„Mammillaria formosa subsp. chionocephala (M. ritteriana)” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == ''Mammillaria formosa'' subsp. ''chionocephala'' (Purpus) D. R. Hunt, 1998 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === Mammillaria ritteriana Boed. in Monatsschr. Deutsch. Kakteen-Ges. 1: 173. 1929 syn. sec. Hunt (2016) típuspéldány ismertetése=== === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a latin ''mamilla'' szóból képzett, amely csecset, kis emlőt, csecs…” |
|||
9. sor: | 9. sor: | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A nemzetségnév a latin ''mamilla'' szóból képzett, amely csecset, kis emlőt, csecsbimbót, átvitt értelemben szemölcsöt, dudort jelent, ami a genus hajtásfelépítésére jellemző (szemölcsös kaktusz). A fajnevet Boedeker a növényt Friedrich Ritter-ről (1898-1989), a német autodidakta botanikusról, geológusról, terepkutatóról, felfedezőről, utazóról, kaktusz-specialistáról, számos kaktuszfaj leírójáról, sőt kaktusznemzetség felfedezőjéről és fajleíróról nevezte el, aki először Mexikóban foglalkozott a kaktuszfélék, de más növénycsoportok kutatásával is, majd Dél-Amerika kaktuszflóráját vizsgálta páratlan eredménnyel. Az érvényes fajnév eredetét és jelentését lásd a ''Mammillaria formosa'' subsp. ''chionocephala'' 1. résznél. | A nemzetségnév a latin ''mamilla'' szóból képzett, amely csecset, kis emlőt, csecsbimbót, átvitt értelemben szemölcsöt, dudort jelent, ami a genus hajtásfelépítésére jellemző (szemölcsös kaktusz). A fajnevet '''Boedeker''' a növényt '''Friedrich Ritter'''-ről (1898-1989), a német autodidakta botanikusról, geológusról, terepkutatóról, felfedezőről, utazóról, kaktusz-specialistáról, számos kaktuszfaj leírójáról, sőt kaktusznemzetség felfedezőjéről és fajleíróról nevezte el, aki először Mexikóban foglalkozott a kaktuszfélék, de más növénycsoportok kutatásával is, majd Dél-Amerika kaktuszflóráját vizsgálta páratlan eredménnyel. Az érvényes fajnév eredetét és jelentését lásd a ''Mammillaria formosa'' subsp. ''chionocephala'' 1. résznél. | ||
=== Szinonimák === | === Szinonimák === |
A lap jelenlegi, 2025. augusztus 10., 20:46-kori változata
Tudományos név
Mammillaria formosa subsp. chionocephala (Purpus) D. R. Hunt, 1998
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)
Mammillaria ritteriana Boed. in Monatsschr. Deutsch. Kakteen-Ges. 1: 173. 1929 syn. sec. Hunt (2016) típuspéldány ismertetése
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a latin mamilla szóból képzett, amely csecset, kis emlőt, csecsbimbót, átvitt értelemben szemölcsöt, dudort jelent, ami a genus hajtásfelépítésére jellemző (szemölcsös kaktusz). A fajnevet Boedeker a növényt Friedrich Ritter-ről (1898-1989), a német autodidakta botanikusról, geológusról, terepkutatóról, felfedezőről, utazóról, kaktusz-specialistáról, számos kaktuszfaj leírójáról, sőt kaktusznemzetség felfedezőjéről és fajleíróról nevezte el, aki először Mexikóban foglalkozott a kaktuszfélék, de más növénycsoportok kutatásával is, majd Dél-Amerika kaktuszflóráját vizsgálta páratlan eredménnyel. Az érvényes fajnév eredetét és jelentését lásd a Mammillaria formosa subsp. chionocephala 1. résznél.
Szinonimák
- Mammillaria chionocephala J. A. Purpus, 1906
- M. caerulea Craig, 1945
- M. hahniana var. chionocephala (Purpus) E. Kuhn, 1981 (nom. inval.)
- Érvényes név és szinonimák a Mammillaria formosa subsp. chionocephala (M. ritteriana) taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A növény egyhajtású, többnyire gömb alakú, csak sérülés esetén hoz sarjat, 20-70 mm magas és 30-70 mm széles. A gyökere bojtos fonalszerű. A tenyészőcsúcsa kissé besüllyedt, tövisektől és gyapjúval sűrűn takart.
