„Agócsy Pál Dr.” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (7 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Infobox | {{Infobox | ||
| név = | | név = Dr. Agócsy Pál | ||
| | | kép2 = https://www.gyorikonyvtar.hu/ext/eletrajzi/kepek/nagy/agocsypal.jpg | ||
| állampolgárság = | | dátum = 1922–1997 | ||
| foglalkozás = | | állampolgárság = magyar | ||
| | | foglalkozás = malakológus, muzeológus, kutató és természettudományi ismeretterjesztő | ||
| rövidítés = | |||
}} | }} | ||
'''Dr. Agócsy Pál''' (Szeged, 1922. június 28. – 1997) magyar malakológus, muzeológus, kutató és természettudományi ismeretterjesztő volt. A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársaként elsősorban a puhatestűek kutatásával és a múzeumi közművelődéssel foglalkozott, ugyanakkor a kaktuszok iránt is jelentős szakmai érdeklődést mutatott. A magyar kaktuszos szakirodalom fontos szerzője, a ''Kaktuszvilág'' folyóirat 1973–1974 közötti szerkesztője, valamint a ''Kaktuszok, pozsgások'' című könyv szerzője volt. | |||
''' | |||
== | == Élete és munkássága == | ||
1941-ben érettségizett, majd a Szegedi Tudományegyetemen kezdte meg tanulmányait. A második világháború miatt tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, ahol 1947-ben szerzett abszolutóriumot. A Szegedi Tudományegyetemen Greguss Pál professzor mellett növénytani témájú disszertáción dolgozott. | |||
1947 és 1950 között a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben tudományos kutatóként dolgozott, ahol növénynemesítéssel és alkalmazott botanikával foglalkozott. 1948-ban növénynemesítő szakmérnöki oklevelet szerzett. | |||
Később a Kertészeti Kutatóintézetben rózsanemesítéssel, majd a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban a gyökérlakó baktériumok élettanával és a szimbiózisok kutatásával foglalkozott. A Fővárosi Állat- és Növénykertben az akvárium és a terráriumok gondozásában, valamint a közönség szakmai vezetésében is részt vett. | |||
== | 1957 decemberében került a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárába. 1960-ban muzeológussá nevezték ki, és a Mollusca-gyűjtemény kurátoraként egyik legfontosabb feladata az 1956-ban elpusztult csigagyűjtemény újjáépítése lett. Jelentős gyűjtő- és szervezőmunkával rövid idő alatt nagymértékben gyarapította a megmaradt gyűjteményt. | ||
1962-ben a Szegedi Tudományegyetemen ''A magyar középhegység csigafaunája és analízise'' című disszertációjával doktori oklevelet szerzett. | |||
* ''' | == Jelentősége a kaktuszkutatásban == | ||
* ''' | |||
Agócsy Pál a kaktuszokkal kapcsolatos ismeretterjesztő munkáját már az 1960-as években megkezdte. A ''Búvár'' folyóiratban 1965-ben ''A sikeres kaktusznevelés élettani feltételei'', 1968-ban pedig ''Fiatal kaktuszok'' címmel jelent meg írása. Utóbbi a fiatal kaktuszmagoncok felismerésének és meghatározásának nehézségeivel foglalkozott, és saját tapasztalatain alapult. | |||
1973–1974 között a ''Kaktuszvilág'' szaklap szerkesztője volt. | |||
Legismertebb kaktuszos könyve a ''Kaktuszok, pozsgások'', amely 1980-ban jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadó Búvár zsebkönyvek sorozatában. A könyv lektora '''Dr. Nemes Lajos''' volt. A mű második, javított kiadása 1985-ben jelent meg. | |||
== Természettudományos ismeretterjesztő munkássága == | |||
Agócsy Pál tudományos munkája mellett kiemelkedő jelentőséget tulajdonított a természettudományok népszerűsítésének. A Magyar Természettudományi Múzeumban állandó és vándorkiállítások szervezésével, valamint közművelődési programokkal is foglalkozott. | |||
A hetvenes években biológiai szakköröket vezetett a Fővárosi Művelődési Házban. A múzeumban létrehozta a Természettudományi Múzeum Baráti Körét, később pedig a Fiatalok Természetismereti Klubjának megalapításában is részt vett. | |||
Természettudományi kisfilmek szakírójaként és szaklektoraként is dolgozott, több természetfilmben pedig Rockenbauer Pállal működött együtt. | |||
== Válogatott kaktusztani művei == | |||
* ''A sikeres kaktusznevelés élettani feltételei'' – ''Búvár'', 1965. | |||
* ''Fiatal kaktuszok'' – ''Búvár'', 1968. | |||
* ''Kaktuszok, pozsgások'' – Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1980. | |||
* ''Kaktuszok, pozsgások'' – 2. javított kiadás, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1985. | |||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
Dr. Agócsy Pál a magyar természettudományos ismeretterjesztés és múzeumi közművelődés meghatározó alakja volt. Malakológiai kutatásai mellett a kaktuszokkal kapcsolatos szakírói tevékenysége révén a hazai kaktuszkultúrában is maradandó nyomot hagyott. | |||
Munkásságának külön érdekessége, hogy a tudományos kutatást, a múzeumi ismeretterjesztést és a természetkedvelők közösségének támogatását egyaránt fontosnak tartotta. A ''Kaktuszvilág'' szerkesztőjeként és a ''Kaktuszok, pozsgások'' szerzőjeként a magyar kaktuszos szakirodalom történetének is részévé vált. | |||
== Forrás == | == Forrás == | ||
* | |||
* | * Varga András, Vásárhelyi Tamás, Orosz András (2003): ''In memoriam Dr. Agócsy Pál (1922–1997) – népművelő, malakológus és kutató''. ''Malakológiai Tájékoztató'' 21: 5–11. | ||
* | * Agócsy Pál: ''Kaktuszok, pozsgások''. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1980. | ||
* | * Agócsy Pál: ''Kaktuszok, pozsgások''. 2. javított kiadás. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1985. | ||
* ''Búvár'', 1965 – ''A sikeres kaktusznevelés élettani feltételei''. | |||
* ''Búvár'', 1968 – ''Fiatal kaktuszok''. | |||
[[Kategória:gyűjtők, kutatók]] | [[Kategória:gyűjtők, kutatók]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. augusztus 8., 19:28-kori változata
| Dr. Agócsy Pál | |
|---|---|
| 1922–1997 | |
| |
| állampolgárság | magyar |
| foglalkozás | malakológus, muzeológus, kutató és természettudományi ismeretterjesztő |
Dr. Agócsy Pál (Szeged, 1922. június 28. – 1997) magyar malakológus, muzeológus, kutató és természettudományi ismeretterjesztő volt. A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársaként elsősorban a puhatestűek kutatásával és a múzeumi közművelődéssel foglalkozott, ugyanakkor a kaktuszok iránt is jelentős szakmai érdeklődést mutatott. A magyar kaktuszos szakirodalom fontos szerzője, a Kaktuszvilág folyóirat 1973–1974 közötti szerkesztője, valamint a Kaktuszok, pozsgások című könyv szerzője volt.
Élete és munkássága
1941-ben érettségizett, majd a Szegedi Tudományegyetemen kezdte meg tanulmányait. A második világháború miatt tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, ahol 1947-ben szerzett abszolutóriumot. A Szegedi Tudományegyetemen Greguss Pál professzor mellett növénytani témájú disszertáción dolgozott.
1947 és 1950 között a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben tudományos kutatóként dolgozott, ahol növénynemesítéssel és alkalmazott botanikával foglalkozott. 1948-ban növénynemesítő szakmérnöki oklevelet szerzett.
Később a Kertészeti Kutatóintézetben rózsanemesítéssel, majd a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban a gyökérlakó baktériumok élettanával és a szimbiózisok kutatásával foglalkozott. A Fővárosi Állat- és Növénykertben az akvárium és a terráriumok gondozásában, valamint a közönség szakmai vezetésében is részt vett.
1957 decemberében került a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárába. 1960-ban muzeológussá nevezték ki, és a Mollusca-gyűjtemény kurátoraként egyik legfontosabb feladata az 1956-ban elpusztult csigagyűjtemény újjáépítése lett. Jelentős gyűjtő- és szervezőmunkával rövid idő alatt nagymértékben gyarapította a megmaradt gyűjteményt.
1962-ben a Szegedi Tudományegyetemen A magyar középhegység csigafaunája és analízise című disszertációjával doktori oklevelet szerzett.
Jelentősége a kaktuszkutatásban
Agócsy Pál a kaktuszokkal kapcsolatos ismeretterjesztő munkáját már az 1960-as években megkezdte. A Búvár folyóiratban 1965-ben A sikeres kaktusznevelés élettani feltételei, 1968-ban pedig Fiatal kaktuszok címmel jelent meg írása. Utóbbi a fiatal kaktuszmagoncok felismerésének és meghatározásának nehézségeivel foglalkozott, és saját tapasztalatain alapult.
1973–1974 között a Kaktuszvilág szaklap szerkesztője volt.
Legismertebb kaktuszos könyve a Kaktuszok, pozsgások, amely 1980-ban jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadó Búvár zsebkönyvek sorozatában. A könyv lektora Dr. Nemes Lajos volt. A mű második, javított kiadása 1985-ben jelent meg.
Természettudományos ismeretterjesztő munkássága
Agócsy Pál tudományos munkája mellett kiemelkedő jelentőséget tulajdonított a természettudományok népszerűsítésének. A Magyar Természettudományi Múzeumban állandó és vándorkiállítások szervezésével, valamint közművelődési programokkal is foglalkozott.
A hetvenes években biológiai szakköröket vezetett a Fővárosi Művelődési Házban. A múzeumban létrehozta a Természettudományi Múzeum Baráti Körét, később pedig a Fiatalok Természetismereti Klubjának megalapításában is részt vett.
Természettudományi kisfilmek szakírójaként és szaklektoraként is dolgozott, több természetfilmben pedig Rockenbauer Pállal működött együtt.
Válogatott kaktusztani művei
- A sikeres kaktusznevelés élettani feltételei – Búvár, 1965.
- Fiatal kaktuszok – Búvár, 1968.
- Kaktuszok, pozsgások – Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1980.
- Kaktuszok, pozsgások – 2. javított kiadás, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1985.
Emlékezete
Dr. Agócsy Pál a magyar természettudományos ismeretterjesztés és múzeumi közművelődés meghatározó alakja volt. Malakológiai kutatásai mellett a kaktuszokkal kapcsolatos szakírói tevékenysége révén a hazai kaktuszkultúrában is maradandó nyomot hagyott.
Munkásságának külön érdekessége, hogy a tudományos kutatást, a múzeumi ismeretterjesztést és a természetkedvelők közösségének támogatását egyaránt fontosnak tartotta. A Kaktuszvilág szerkesztőjeként és a Kaktuszok, pozsgások szerzőjeként a magyar kaktuszos szakirodalom történetének is részévé vált.
Forrás
- Varga András, Vásárhelyi Tamás, Orosz András (2003): In memoriam Dr. Agócsy Pál (1922–1997) – népművelő, malakológus és kutató. Malakológiai Tájékoztató 21: 5–11.
- Agócsy Pál: Kaktuszok, pozsgások. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1980.
- Agócsy Pál: Kaktuszok, pozsgások. 2. javított kiadás. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1985.
- Búvár, 1965 – A sikeres kaktusznevelés élettani feltételei.
- Búvár, 1968 – Fiatal kaktuszok.