„Thelocactus buekii subsp. matudae” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Thelocactus buekii subsp.matudae lapot a következő névre: Thelocactus buekii subsp. matudae |
||
| (9 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== Tudományos név == | == Tudományos név == | ||
''Thelocactus buekii'' ssp. ''matudae'' (Sánchez-Mejorada & Lau) Mosco & Zanovello, 2000 | * Thelocactus buekii (Klein bis) Britton & Rose, Cactaceae 4: 8. 1923. Sec. Hunt (2016)<br>'''A tudományos név státusza:''' érvényes | ||
* ''Thelocactus buekii'' ssp. ''matudae'' (Sánchez-Mejorada & Lau) Mosco & Zanovello, 2000<br>'''A tudományos név státusza:''' szinonima | |||
'''A tudományos név státusza:''' | |||
'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék – Cactaceae | '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék – Cactaceae | ||
| 12. sor: | 11. sor: | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
Első leírás: ''Thelocactus matudae'' Sánchez- | Első leírás: ''Thelocactus matudae'' Sánchez-Mej. & A.B.Lau in Cact. Suc. Mex. 23(3): 51. 1978 syn. sec. Hunt (2016) | ||
=== Szinonimák === | |||
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál] | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | |||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
Gömb alakú szár, kékeszöld színnel | Gömb alakú szár, kékeszöld színnel. | ||
Nem sarjadzik, magányosan növekedő habitus. | |||
Nem sarjadzik, magányosan növekedő habitus | Magassága: 10–14 cm. | ||
Átmérője: akár 15 cm. | |||
Magassága: 10–14 cm | |||
Átmérője: akár 15 cm | |||
==== Bordák és szemölcsök ==== | ==== Bordák és szemölcsök ==== | ||
Bordák száma: 13–21 | Bordák száma: 13–21. | ||
A bordák kúpos szemölcsökből (tuberkulumokból) állnak. | |||
A bordák kúpos szemölcsökből (tuberkulumokból) állnak | A szemölcsök hossza: 25–30 mm. | ||
A szemölcsök felső részén gyakran hosszanti barázda figyelhető meg. | |||
A szemölcsök hossza: 25–30 mm | |||
A szemölcsök felső részén gyakran hosszanti barázda figyelhető meg | |||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Kerekded, 5 mm átmérőjű | Kerekded, 5 mm átmérőjű. | ||
Fiatal korban sárgásfehér, gyapjas. | |||
Fiatal korban sárgásfehér, gyapjas | Idővel a gyapjas bevonat eltűnik. | ||
Axilláris nektárium nem figyelhető meg. | |||
Idővel a gyapjas bevonat eltűnik | |||
Axilláris nektárium nem figyelhető meg | |||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
Összesen: 10–19 darab | Összesen: 10–19 darab. '''Egy középtövis:''' vastagabb, sötétebb. '''Peremtövisek:''' vékonyak, hajlékonyak, színük okkertől vörösig változó. Tövisek egyenesek, nem kampósak. | ||
Egy középtövis: vastagabb, sötétebb | |||
Peremtövisek: vékonyak, hajlékonyak, színük okkertől vörösig változó | |||
<gallery mode="packed-hover" heights="450" caption="Thelocactus matudae"> | |||
Fájl:Thelocactus matudae.jpg|Thelocactus matudae | |||
</gallery> | |||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
Átmérő: 7–8 cm | Szín: élénk bíbor. Átmérő: 7–8 cm. Virágzási idő: márciustól szeptemberig rendszeresen virágzik. Virágai a nemzetségre jellemzően a növény csúcsán, a növekedési zónából nyílnak. | ||
Virágzási idő: márciustól szeptemberig rendszeresen virágzik | |||
Virágai a nemzetségre jellemzően a növény csúcsán, a növekedési zónából nyílnak | |||
==== Termés és mag ==== | ==== Termés és mag ==== | ||
'''Termés:''' zöld, kb. 15 mm hosszú | |||
* '''Mag:''' 2 mm hosszú, sapka alakú, fényes fekete, durván hálózatos felszínnel | |||
Mag: 2 mm hosszú, sapka alakú, fényes fekete, durván hálózatos felszínnel | |||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
'''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Nuevo León állam, Rayones környéke, 800–1000 méter tengerszint feletti magasságban | '''Földrajzi elterjedés:''' Mexikó, Nuevo León állam, Rayones környéke, 800–1000 méter tengerszint feletti magasságban | ||
'''Élőhely típusa:''' gipszes (gipszit) alapkőzetű félsivatagi térség | '''Élőhely típusa:''' gipszes (gipszit) alapkőzetű félsivatagi térség. | ||
Kísérő növényfajok: ''Mammillaria candida, Mammillaria pilispina, Agave lechuguilla, Neolloydia conoidea, Agave stricta, Yucca filifera, Dasylirion texanum'' | |||
