''Forrás:'''  
* '''Forrás:'''  
**Wikipedia
** Wikipedia
 


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Selenicereus]]
[[Kategória:Selenicereus]]

A lap jelenlegi, 2025. december 18., 17:04-kori változata

Tudományos név

Selenicereus grandiflorus (L.) Britton & Rose, 1909

A tudományos név státusza: érvényes (caryophyllales.org)

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A fajnév, a grandiflorus a latin grandis (nagy) és florus (virág) szavakból származik, ami nagyvirágút jelent. Linnaeus 1753-ban azért adta ezt a nevet a növénynek, mert akkor ez volt az ismert legnagyobb virágú kaktuszfaj.

Típuspéldány

  • Típuspéldány gyűjteményi helye: Herbárium BM (British Museum) lett kijelölve lectotypusként.
  • Gyűjtő, hely, időpont: Lectotypus: Herb. Clifford 182 (Cactus 10), „Jamaica/Mexico: Without data” megjegyzéssel.
  • Első leírása: Carl Linnaeus írta le először 1753-ban, Cactus grandiflorus néven.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1909

Szinonimák

Érvényes név és szinonímák a Selenicereus grandiflorus taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A hajtások karcsúak, kúszók vagy kapaszkodók, elágazók, és néha összegabalyodva nőnek. 10 méter hosszúra vagy még tovább is megnőhetnek, és gyakran léggyökereket is fejlesztenek. A szár merev, 10–25 mm vastag. A bordák száma 7–8, laposak, széles, lekerekített hornyok választják el őket. A hajtás felülete kékeszöld, hamvas.

Szemölcsök

Nincsenek igazi szemölcsök, a hajtások areoláinak elrendezése is eltér a többi kaktuszfajétól.

Axillák

A virágok a hajtások csúcsán, az areolákból nőnek.

Tövisek

Az areolákon rövid, gyapjas szőr és éles, sárgásbarna sertetövisek fejlődnek.

  • Peremtövis: Általában 7-11 darab, 4-10 mm hosszú, sárgásbarna vagy szürkés.
  • Középtövis: Egy-két darab, felfelé álló.

Generatív test

Virág

A virágok hatalmasak, 17–22,5 cm hosszúak, de akár 38 cm szélesek is lehetnek. Éjjel nyílnak, és illatuk a vaníliára és a narancsvirágra emlékeztet.

  • Külső lepellevelek: Hosszúkásak, keskenyek, a lazacszínűtől a sárgásig terjedő árnyalatúak.
  • Belső lepellevelek: Szélesek, lándzsa alakúak, fehérek.
  • Porzószálak: Vékonyak, felállók, a virág belsejében sűrű elrendeződésűek; színük világos krémszínű vagy fehér.
  • Portokok: kis elliptikus alakú antherae, sárgás színűek, a porzószálak csúcsán ülnek, éréskor sárga pollent termelnek.
  • Bibeszál: Fehér, a virág kinyílása előtt kilógó, karcsú, világos színű stílus, amely a porzótér fölé emelkedik.
  • Bibe: Többkaréjos struktúra, világos színű karéjokkal, a vékony bibeszál végén.

Termés

A termés tojásdad bogyó, 5–9 cm hosszú és 4,5–7 cm vastag, fehéres, rózsaszín, sárga vagy narancsszínű. A termés felszínét tövisek és szőrcsomók borítják, amelyek idővel lehullanak.

  • Magja: Vörösesbarna vagy fekete.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A Selenicereus grandiflorus Mexikó, Guatemala, Belize, Honduras, Nicaragua, a Nagy-Antillák (Kuba, Jamaica, Puerto Rico) területén őshonos.

Élőhely: Száraz erdőkben, sziklákra vagy fákra kapaszkodva él, tengerszint felett 700 méteres magasságig.

  • Éghajlati tényezők: Száraz, trópusi vagy szubtrópusi éghajlatot kedvel.
  • Növénytársulás, életmód: Epifita (fákon élő) vagy litofita (sziklákon élő) életmódot folytat.

Kultúrában tartás

A növény gyorsan növekszik, de 2-3 évbe telhet, mire először virágzik. Jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag talajt igényel, nyáron elegendő nedvességgel. Télen szárazon kell tartani.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Selenicereus grandiflorus a Hylocereeae nemzetségcsoport egyik legismertebb faja.

Egyéb

A növényt gyakran hívják éj királynőjének (Queen of the night) is, utalva arra, hogy a virágai éjszaka nyílnak. Az első leírt kaktuszfajok egyikeként tartják számon.

Szerzők és forrás

  • Szerkesztette: Jokhel Csaba
  • Kép: Jokhel Csaba
  • Lektorálta:
  • Forrás:
    • Wikipedia