„Grusonia bradtiana” változatai közötti eltérés
| (9 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
A fajt Anna B. Nickels gyűjtötte, és kérésére George M. Bradról, a The Southern Florist and Gardener szerkesztőjéről nevezték el. | A fajt Anna B. Nickels gyűjtötte, és kérésére George M. Bradról, a The Southern Florist and Gardener szerkesztőjéről nevezték el. | ||
'''Első leírása:''' Cactaceae (Britton & Rose) 1: 215. 1919 [21 Jun 1919] | '''Első leírása:''' Cactaceae (Britton & Rose) 1: 215. 1919 [21 Jun 1919] | ||
| 32. sor: | 31. sor: | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
A Grusonia bradtiana egy alacsony, | A Grusonia bradtiana egy alacsony, sűrűn egymás mellett élő növény, amely a Cuatro Ciénegas-medencében endemikus. Hengeres szárú, a szegmensek egymás feletti elrendezésűek, ami egy igazi aszimmetrikus bokrot alkot, amely természetben akár 2 méter magas is lehet. | ||
<gallery mode="packed-hover" heights="400" caption="Grusonia bradtiana"> | <gallery mode="packed-hover" heights="400" caption="Grusonia bradtiana"> | ||
| 39. sor: | 38. sor: | ||
==== Szemölcsök ==== | ==== Szemölcsök ==== | ||
[Leírás] | [Leírás] | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
A szegmensek erősen dudoros hosszirányú bordákból állnak, amelyeken kerekded, fehéres areolák találhatók. | |||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
'''Peremtövis:''' | '''Peremtövis:''' Majdnem üvegszerű, rendkívül vékony és sugárirányú. | ||
'''Középtövis:''' | '''Középtövis:''' Sokkal hosszabb és robusztusabb, tűszerű és tökéletesen egyenes. Színe a fiatal, sárgásbarnától a kifejlett növények fehér színéig változhat. | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
| 84. sor: | 79. sor: | ||
'''Éghajlati tényezők:''' [Leírás] | '''Éghajlati tényezők:''' [Leírás] | ||
'''Növénytársulás, életmód:''' A faj az észak-amerikai sivatagokban terjedt el, és | '''Növénytársulás, életmód:''' A faj az észak-amerikai sivatagokban terjedt el, és sűrűn egymás mellett élnek. Ennek egyik oka, hogy a letörö szártagok a földre hullva egymástól függetlenül meggyökeresednek. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
| 93. sor: | 88. sor: | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
A Grusonia bradtiana a "viejito" (öreg kaktusz) néven ismert. A fajnak szüksége van a | A Grusonia bradtiana a "viejito" (öreg kaktusz) néven ismert. A fajnak szüksége van a beporzókra a termés és a magok kötéséhez, és beltenyésztési depresszióban szenved, ha önbeporzik. Az önbeporzási arány magas, ha a növények nagyok, vagy ha a klonalitás gyakori. A faj vegyes párzási rendszerrel rendelkezik, kifelé keresztezési hajlammal, ahol a késleltetett önmegtermékenyítés (autogámia és geitonogámia) egy olyan mechanizmus, amely biztosítja a szaporodást, amikor a kifelé keresztezés sikertelen. A beporzók magányos méhek (Diadasia és Melissodes), ami egy melittofíliás beporzási szindróma. | ||
== Szerzők és forrás == | == Szerzők és forrás == | ||
A lap jelenlegi, 2025. szeptember 20., 15:44-kori változata
Tudományos név
Grusonia bradtiana (J.M.Coult.) Britton & Rose, 1919
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)
A név eredete, etimológia
A fajt Anna B. Nickels gyűjtötte, és kérésére George M. Bradról, a The Southern Florist and Gardener szerkesztőjéről nevezték el.
Első leírása: Cactaceae (Britton & Rose) 1: 215. 1919 [21 Jun 1919]
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1919
Szinonimák
Cereus bradtianus J.M.Coult.
Grusonia cereiformis K.Schum.
Opuntia bradtiana (J.M.Coult.) K.Brandegee
Opuntia cereiformis F.A.C.Weber
https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Grusonia_bradtiana Érvényes név és szinonimák a Grusonia bradtiana taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A Grusonia bradtiana egy alacsony, sűrűn egymás mellett élő növény, amely a Cuatro Ciénegas-medencében endemikus. Hengeres szárú, a szegmensek egymás feletti elrendezésűek, ami egy igazi aszimmetrikus bokrot alkot, amely természetben akár 2 méter magas is lehet.
- Grusonia bradtiana
-
Dósa Béla
Szemölcsök
[Leírás]
Areolák
A szegmensek erősen dudoros hosszirányú bordákból állnak, amelyeken kerekded, fehéres areolák találhatók.
Tövisek
Peremtövis: Majdnem üvegszerű, rendkívül vékony és sugárirányú.
Középtövis: Sokkal hosszabb és robusztusabb, tűszerű és tökéletesen egyenes. Színe a fiatal, sárgásbarnától a kifejlett növények fehér színéig változhat.
Generatív test
Virág
A virágzás évente egyszer, tavasszal történik. A virágok nappali virágzásúak, 8 órás élettartammal. Sárgák, radiális szimmetriájúak, sárgásfehér lebenyes bibével rendelkeznek, és nektárt termelnek. A virág tökéletes. A porzók thigmonasztikusak, piros szálakkal, amelyek portokokat támasztanak, és nagy mennyiségű életképes virágport tartalmaznak. A virág ivaros funkciói térben szétválnak (herkogámia), ami csökkentheti a szexuális interferenciát.
Külső lepellevelek: [Leírás]
Belső lepellevelek: [Leírás]
Porzószálak: [Leírás]
Portokok: [Leírás]
Bibeszál: [Leírás]
Bibe: Sárgásfehér lebenyes.
Termés
A termés száraz, ami valószínűleg a Grusonia nemzetség egyedülálló tulajdonsága.
Magja: [Leírás]
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: Mexikó, Coahuila állam, azon belül is a Cuatro Ciénegas-medence és a környező területek.
Élőhely: [Leírás]
Éghajlati tényezők: [Leírás]
Növénytársulás, életmód: A faj az észak-amerikai sivatagokban terjedt el, és sűrűn egymás mellett élnek. Ennek egyik oka, hogy a letörö szártagok a földre hullva egymástól függetlenül meggyökeresednek.
Kultúrában tartás
[Leírás]
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
[Leírás arról, milyen más növényfajokra hasonlít és miben tér el tőlük]
Egyéb
A Grusonia bradtiana a "viejito" (öreg kaktusz) néven ismert. A fajnak szüksége van a beporzókra a termés és a magok kötéséhez, és beltenyésztési depresszióban szenved, ha önbeporzik. Az önbeporzási arány magas, ha a növények nagyok, vagy ha a klonalitás gyakori. A faj vegyes párzási rendszerrel rendelkezik, kifelé keresztezési hajlammal, ahol a késleltetett önmegtermékenyítés (autogámia és geitonogámia) egy olyan mechanizmus, amely biztosítja a szaporodást, amikor a kifelé keresztezés sikertelen. A beporzók magányos méhek (Diadasia és Melissodes), ami egy melittofíliás beporzási szindróma.
Szerzők és forrás
- Szöveg:
- Kép: Dósa Béla
- Lektorálta:
- Forrás: