„Arrojadoa rhodantha” változatai közötti eltérés
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A nemzetséget Britton és Rose, Miguel Arrojado Lisboa tiszteletére nevezte el, aki a 20. század elején növénykutatással és gyűjtéssel foglalkozott Brazíliában. A fajnév ógörög szóösszetétel, jelentése: rózsavörös virágú („''rhodos''” = rózsavörös, vörös; „''anthos''” = virág). | A nemzetséget '''Britton''' és '''Rose''', '''Miguel Arrojado Lisboa''' tiszteletére nevezte el, aki a 20. század elején növénykutatással és gyűjtéssel foglalkozott Brazíliában. A fajnév ógörög szóösszetétel, jelentése: rózsavörös virágú („''rhodos''” = rózsavörös, vörös; „''anthos''” = virág). | ||
=== Első leírása === | === Első leírása === | ||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
Virágai a csúcson képződő, barna gyapjúból és vörösesbarna sörtékből álló | Virágai a csúcson képződő, barna gyapjúból és vörösesbarna sörtékből álló ''cephalium''-ból fejlődnek. A virágok színe a bíborvöröstől a rózsaszínig és a kékesvörösig változhat, hosszuk 3,5 cm, átmérőjük alig több 1 cm-nél. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
| 63. sor: | 63. sor: | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
'''Földrajzi elterjedés:''' A faj típus élőhelye Brazíliában, Piauí szövetségi államban található, elterjedt több kelet-brazíliai államban: Bahia, Minas Gerais, Pernambuco. Az ''aureispina'' néven leírt forma csak Bahia államban él. | '''Földrajzi elterjedés:''' A faj típus élőhelye Brazíliában, Piauí szövetségi államban található, elterjedt több kelet-brazíliai államban: Bahia, Minas Gerais, Pernambuco, 200-1000 méteres magasságokban. Az ''aureispina'' néven leírt forma csak Bahia államban él. | ||
'''Élőhely:''' vulkanikus vagy metamorf kőzetű, sziklás, sokszor kopár, vagy alacsony cserjék és lágyszárúak által némileg változatosabbá tett felszíneken, domb- és hegyoldalakon élnek. | '''Élőhely:''' vulkanikus vagy metamorf kőzetű, sziklás, sokszor kopár, vagy alacsony cserjék és lágyszárúak által némileg változatosabbá tett felszíneken, domb- és hegyoldalakon élnek. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
| 73. sor: | 71. sor: | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A | A ''cephalium'' a nemzetség igazi érdekessége. Virágzás után a növény tovább nő, hátrahagyva a ''cephalium''-ot, amelynél egy ízesülés jön létre. Itt a ''cephalium'' mintegy gyűrűt képezve megmarad. A következő évben az új hajtáscsúcson új ''cephalium'' fejlődik, így a több éve virágzó növényeken többszörös ''cephalium'' alakul ki, ami a nemzetség fajainak sajátos megjelenést kölcsönöz. | ||
== Szerzők és forrás == | == Szerzők és forrás == | ||
A lap jelenlegi, 2025. augusztus 10., 20:22-kori változata
Tudományos név
Arrojadoa rhodantha (Gürke) Britton & Rose, 1920
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)
A név eredete, etimológia
A nemzetséget Britton és Rose, Miguel Arrojado Lisboa tiszteletére nevezte el, aki a 20. század elején növénykutatással és gyűjtéssel foglalkozott Brazíliában. A fajnév ógörög szóösszetétel, jelentése: rózsavörös virágú („rhodos” = rózsavörös, vörös; „anthos” = virág).
Első leírása
Monatsschr. f. Kakteenkunde 18: 69, 1908.