Mammillaria candida | |||
Mammillaria pilispina | |||
Agave lechuguilla | |||
Neolloydia conoidea | |||
Agave stricta | |||
Yucca filifera | |||
Dasylirion texanum | |||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
| 121. sor: | 82. sor: | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A Thelocactus buekii alfajaként hosszabb szemölcsökkel, nagyobb virágokkal és magasabb bordaszámmal különbözik a tipikus alakjától | A ''Thelocactus buekii'' alfajaként hosszabb szemölcsökkel, nagyobb virágokkal és magasabb bordaszámmal különbözik a tipikus alakjától. Dél felé haladva a ''matudae'' alakot fokozatosan felváltják a rövidebb szemölcsű, kevesebb bordával és kisebb virággal rendelkező ''buekii'' példányok. | ||
<del>Az ún. ''Thelocactus santaclarensis'' forma átmenetet képez a ''buekii'' és ''matudae'' között, de nem elfogadott önálló taxon.</del> | |||
A ''Thelocactus santaclarensis'' rokonsági viszonyait vizsgáló legújabb genetikai elemzések megerősítik, hogy ez a faj valóban a ''Thelocactus'' nemzetséghez tartozik. A rendelkezésre álló adatok alapján a faj legközelebbi rokonai a ''Thelocactus tulensis'' és a ''Thelocactus bueckii''. <br> | |||
A genetikai vizsgálatok egyre pontosabb képet adnak a kaktuszfajok közötti evolúciós kapcsolatokról. A ''Thelocactus santaclarensis'' esetében a DNS-szekvenciák elemzése azt mutatja, hogy a faj a ''Thelocactus tulensis'' alcsoportjába tartozik, annak egy típuspéldánya: ''Thelocactus santaclarensis'' Halda, Kupčák & Sladk. in Acta Mus. Richnov., Sect. Nat., 7: 39. 2000 syn. sec. Kew WCVP (2019) <br> | |||
A genetikai adatok rávilágítottak arra, hogy a morfológiai (külső jegyek, például a virág színe, a test formája) és a genetikai adatok nem mindig fedik egymást teljes mértékben | |||
== Egyéb tudományos megjegyzések == | == Egyéb tudományos megjegyzések == | ||
A Thelocactus nemzetség tagjai filogenetikai szempontból szoros rokonságban állnak a Stenocactus és Echinocactus nemzetségekkel. | A ''Thelocactus'' nemzetség tagjai filogenetikai szempontból szoros rokonságban állnak a ''Stenocactus'' és ''Echinocactus'' nemzetségekkel. | ||
A matudae alfaj megőrzése természetvédelmi szempontból is értékes, hiszen kis elterjedési területe és specializált élőhelye fokozott sérülékenységet jelent. | A ''matudae'' <del>alfaj</del> típus megőrzése természetvédelmi szempontból is értékes, hiszen kis elterjedési területe és specializált élőhelye fokozott sérülékenységet jelent. | ||
== Szerzők és forrás == | == Szerzők és forrás == | ||
'''Írta:''' Havas László, Jokhel Csaba | * '''Írta:''' Havas László, Jokhel Csaba | ||
'''Fotó:''' Havas László | * '''Fotó:''' Havas László | ||
* '''Források:''' | |||
** Sánchez-Mejorada & Lau (1978) | |||
'''Források:''' | ** Mosco & Zanovello (2000): A morphometric analysis of Thelocactus | ||
** E. F. Anderson (2001): The Cactus Family | |||
Sánchez-Mejorada & Lau (1978) | ** llifle.com, desert-tropicals.com | ||
** Halda et al. (2000): New taxa of cacti from northeastern Mexico | |||
Mosco & Zanovello (2000): A morphometric analysis of Thelocactus | ** IUCN, Tropicos.org | ||
E. F. Anderson (2001): The Cactus Family | |||
llifle.com, desert-tropicals.com | |||
Halda et al. (2000): New taxa of cacti from northeastern Mexico | |||
[[Kategória:Cactaceae]] | |||
[[Kategória:Thelocactus]] | |||
A lap jelenlegi, 2025. augusztus 11., 07:29-kori változata
Tudományos név
- Thelocactus buekii (Klein bis) Britton & Rose, Cactaceae 4: 8. 1923. Sec. Hunt (2016)
A tudományos név státusza: érvényes - Thelocactus buekii ssp. matudae (Sánchez-Mejorada & Lau) Mosco & Zanovello, 2000
A tudományos név státusza: szinonima
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék – Cactaceae
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév az ógörög „thēlē” (θήλη = csecsbimbó, gumó, dudor) és a latin „cactus” szavak összevonásából ered, utalva a növény bordázott, szemölcsös hajtására. A „buekii” név Heinrich Wilhelm Buek (1796–1878) hamburgi orvos és botanikus tiszteletére került megadásra. Az „alfaj” epitetonja Eizi Matuda (1894–1978) japán származású, Mexikóban dolgozó botanikus előtt tiszteleg.
