Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Orchidaceae” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „= Orchidaceae (Orchideafélék) = Az Orchidaceae (orchideafélék) a virágos növények egyik legnagyobb és legváltozatosabb családja. Világszerte elterjedtek, a trópusi esőerdők lombkoronájától a magashegyi alpesi területekig, de megtalálhatók mérsékelt övi élőhelyeken is. A család több mint 25–30 ezer természetes fajt tartalmaz, és a nemesítés révén százezernél is több hibrid alakult ki. == Jellemzők == === Morfológia === Az…”
 
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
= Orchidaceae (Orchideafélék) =
{{Speciesbox|taxon=Orchidaceae}}
== Tudományos név ==


Az Orchidaceae (orchideafélék) a virágos növények egyik legnagyobb és legváltozatosabb családja. Világszerte elterjedtek, a trópusi esőerdők lombkoronájától a magashegyi alpesi területekig, de megtalálhatók mérsékelt övi élőhelyeken is. A család több mint 25–30 ezer természetes fajt tartalmaz, és a nemesítés révén százezernél is több hibrid alakult ki.
* '''''Orchidaceae''''' (Antoine Laurent de Jussieu) Jussieu, 1789


== Jellemzők ==
=== A név eredete, etimológia ===


=== Morfológia ===
A család tudományos neve az ''Orchis'' típusnemzetség nevéből származik. A kifejezés a görög ''orchis'' (ὄρχις) szóból ered, amely herét jelent, utalva egyes mérsékelt övi nemzetségek (például az ''Orchis'' nemzetség) páros, golyó alakú gyökérgumóira. A latin nyelvbe ''orchis'' formában került át (Plinius), majd Jussieu tette a családnév alapjává az ''Orchidaceae'' képzéssel.
Az orchideák többféle életformát mutatnak:
* epifita (fákon élő) fajok, amelyek nem paraziták, csak támaszkodnak a gazdanövényre
* terrestriális (földön élő) fajok
* lianaszerű vagy föld alatti rizómás formák


A levelek egyszerűek, gyakran szőrözött vagy viaszréteggel bevontak, húsosabbak az epifita fajoknál a víztakarékosság érdekében. A gyökerek epifita fajoknál gyakran vastagok, zöld színűek és képesek fotoszintetizálni.
=== Típusnemzetség ===


=== Virágok ===
* ''Orchis'' Linnaeus; típuspéldány: ''Orchis militaris'' L., gyűjtési hely: Európa.
Az orchideák virágai:
* '''Első leírása:''' '''Antoine Laurent de Jussieu''', ''Genera Plantarum'', 1789.
* rendkívül specializáltak, szimmetriájuk lehet szimmetrikus (actinomorph) vagy kétoldalian szimmetrikus (zygomorph)
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Carl von Linné''', 1753.
* három külső lepellevél (csészelevél) és három belső lepellevél (két szirmocska és egy labellum) alkotja
* a labellum gyakran feltűnő és nektárdús, szerepe a beporzók vonzása
* a porzószervek összenőttek egy oszlopban (gynostemium), és a porzók pollíniumok formájában tapadnak a rovarokra vagy más beporzókra


=== Termés és magok ===
{{Típusfaj|Orchis|limit=5}}
* Termése általában száraz tok, amely sok apró magot tartalmaz
* A magvak nagyon aprók, szinte csíraképtelen tápanyag nélkül; a csírázáshoz gyakran szimbiózis szükséges micéliummal (mycorrhiza)


=== Anyagcsere és alkalmazkodás ===
=== Szinonimák ===
* Sok epifita faj CAM-fotoszintézist használ a víztakarékosság érdekében
* Rizómás és föld alatti hagymás fajok is előfordulnak, amelyek vízraktározó szöveteket fejlesztenek


== Elterjedés és élőhelyek ==
* '''Epidendraceae'''
Az orchideák világméretű elterjedésűek, legnagyobb diverzitásuk a trópusi esőerdőkben, különösen:
* '''Neottiaceae'''
* Dél-Amerika, Közép-Amerika
* '''Vanillaceae'''
* Délkelet-Ázsia
* '''Apostasiceae'''
* Madagaszkár
* '''Cypripediaceae'''
* Afrika trópusi részei
* '''Limodoraceae'''


Élőhelyek: lombkorona, aljnövényzet, sziklás területek, mocsarak, hegyi rétek.
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


== Ökológiai szerep ==
=== Vegetatív test ===
* Beporzás – rovarok (méhek, lepkék, hangyák, darazsak), madarak (kolibrik) és ritkábban denevérek. Sok faj virágformája kifejezetten a beporzó morfológiájához alkalmazkodott.
* Szimbiózis – a magvak csírázásához elengedhetetlen a micélium jelenléte.
* Élőhelyek stabilizálása – epifita fajok a lombkoronában mikroélőhelyeket biztosítanak rovaroknak és más gerincteleneknek.


