Mammillaria armillata

Tudományos név

• Cochemiea armillata (K. Brandegee) P. B. Breslin & majure in taxon 70(2): 318. 2021. Sec. Breslin & al. (2021)
  A tudományos név státusza: érvényes
• Mammillaria armillata K. Brandegee, 1900
  A tudományos név státusza: szinonima

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék – Cactaceae

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin eredetű „mamilla” szóból származik, jelentése mellbimbó, kis emlő – átvitt értelemben szemölcs, dudor. A nemzetséghez tartozó fajok szemölcsös felépítésére utal. A latin fajnév („karkötős”, „karpereces”) a növény hajtásain kialakult, a hajtást karkötőszerűen körbefutó sötétebb színű tövissávokra utal. (Talán még inkább jellemzi azt a sávozottságot, amelyet a virágzó és termést érlelő, valamint a virágok nélküli hajtásrészek eltérő megjelenése okoz. Az eltérés oka a virágzó részek szemölcseinek alakmódosulása, valamint a köztük lévő virágok, termések és virágmaradványok hatása. Ezekben a sávokban a nagy szénhidráttartalmú növényi szervek – virág és termés – miatt gyakori a töviseken a korompenész megtelepedés, ami elszínezheti azokat, ez még fokozhatja a színkontrasztot. A lektor.)

Felfedezésének története

Első leírása: Zoe 5:7, 1900

Szinonimák

• Bartschella armillata (K. Brandegee) Doweld, 2000
• Neomammillaria armillata (K. Brandegee) Britton & Rose, 1923
• Chilita armillata (K. Brandegee) Orcutt, 1923
• Ebnerella armillata (K. Brandegee) Buxbaum, 1951

Érvényes név és szinonimák a Mammillaria armillata taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A növény lehet egyhajtású vagy sarjadó. A sarjak fejlődhetnek a hajtás tövénél vagy oldalán (a közel 20 éves példányokon nem figyelhető meg sarjképzés). Hajtásai hengeresek, akár 30 cm magasra és 4–5 cm átmérőjűre is megnőhetnek. Színük kékeszöld.

Szemölcsök

Víznedvűek, 5:8 spirálarány szerint rendezettek, 5 mm hosszúak, általában felfelé mutatók. Alakjuk kúpos, felül néha hengeres, de az alapjuk négyszögszerű.

Axillák

Areolái oválisak, kezdetben rövid, piszkosfehér gyapjúval fedettek, később csupaszok. Az axillákban kevés gyapjú és 1–3 szál sörteszőr található.

Tövisek:

• Középtövisek: 1–4 db, 10–20 mm hosszúak. Az egyik alsó hosszabb és horgas, de egy areolán több horgas középtövis is előfordulhat. Minden középtövis tűszerű, sima felületű, színük sárgásszürkétől mélybarnáig változik.
• Peremtövisek: 9–15 db, 7–12 mm hosszúak. Alakjuk lapos, tűszerű, egyenes, felületük sima. Színük fehértől sárgásig változik, hegyük sötétbarna.

• Mammillaria armillata
• 
  1.
• 
  2.
• 
  3.

Generatív test

Virág

15–20 mm hosszú, tölcsér alakú, 20 mm átmérőjű, önsteril.

• Külső lepellevelek: hegyes lándzsásak, zöldes színűek
• Belső lepellevelek: szintén hegyes lándzsásak, színük a majdnem fehértől rózsaszínig változhat, gyakran sárgás vagy zöldessárgás
• Porzószálak: rózsaszín
• Portokok: sárga
• Bibeszál: rózsaszín
• Bibe: rózsaszín, sárgás vagy zöldes bibeágakkal

Termés

Vörös, bunkószerű, 15–30 mm hosszú, 5–10 mm vastag, virágmaradvánnyal.

Magja tojásdad, matt fekete, nagyon finoman pontozott és ráncolt. 1 mm hosszú és 0,8 mm széles.

Elterjedés és élőhely

A faj típusélőhelye Mexikó Baja California Sur államában, San José del Cabo közelében található. Elterjedése a félsziget legdélebbi részére és néhány öbölbeli szigetre korlátozódik. A partközeli élőhelyek legfeljebb 200 m tengerszint feletti magasságban találhatók. A növények gránitsziklákon élnek, gyakran tényleges talaj nélkül, aprózódott gránitba gyökerezve, ritkás növényzettel, más kaktuszfajokkal együtt.

Éghajlati tényezők: Az éves középhőmérséklet 23 °C, januárban 19,5 °C, augusztusban 28 °C, de akár 40 °C fölé is emelkedhet. Évi csapadékösszeg: kb. 250 mm, főként augusztustól novemberig. A gránit alacsony pH-értékű (4,5) és tápanyagszegény, a csapadékhiánnyal együtt ez lassú növekedést eredményez.

Kultúrában tartás

Jellegzetes, könnyen felismerhető növény, de élőhelyi specializációja miatt nem tartozik a könnyen tartható fajok közé. Az 5–10 °C-on történő téli pihentetés nem káros számára, de párás környezetet és locsolást ekkor nem visel el. Megfelelő tartás esetén nyáron rendszeresen és szépen virágzik. Egyszerre kevés virág nyílik (maximum 5–6), teljes virágkoszorút nem képez, viszont így hosszú ideig tart a virágzása. A megfigyelt példányokon a névmagyarázatban említett csíkozottság alig vagy egyáltalán nem figyelhető meg.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Mammillaria armillata Cerralbo szigeten együtt él a Mammillaria cerralboa fajjal. Ez utóbbi szinte az armillata egyenes tövisű formájának tekinthető.

Szerzők és forrás

• Kép és szöveg: FÜLEKI József
• Lektorálta és kiegészítette: PAPP László
• Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 569. kártya