|
Címke: Oldal egésze eltávolítva |
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) |
| 1. sor: |
1. sor: |
| == Tudományos név ==
| |
|
| |
|
| ''Strophocactus'' Britton & Rose, 1913
| |
|
| |
| '''A tudományos név státusza:''' érvényes
| |
|
| |
| '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
| |
|
| |
| <span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
| |
| === A név eredete, etimológia ===
| |
|
| |
| A nemzetségnév a görög ''strophē'' (στρόφη = csavarodás, tekeredés) és ''cactus'' szavak összetételéből származik. A név arra utal, hogy egyes fajok hajtásai fák törzse köré csavarodva, kúszva növekednek, mintegy „körülölelik” a támasztékul szolgáló növényeket.
| |
|
| |
| <span id="leírás"></span>
| |
| === Leírás ===
| |
|
| |
| Epifita vagy litofita életmódú, kúszó vagy lecsüngő növények nemzetsége. A szárak lapítottak vagy szögletesek, tagoltak, gyakran szorosan a fák törzséhez, ágaihoz vagy sziklafelszínekhez simulnak, és fejlett léggyökereket hoznak létre. A nemzetség egyik faja (''Strophocactus testudo'') hangyákkal együttélő (myrmecofil) életmódot folytat.
| |
|
| |
| Az areolák gyapjasak, erős töviseket viselnek.
| |
|
| |
| A virágok éjszaka nyílnak, tölcsér alakúak, hosszú, pikkelyes és szőrös virágcsővel. A sziromlevelek szélesen szétterülők, színük tiszta fehér, illatuk erős, néha kifejezetten kellemetlen. A beporzást elsősorban szenderfélék (Sphingidae) végzik.
| |
|
| |
| A termés gömb alakú, tövises, sárga, zöldes vagy vörös színű, illatos húsú, és gyakran megtartja az elszáradt virágtakaró maradványait. A magok tojásdadok, világosbarnák, sima felszínűek.
| |
|
| |
| <span id="élőhely"></span>
| |
| === Élőhely ===
| |
|
| |
| Trópusi, meleg és párás területeken fordul elő. Fajai fákon (epifita módon), illetve sziklákon (litofita módon) élnek. Egyes fajok folyók, patakok közelében, időszakosan elárasztott területeken, akár a vízszint közelében fejlődnek (pl. ''S. wittii''), míg mások sziklákon kúszva élnek (pl. ''S. testudo''). Előfordulási magasságuk a tengerszinttől kb. 1100 méterig terjed.
| |
|
| |
| <span id="elterjedés"></span>
| |
| === Elterjedés ===
| |
|
| |
| Közép- és Dél-Amerika trópusi térségeiben őshonos. Előfordul:
| |
|
| |
| Belize, Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama,
| |
| Mexikó (Chiapas, Oaxaca, Quintana Roo, Tabasco, Veracruz, Yucatán),
| |
| Kolumbia, Peru, Venezuela,
| |
| Brazília (Amazonas térsége).
| |
|
| |
| <span id="rendszertani-megjegyzések"></span>
| |
| === Rendszertani megjegyzések ===
| |
|
| |
| A nemzetséget Britton és Rose írta le 1913-ban. A fajokat hosszú ideig a ''Selenicereus'' nemzetségbe sorolták, azonban molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a ''Strophocactus'' önálló nemzetségként került újbóli elismerésre. Filogenetikai adatok szerint közelebbi rokonságban áll a nem epifita ''Acanthocereus'' és ''Peniocereus'' nemzetségekkel, mint a klasszikus epifita Hylocereeae csoporttal.
| |
|
| |
| <span id="elfogadott-fajok"></span>
| |
| A Strophocactus nemzetség fajszáma a különböző modern adatbázisokban nem egységes, ami a közelmúltbeli filogenetikai és nomenklatúrai átrendezések következménye.
| |
|
| |
| A '''Plants of the World Online''' (POWO, Royal Botanic Gardens, Kew) jelenleg 4 fajt fogad el a nemzetségben:
| |
|
| |
| * ''Strophocactus brasiliensis''
| |
| * ''Strophocactus krammii''
| |
| * ''Strophocactus sicariguensis''
| |
| * ''Strophocactus wittii''
| |
|
| |
| Ezzel szemben a '''Caryophyllales.org''' adatbázis szűkebb értelemben kezeli a nemzetséget, és 3 fajt fogad el, általában a ''Strophocactus wittii'' köré csoportosítva a klasszikus értelemben vett taxont, míg egyes fajokat más nemzetségekbe sorol át.
| |
|
| |
| == Szerzők és forrás ==
| |
|
| |
| * '''Szerkesztette:''' Jokhel Csaba
| |
| * '''Kép:'''
| |
| * '''Lektorálta:'''
| |
| * '''Forrás:'''
| |
| ** https://caryophyllales.org/
| |
| ** https://powo.science.kew.org/
| |
| ** https://thelastcactusclassification.top/category/strophocactus/
| |
| ** https://hu.wikipedia.org/wiki/Strophocactus
| |
| [[Kategória:Cactaceae]]
| |