Az aktuális nemzetségbe helyezte
Britton & Rose, 1920
Szinonimák
- Cereus rhodanthus Gürke 1908
- Cephalocereus rhodanthus (Gürke) Werdermann 1932
- Arrojadoa aureispina Buining & Brederoo 1972
- Arrojadoa rhodantha var. aureispina (Buining & Brederoo) P. J. Braun & Esteves 1995
- Arrojadoa rhodantha subsp. aureispina (Buining & Brederoo) P. J. Braun & Esteves 1995
- Arrojadoa canuodensis Buining & Brederoo 1972
- Arrojadoa rhodantha subsp. canuodensis (Buining & Brederoo) P. J. Braun 1988
- Arrojadoa theunisseniana Buining & Brederoo 1973
- Arrojadoa horstiana P. J. Braun & G. Heimen 1981
- Arrojadoa rhodantha subsp. reflexa P. J. Braun 1984
- Érvényes név és szinonimák a Arrojadoa rhodantha taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Felálló, vagy kúszó hajtású növény. Tőben elágazik, hossza, vagy magassága elérheti a két métert. Gyökere szálas, hajtásai ízeltek, sötétzöldek, hengeresek, átmérőjük 2-5 cm lehet.
Bordák
10-12 bordájuk határozott vonalú, ugyanakkor sekély.
Axillák
Areoláinak távolsága 10-12 mm.
Tövisek
- Peremtövis: Mintegy 20 db peremtövise 1,2 cm hosszú.
- Középtövis: 5-6 db erős középtövisének hossza akár 3 cm is lehet.
Töviseinek színe fehértől a barnáig változhat, az aureispina néven leírt formáé aranysárga.
- Arrojadoa rhodantha
-
1. -
2. -
3.
Generatív test
Virág
Virágai a csúcson képződő, barna gyapjúból és vörösesbarna sörtékből álló cephalium-ból fejlődnek. A virágok színe a bíborvöröstől a rózsaszínig és a kékesvörösig változhat, hosszuk 3,5 cm, átmérőjük alig több 1 cm-nél.
Termés
Gömbölyű, vörös színű termése legfeljebb 2 cm átmérőjű.
- Magja: 1,2 mm-esek, matt feketék.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: A faj típus élőhelye Brazíliában, Piauí szövetségi államban található, elterjedt több kelet-brazíliai államban: Bahia, Minas Gerais, Pernambuco, 200-1000 méteres magasságokban. Az aureispina néven leírt forma csak Bahia államban él.
Élőhely: vulkanikus vagy metamorf kőzetű, sziklás, sokszor kopár, vagy alacsony cserjék és lágyszárúak által némileg változatosabbá tett felszíneken, domb- és hegyoldalakon élnek.
Kultúrában tartás
Az Arrojadoa-k a legszebb brazíliai oszlopkaktuszok közé tartoznak karcsú termetükkel, a csúcsukon csomókban nyíló, madarak által porzott színes virágaikkal. Virágaik nyáron nyílnak. Viszonylag könnyen nevelhető növények. Tartásuk nem túl bonyolult. A hideget állítólag rosszul tűrik, ami élőhelyük ismeretében nem meglepő. Néhány példány azonban tartósan volt 5 °C-on télen és ez nem ártott meg nekik. Nyáron szüksége van a friss levegőre és a rendszeres öntözésre. Ilyen körülmények között a szokásos, enyhén savanyú, porózus szerkezetű talajokban jól fejlődik. Van, aki nyáron szabadban tartja, teljes napfényen, talaj nélküli ásványi közegben és időnként tápoldatozva. Ilyen körülmények között csapadék elleni védelemre nincs szüksége. Télen teljesen szárazon vészeli át nyugalmi időszakát.
Egyéb
A cephalium a nemzetség igazi érdekessége. Virágzás után a növény tovább nő, hátrahagyva a cephalium-ot, amelynél egy ízesülés jön létre. Itt a cephalium mintegy gyűrűt képezve megmarad. A következő évben az új hajtáscsúcson új cephalium fejlődik, így a több éve virágzó növényeken többszörös cephalium alakul ki, ami a nemzetség fajainak sajátos megjelenést kölcsönöz.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
- Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 313. kártya