„Mammillaria albiflora” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == ''Mammillaria albiflora'' (Werdermann) Backeberg, 1937 '''A tudományos név státusza:''' érvényes név (accepted name) a Caryophyllales.org és POWO adatai szerint, M. albiflora mint önálló faj érvényes :contentReference[oaicite:0]{index=0} '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === A név eredete, etimológia === A fajnév ''albiflora'' a latin ''albus'' = fehér és ''florus'' = virágzó elemekből ered, jel…” |
|||
| (3 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
''Mammillaria albiflora'' (Werdermann) Backeberg, 1937 | ''Mammillaria albiflora'' (Werdermann) Backeberg, 1937 | ||
'''A tudományos név státusza:''' érvényes | '''A tudományos név státusza:''' érvényes | ||
'''Rendszertani besorolás:''' | '''Rendszertani besorolás:''' Cactaceae | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A | A ''Mammillaria'' (latin) szemölcsöst, az ''albiflora'' fehér virágút jelent. | ||
=== | === Első leírása === | ||
Notizbl. Bot. Gart. Mus. Berlin 9: 277, 1931. | |||
Aktuális néven: Blatt. Kakteenf. 1937 (2): 3, 1937. | |||
=== Szinonimái === | |||
* ''Mammillaria herrerae'' v. ''albiflora'' | |||
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál] | |||
=== | |||
* Mammillaria herrerae | |||
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{ | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
| 26. sor: | 22. sor: | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
A | Igen karcsú, oszlop alakú faj. A fehér tövisű növénytest gyakran csak szivar vastagságú, és lefelé egy hasonló vastag, hosszú répagyökérben folytatódik, amely a korábbi növekedések eredménye. A répagyökéren kevés oldalgyökér található, a vége általában többfelé elágazik. A hajtás gömb alakú, néha egy vagy több körkörös gyűrődéssel a növénytest alsó részén. Oltva sokkal erősebb, 3 cm feletti átmérővel (a fiatal magoncok néha csak 1 cm vastagok). | ||
A | ==== Areolák ==== | ||
A tövisei egy kicsi, lapos, sárga később szürke központból fejlődnek. | |||
==== Tövisek ==== | |||
A tövisek sugarasan, több sorban fejlődnek, számuk 60-80. Kis mértékben a növénytest felé hajlanak, kezdetben hófehérek, később csapzottak, sárgás piszkosfehérek. | |||
=== | <gallery mode="packed-hover" heights="350" caption="Mammillaria albiflora"> | ||
Fájl:Mammillaria albiflora 01.jpg|1. | |||
Fájl:Mammillaria albiflora 02.jpg|2. | |||
</gallery> | |||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A | A bimbó kezdetben smaragdzöld, később rózsaszínű. A virágcső rózsaszín, a virág 3,5 cm átmérőjű. A lepellevelek hosszirányban finoman bordázottak, kristályosak, tiszta hófehérek, de legtöbbször egy halvány rózsaszín középcsíkkal. Szélesre nyílnak és lehajlanak, a szélek kristályosan áttetszők, keskeny, vagy legtöbbször széles lándzsa alakúak, fent szálkás bevágásokkal vagy hegyes csúccsal. A porzószálak ibolyás-rózsaszínűek. A portokok számtalan sorban, különböző magasságban állnak, aranysárgák és befelé bókolnak. A bibeszál sárgászöld és vastag. A bibe sárgászöld vagy sötétebb zöld és rendszerint kiemelkedik a virágból. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A termés a | A termés mélyen bemélyed a testbe és alig emelkedik a tövisek fölé, világos rózsaszín. | ||
* '''Magja:''' Fekete, kb. 1,1 mm átmérőjű, gömb vagy körte alakú, kiemelkedő köldökkel, a maghéjon szabálytalan kör vagy ellipszis, apró bemélyedésekkel. | |||
* '''Magja:''' | |||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
'''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, San Luis | '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó Guanajuato szövetségi államának középső része, San Luis de La Paz város közelében, 2200 m magasságban. A élőhely kis területre korlátozódik és itt inkább mikropopulációkban nő, ahol kis csoportokban, „nyájakban” számos növény található. | ||
'''Élőhely:''' Az alacsony dombokon, amelyek teljes egészében mészkőkavicsból állnak és a felszínt fű borítja, ritkán elszórva alacsony Opuntia-k és fenyők, bokrok – a Fabaceae családból – élnek. Egyéb növények: ''Jatropha dioica'', ''Coryphantha erecta'', ''Mammillaria uncinata'', ''M. pseudocrucigera''. A ''M. albiflora''-nak csak a csúcsi 0,5-1 cm-e emelkedik ki a humuszban gazdag, mészkőkaviccsal kevert fekete talajból. | |||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Az elterjedt nézet ellenére meglepően könnyen tartható, nevelhető faj. Magról kiválóan szaporítható és már az első nyáron közel 1 cm átmérőt érhetnek el. Ez kultúrában még nem elég a virágzóképes mérethez. A következő években az átmérője lassan gyarapodik, de hosszirányban, a talajban bővebben növekszik. Sajnos virágoztatni már nehezebb. Úgy néz ki, hogy ez a különböző vérvonalaktól is függ, de a megfelelő teletetés (10 °C és a lehető legtöbb fény) sokat számit. Virágai a legnagyobb Mammillaria virágok egyike, de a növényhez képest a legnagyobbak, és igen látványosak. Nyáron meleg és napfényigényes faj, csak így őrizhető meg természetes alakja. Éppen a könnyű tarthatóság és a természetes szépsége miatt oltani felesleges. Ha mégis feloltjuk akkor egy sokfejű, túltáplált deformált növényt kapunk. | |||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A faj | A faj ''herrerae''-hez változatként történő besorolása megalapozatlan. Bár a növénytest és a tövisek igen hasonlóak de az ''albiflora'' karcsú, hosszú csövű virágai inkább a ''saboae'' csoportra emlékeztetnek. A termései karcsú rózsaszínűek és némileg kiállnak a tövisek fölé, ellentétben a ''herrerae'' testben maradó terméseivel. A magokon kicsiny elaszoma található, ezért a hangyák gyorsan széthordják. A korlátozott élőhelyek miatt már teljesen elkülönült a ''herrerae''-től, ezért el kell fogadni jó fajként. Érdekes, hogy a híresen felosztó német irodalom inkább változatként, az összevonó angolszász pedig fajként tárgyalja. Néhány populációját a brit egyesület védelmi programjával cselekvően is óvja, ezért bekerítették ezeket a termőhelyeket, ahol botanikai vizsgálatokat is folytatnak. | ||
== Szerzők és forrás == | == Szerzők és forrás == | ||
* '''Szöveg:''' | * '''Szöveg:''' Elhart Zsolt | ||
* '''Kép:''' | * '''Kép:''' Elhart Zsolt | ||
* '''Lektorálta:''' | * '''Szerkesztette:''' Lukoczki Zoltán | ||
* '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások [ | * '''Lektorálta és kiegészítette:''' Papp László | ||
* '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 56. kártya | |||
[[Kategória:Cactaceae]] | |||
[[Kategória:Mammillaria]] | |||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] | |||
A lap jelenlegi, 2025. augusztus 10., 23:03-kori változata
Tudományos név
Mammillaria albiflora (Werdermann) Backeberg, 1937
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Cactaceae
A név eredete, etimológia
A Mammillaria (latin) szemölcsöst, az albiflora fehér virágút jelent.
Első leírása
Notizbl. Bot. Gart. Mus. Berlin 9: 277, 1931. Aktuális néven: Blatt. Kakteenf. 1937 (2): 3, 1937.
Szinonimái
- Mammillaria herrerae v. albiflora
- Érvényes név és szinonimák a Mammillaria albiflora taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Igen karcsú, oszlop alakú faj. A fehér tövisű növénytest gyakran csak szivar vastagságú, és lefelé egy hasonló vastag, hosszú répagyökérben folytatódik, amely a korábbi növekedések eredménye. A répagyökéren kevés oldalgyökér található, a vége általában többfelé elágazik. A hajtás gömb alakú, néha egy vagy több körkörös gyűrődéssel a növénytest alsó részén. Oltva sokkal erősebb, 3 cm feletti átmérővel (a fiatal magoncok néha csak 1 cm vastagok).
Areolák
A tövisei egy kicsi, lapos, sárga később szürke központból fejlődnek.
Tövisek
A tövisek sugarasan, több sorban fejlődnek, számuk 60-80. Kis mértékben a növénytest felé hajlanak, kezdetben hófehérek, később csapzottak, sárgás piszkosfehérek.
- Mammillaria albiflora
-
1. -
2.
Generatív test
Virág
A bimbó kezdetben smaragdzöld, később rózsaszínű. A virágcső rózsaszín, a virág 3,5 cm átmérőjű. A lepellevelek hosszirányban finoman bordázottak, kristályosak, tiszta hófehérek, de legtöbbször egy halvány rózsaszín középcsíkkal. Szélesre nyílnak és lehajlanak, a szélek kristályosan áttetszők, keskeny, vagy legtöbbször széles lándzsa alakúak, fent szálkás bevágásokkal vagy hegyes csúccsal. A porzószálak ibolyás-rózsaszínűek. A portokok számtalan sorban, különböző magasságban állnak, aranysárgák és befelé bókolnak. A bibeszál sárgászöld és vastag. A bibe sárgászöld vagy sötétebb zöld és rendszerint kiemelkedik a virágból.
Termés
A termés mélyen bemélyed a testbe és alig emelkedik a tövisek fölé, világos rózsaszín.
- Magja: Fekete, kb. 1,1 mm átmérőjű, gömb vagy körte alakú, kiemelkedő köldökkel, a maghéjon szabálytalan kör vagy ellipszis, apró bemélyedésekkel.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: Mexikó Guanajuato szövetségi államának középső része, San Luis de La Paz város közelében, 2200 m magasságban. A élőhely kis területre korlátozódik és itt inkább mikropopulációkban nő, ahol kis csoportokban, „nyájakban” számos növény található.
Élőhely: Az alacsony dombokon, amelyek teljes egészében mészkőkavicsból állnak és a felszínt fű borítja, ritkán elszórva alacsony Opuntia-k és fenyők, bokrok – a Fabaceae családból – élnek. Egyéb növények: Jatropha dioica, Coryphantha erecta, Mammillaria uncinata, M. pseudocrucigera. A M. albiflora-nak csak a csúcsi 0,5-1 cm-e emelkedik ki a humuszban gazdag, mészkőkaviccsal kevert fekete talajból.
Kultúrában tartás
Az elterjedt nézet ellenére meglepően könnyen tartható, nevelhető faj. Magról kiválóan szaporítható és már az első nyáron közel 1 cm átmérőt érhetnek el. Ez kultúrában még nem elég a virágzóképes mérethez. A következő években az átmérője lassan gyarapodik, de hosszirányban, a talajban bővebben növekszik. Sajnos virágoztatni már nehezebb. Úgy néz ki, hogy ez a különböző vérvonalaktól is függ, de a megfelelő teletetés (10 °C és a lehető legtöbb fény) sokat számit. Virágai a legnagyobb Mammillaria virágok egyike, de a növényhez képest a legnagyobbak, és igen látványosak. Nyáron meleg és napfényigényes faj, csak így őrizhető meg természetes alakja. Éppen a könnyű tarthatóság és a természetes szépsége miatt oltani felesleges. Ha mégis feloltjuk akkor egy sokfejű, túltáplált deformált növényt kapunk.
Egyéb
A faj herrerae-hez változatként történő besorolása megalapozatlan. Bár a növénytest és a tövisek igen hasonlóak de az albiflora karcsú, hosszú csövű virágai inkább a saboae csoportra emlékeztetnek. A termései karcsú rózsaszínűek és némileg kiállnak a tövisek fölé, ellentétben a herrerae testben maradó terméseivel. A magokon kicsiny elaszoma található, ezért a hangyák gyorsan széthordják. A korlátozott élőhelyek miatt már teljesen elkülönült a herrerae-től, ezért el kell fogadni jó fajként. Érdekes, hogy a híresen felosztó német irodalom inkább változatként, az összevonó angolszász pedig fajként tárgyalja. Néhány populációját a brit egyesület védelmi programjával cselekvően is óvja, ezért bekerítették ezeket a termőhelyeket, ahol botanikai vizsgálatokat is folytatnak.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Elhart Zsolt
- Kép: Elhart Zsolt
- Szerkesztette: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
- Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 56. kártya