== Gazdasági jelentőség ==
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
* Dísznövények – orchideák világszerte a legkeresettebb dísznövények közé tartoznak, különösen a Phalaenopsis, Cattleya, Dendrobium, Vanda és Cymbidium nemzetségek.
* Gyógyászat – egyes fajok hagyományosan használatosak orvoslásban és gyógynövényként, pl. Dendrobium fajok a kínai gyógynövénygyógyászatban.
* Élelmiszeripar – a vanília (Vanilla planifolia) a legjelentősebb orchideafaj gazdasági szempontból.


== Fontosabb nemzetségek ==
Az orchideák lágyszárú, évelő növények. Lehetnek szárazföldiek (''terricol''), fákon lakók (''epiphyta'') vagy sziklalakók (''lithophyta''). Számos faj rendelkezik álgumókkal (''pseudobulbus''), amelyek módosult szárrészek a víz és tápanyag tárolására.
* Phalaenopsis – főként epifita fajok, nagy, színes, hosszú ideig nyíló virágokkal
* Cattleya – trópusi epifiták, feltűnő virágokkal, dísznövényként ismert
* Dendrobium – változatos habitusú nemzetség, trópusi és szubtrópusi
* Vanda – nagy, színes, illatos virágokkal, epifita
* Cymbidium – főként földön élő vagy kúszó rizómás
* Vanilla – egyetlen gazdasági jelentőségű lianaszerű faj, a vanília


== Megjegyzések a rendszertanhoz ==
A levelek általában szórt állásúak, párhuzamos erezetűek, gyakran húsosak vagy bőrneműek. A levélalap gyakran hüvelyszerűen körülöleli a szárat.
Az Orchidaceae egy monofiletikus, jól körülhatárolható család a spárgavirágúak rendjén (Asparagales) belül. Rendkívüli diverzitásuk, virágformáik komplexitása és ökológiai adaptációik teszik a növényvilág egyik legérdekesebb családjává.
 
Gyökérzetükre jellemző a mikorrhiza kapcsolat (gombaszimbiózis). Az epifita fajok léggyökereit speciális többrétegű szövet, a ''velamen radicum'' borítja, amely képes a levegő páratartalmának gyors felszívására.
 
=== Generatív test ===
 
==== Virág ====
 
A virágok zigomorf szimmetriájúak. A virágtakaró két körben elhelyezkedő 3-3 lepellevélből áll. A belső kör középső tagja módosult, ez a mézajak (''labellum''), amely gyakran rendkívül díszes és alakja a megporzókhoz idomult.
 
A virágfejlődés során gyakran előfordul a ''resupinatio'' (180 fokos elfordulás), így a mézajak alulra kerül. Az ivarszervek (porzók és bibeszál) összenövéséből alakul ki az ivaroszlop (''gynostemium''). A pollen szemcsék általában tapadós tömegekbe, polliniumokba tömörülnek.
 
==== Termés ====
 
Termésük legtöbbször három kopáccsal nyíló toktermés (''capsula''), amelyben hatalmas mennyiségű apró mag fejlődik.
 
* '''Magja:''' Rendkívül kicsinyek, porszerűek, hiányzik belőlük a táplálószövet (''endospermium''), ezért csírázásukhoz feltétlenül szükségük van specifikus gombák jelenlétére.
 
== Elterjedés és élőhely ==
 
* '''Földrajzi elterjedés:''' Kozmopolita család, a világ szinte minden részén megtalálhatóak, kivéve a sivatagokat és a jéggel borított területeket. Legnagyobb fajgazdagságban a trópusi régiókban, különösen '''Kolumbia''', '''Ecuador''', '''Brazília''', '''Indonézia''' és '''Pápua Új-Guinea''' területén fordulnak elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Megtalálhatóak a trópusi esőerdők lombkoronájától kezdve a mocsarakon át a havasi rétekig. Életmódjuk szerint lehetnek autotrófok vagy mikoheterotrófok (klorofill nélküli szaprofita jellegű növények).
 
== Szukkulens taxonok ==
 
Számos orchidea mutat szukkulens jelleget, különösen az epifita fajok. Az álgumók (''pseudobulbus'') víztároló szervek, de sok faj levelei is megvastagodtak, pozsgásak, viaszos felületűek a párologtatás csökkentése érdekében (pl. ''Cattleya'', ''Dendrobium'' vagy ''Bulbophyllum'' nemzetségek egyes fajai). Bizonyos esetekben a gyökerek veszik át a fotoszintetizáló szerepet, és ezek is húsos szerkezetűek.
 