Szemölcsök
Gúla alakú, 5 mm hosszú és az alapjánál 4 mm széles, sötétzöld.
Axillák
Sok fehér gyapjúval, néha szemölcs hosszúságú sörtékkel fedett. Az areolája 1,5×1 mm nagyságú, fiatalon fehér gyapjúval takart, majd megkopaszodik.
Tövisek
- Peremtövis: 22-26 darab, 2-7 mm hosszú, szétterülő, főleg a két oldalon csoportosulnak és itt kissé hosszabbak, enyhén szabálytalanul állók, üveges fehérek, sörteszerűek.
- Középtövis: 1-2 darab, 10-20 mm hosszúak, legtöbbször csak 10 mm körüliek, tűszerűek, előreállók, egyenesek, sima felületűek, színük fekete vagy csontszínű fekete heggyel, a tövénél barna.
- Mammillaria ritteriana
-
1.
-
2.
-
3.
-
4.
-
5.
Generatív test
Virág
Tavasszal koszorúban hozza, amelyek tölcsér alakúak, fehér színűek vagy halvány rózsásak, a torkuk lehet valamivel sötétebb rózsaszín, 15-16 mm nagyságúak.
- Külső lepellevelek: Fehérek, keskeny rózsaszín középcsíkkal.
- Belső lepellevelek: Fehérek egészen keskeny halvány rózsaszín közép csíkkal, ettől is néha halvány rózsaszínűnek tűnhet a virág.
- Porzószálak: Fehér.
- Portokok: Halványsárga.
- Bibeszál: Fehér.
- Bibe: 4-5 ágú, halvány rózsaszín.
Termés
3-4 mm széles és 10-12 mm hosszú, virágmaradvánnyal, pirosra érik, majd megbarnul, több mint fél év után fejlődik ki a testből. A száraznak tűnő gyümölcsben a belső termésfal sokáig ragacsos marad.
- Magja: Sötétbarnák vagy feketék, 1,1 mm hosszúak és 0,8 mm szélesek, csepp alakúak.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: Mexikó, Coahuila államában Higuerasnál, Nuevo Leon államában Los Muertosnál.
Élőhely: A típus-élőhelye 1300 méter magasságban van. E hegységrendszer fő völgyeinek déli oldalán, meredélyein, mész-alapkőzeten, szárazságtűrő sziklagyepi (xerofita) vegetációban, számos kaktuszfajjal (3 Coryphantha faj, Echinocereus pectinatus, Thelocactus macdowellii, Turbinicarpus beguinii, Ferocactus hamatacanthus, Mammillaria melanocentra, M. multiceps, M. plumosa, Opuntia spp. etc,) alkotott közösségben.
Kultúrában tartás
Élőhelyén a téli középhőmérséklet 15,5 °C, a nyári középhőmérséklet 25 °C. Az éves csapadék mennyisége 250 mm körüli, de augusztus és szeptemberben is kap 30-40 mm csapadékot. Nyáron, szellős helyen öntözhetjük, de minden öntözés között száradjon ki teljesen a talaja. Csak teljes napsütésben kapunk olyan növényt, amit szinte teljesen takarnak a tövisek és a gyapjú. A talajra nem túlzottan érzékeny, de jó vízáteresztő legyen. Noha mészkövön kialakult talajokon, mészkő törmelékén él, a tapasztalat szerint kissé jobban szereti a semlegest, vagy az enyhén savanyút. Télen elviseli a szokásos 5-10 °C tartást. Kezdő gyűjtőnek nem ajánlott, de nem tartozik a nehezen kezelhető növények közé. Megfelelő gondozás mellett szépen, koszorúban hozza minden tavasszal a virágait.
Egyéb
A M. ritteriana a M. chionocephala-nak, ill. végül M. formosa subsp. chionocephala-nak a hosszabb tövisű ökotípusa, így szinonimája is. Rendszertanilag nem értékelhető kategóriába (varietas) sorolható.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Füleki József
- Kép: Füleki József
- Lektorálta: Papp László
- Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 827. kártya