Típuspéldány
Első leírás: Thelocactus matudae Sánchez-Mej. & A.B.Lau in Cact. Suc. Mex. 23(3): 51. 1978 syn. sec. Hunt (2016)
Szinonimák
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Gömb alakú szár, kékeszöld színnel. Nem sarjadzik, magányosan növekedő habitus. Magassága: 10–14 cm. Átmérője: akár 15 cm.
Bordák és szemölcsök
Bordák száma: 13–21. A bordák kúpos szemölcsökből (tuberkulumokból) állnak. A szemölcsök hossza: 25–30 mm. A szemölcsök felső részén gyakran hosszanti barázda figyelhető meg.
Areolák
Kerekded, 5 mm átmérőjű. Fiatal korban sárgásfehér, gyapjas. Idővel a gyapjas bevonat eltűnik. Axilláris nektárium nem figyelhető meg.
Tövisek
Összesen: 10–19 darab. Egy középtövis: vastagabb, sötétebb. Peremtövisek: vékonyak, hajlékonyak, színük okkertől vörösig változó. Tövisek egyenesek, nem kampósak.
- Thelocactus matudae
-
Thelocactus matudae
Generatív test
Virág
Szín: élénk bíbor. Átmérő: 7–8 cm. Virágzási idő: márciustól szeptemberig rendszeresen virágzik. Virágai a nemzetségre jellemzően a növény csúcsán, a növekedési zónából nyílnak.
Termés és mag
Termés: zöld, kb. 15 mm hosszú
- Mag: 2 mm hosszú, sapka alakú, fényes fekete, durván hálózatos felszínnel
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: Mexikó, Nuevo León állam, Rayones környéke, 800–1000 méter tengerszint feletti magasságban
Élőhely típusa: gipszes (gipszit) alapkőzetű félsivatagi térség. Kísérő növényfajok: Mammillaria candida, Mammillaria pilispina, Agave lechuguilla, Neolloydia conoidea, Agave stricta, Yucca filifera, Dasylirion texanum
Kultúrában tartás
Könnyen nevelhető, igénytelenebb faj
Jól viseli a bőséges napfényt és jó szellőzést
Talaj: lúgos pH (kb. 8), meszes kaktuszkeverék (pl. mészkőzúzalékkal vagy alginittel)
Átültetés: fiatal korban 2–3 évente
Nyáron: rendszeres öntözés, de pangó víz nélkül
Télen: teljesen szárazon tartva, 5–8 °C hőmérsékleten
Fagytűrés: rövid ideig enyhe fagyokat is kibír, de idősebb példányok esetén nem ajánlott próbára tenni
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Thelocactus buekii alfajaként hosszabb szemölcsökkel, nagyobb virágokkal és magasabb bordaszámmal különbözik a tipikus alakjától. Dél felé haladva a matudae alakot fokozatosan felváltják a rövidebb szemölcsű, kevesebb bordával és kisebb virággal rendelkező buekii példányok.
Az ún. Thelocactus santaclarensis forma átmenetet képez a buekii és matudae között, de nem elfogadott önálló taxon.
A Thelocactus santaclarensis rokonsági viszonyait vizsgáló legújabb genetikai elemzések megerősítik, hogy ez a faj valóban a Thelocactus nemzetséghez tartozik. A rendelkezésre álló adatok alapján a faj legközelebbi rokonai a Thelocactus tulensis és a Thelocactus bueckii.
A genetikai vizsgálatok egyre pontosabb képet adnak a kaktuszfajok közötti evolúciós kapcsolatokról. A Thelocactus santaclarensis esetében a DNS-szekvenciák elemzése azt mutatja, hogy a faj a Thelocactus tulensis alcsoportjába tartozik, annak egy típuspéldánya: Thelocactus santaclarensis Halda, Kupčák & Sladk. in Acta Mus. Richnov., Sect. Nat., 7: 39. 2000 syn. sec. Kew WCVP (2019)
A genetikai adatok rávilágítottak arra, hogy a morfológiai (külső jegyek, például a virág színe, a test formája) és a genetikai adatok nem mindig fedik egymást teljes mértékben
Egyéb tudományos megjegyzések
A Thelocactus nemzetség tagjai filogenetikai szempontból szoros rokonságban állnak a Stenocactus és Echinocactus nemzetségekkel.
A matudae alfaj típus megőrzése természetvédelmi szempontból is értékes, hiszen kis elterjedési területe és specializált élőhelye fokozott sérülékenységet jelent.
Szerzők és forrás
- Írta: Havas László, Jokhel Csaba
- Fotó: Havas László
- Források:
- Sánchez-Mejorada & Lau (1978)
- Mosco & Zanovello (2000): A morphometric analysis of Thelocactus
- E. F. Anderson (2001): The Cactus Family
- llifle.com, desert-tropicals.com
- Halda et al. (2000): New taxa of cacti from northeastern Mexico
- IUCN, Tropicos.org