== Taxonómia és filogenetika ==
 
Az APG IV osztályozás szerint az ''Orchidaceae'' az egyszikűek (''Monocotyledonae'') osztályába, az ''Asparagales'' rendbe tartozik. A család öt alcsaládra oszlik:
 
# ''Apostasioideae''
# ''Cypripedioideae''
# ''Vanilloideae''
# ''Orchidoideae''
# ''Epidendroideae''
 
A filogenetikai vizsgálatok megerősítik, hogy az ''Apostasioideae'' a legősibb (bazális) klád.
 
== Forrás ==
 
* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
* https://en.wikipedia.org/wiki/Orchidaceae
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.ipni.org/
 
[[Kategória:Asparagales]]

A lap jelenlegi, 2026. január 3., 01:23-kori változata

Orchidaceae
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Rend Asparagales
Család Orchidaceae

Tudományos név

  • Orchidaceae (Antoine Laurent de Jussieu) Jussieu, 1789

A név eredete, etimológia

A család tudományos neve az Orchis típusnemzetség nevéből származik. A kifejezés a görög orchis (ὄρχις) szóból ered, amely herét jelent, utalva egyes mérsékelt övi nemzetségek (például az Orchis nemzetség) páros, golyó alakú gyökérgumóira. A latin nyelvbe orchis formában került át (Plinius), majd Jussieu tette a családnév alapjává az Orchidaceae képzéssel.

Típusnemzetség

  • Orchis Linnaeus; típuspéldány: Orchis militaris L., gyűjtési hely: Európa.
  • Első leírása: Antoine Laurent de Jussieu, Genera Plantarum, 1789.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné, 1753.
Orchis képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Epidendraceae
  • Neottiaceae
  • Vanillaceae
  • Apostasiceae
  • Cypripediaceae
  • Limodoraceae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az orchideák lágyszárú, évelő növények. Lehetnek szárazföldiek (terricol), fákon lakók (epiphyta) vagy sziklalakók (lithophyta). Számos faj rendelkezik álgumókkal (pseudobulbus), amelyek módosult szárrészek a víz és tápanyag tárolására.

A levelek általában szórt állásúak, párhuzamos erezetűek, gyakran húsosak vagy bőrneműek. A levélalap gyakran hüvelyszerűen körülöleli a szárat.

Gyökérzetükre jellemző a mikorrhiza kapcsolat (gombaszimbiózis). Az epifita fajok léggyökereit speciális többrétegű szövet, a velamen radicum borítja, amely képes a levegő páratartalmának gyors felszívására.

Generatív test

Virág

A virágok zigomorf szimmetriájúak. A virágtakaró két körben elhelyezkedő 3-3 lepellevélből áll. A belső kör középső tagja módosult, ez a mézajak (labellum), amely gyakran rendkívül díszes és alakja a megporzókhoz idomult.

A virágfejlődés során gyakran előfordul a resupinatio (180 fokos elfordulás), így a mézajak alulra kerül. Az ivarszervek (porzók és bibeszál) összenövéséből alakul ki az ivaroszlop (gynostemium). A pollen szemcsék általában tapadós tömegekbe, polliniumokba tömörülnek.

Termés

Termésük legtöbbször három kopáccsal nyíló toktermés (capsula), amelyben hatalmas mennyiségű apró mag fejlődik.

  • Magja: Rendkívül kicsinyek, porszerűek, hiányzik belőlük a táplálószövet (endospermium), ezért csírázásukhoz feltétlenül szükségük van specifikus gombák jelenlétére.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Kozmopolita család, a világ szinte minden részén megtalálhatóak, kivéve a sivatagokat és a jéggel borított területeket. Legnagyobb fajgazdagságban a trópusi régiókban, különösen Kolumbia, Ecuador, Brazília, Indonézia és Pápua Új-Guinea területén fordulnak elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatóak a trópusi esőerdők lombkoronájától kezdve a mocsarakon át a havasi rétekig. Életmódjuk szerint lehetnek autotrófok vagy mikoheterotrófok (klorofill nélküli szaprofita jellegű növények).

Szukkulens taxonok

Számos orchidea mutat szukkulens jelleget, különösen az epifita fajok. Az álgumók (pseudobulbus) víztároló szervek, de sok faj levelei is megvastagodtak, pozsgásak, viaszos felületűek a párologtatás csökkentése érdekében (pl. Cattleya, Dendrobium vagy Bulbophyllum nemzetségek egyes fajai). Bizonyos esetekben a gyökerek veszik át a fotoszintetizáló szerepet, és ezek is húsos szerkezetűek.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint az Orchidaceae az egyszikűek (Monocotyledonae) osztályába, az Asparagales rendbe tartozik. A család öt alcsaládra oszlik:

  1. Apostasioideae
  2. Cypripedioideae
  3. Vanilloideae
  4. Orchidoideae
  5. Epidendroideae

A filogenetikai vizsgálatok megerősítik, hogy az Apostasioideae a legősibb (bazális) klád.

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 5 alkategóriával rendelkezik (összesen 5 alkategóriája van).