„Növényvédelem” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „A kaktuszok sem mentesek a betegségek, valamint a különféle állati és mikrobiológiai kártevők okozta károsodásoktól. Előfordul, hogy az üvegházba '''egér''' téved be, amely a növényeket általában nem károsítja, viszont előszeretettel fogyasztja el a kaktuszmagokat. Ritkábban fordul elő, hogy szabadföldön a kiültetett példányokat '''vakond''' túrja ki vagy feldönti, különösen laza szerkezetű talaj esetén. A '''csigák''', legye…” |
|||
178. sor: | 178. sor: | ||
|} | |} | ||
== Vegyes összetételű, por alakú készítmények == | === Vegyes összetételű, por alakú készítmények === | ||
A kontakt hatású, por alakú készítmények keverése csak nagy sebfelületek fertőtlenítésére javasolt (pl. sebzett oltások, leválasztott sarjak kezelése). | A kontakt hatású, por alakú készítmények keverése csak nagy sebfelületek fertőtlenítésére javasolt (pl. sebzett oltások, leválasztott sarjak kezelése). |
A lap jelenlegi, 2025. július 21., 21:03-kori változata
A kaktuszok sem mentesek a betegségek, valamint a különféle állati és mikrobiológiai kártevők okozta károsodásoktól. Előfordul, hogy az üvegházba egér téved be, amely a növényeket általában nem károsítja, viszont előszeretettel fogyasztja el a kaktuszmagokat. Ritkábban fordul elő, hogy szabadföldön a kiültetett példányokat vakond túrja ki vagy feldönti, különösen laza szerkezetű talaj esetén. A csigák, legyenek házasok vagy meztelenek, elsősorban a virágokat károsítják, de néha előfordul, hogy megrágják a kaktusz testét is. Táplálkozásuk főként párás időszakban vagy éjszaka történik, nyálkacsíkjuk jól látható, és ezek alapján könnyen begyűjthetők. Ez a fajta kártétel főként a szabadban tartott, kiültetett növényeknél jellemző. Meleg és száraz üvegházi környezetben a csigák csak kivételes esetben jelennek meg.
Rovarok közül szabadföldön a lótücsök a gyökerek rágásával okozhat problémát. Az üvegházban 40 év alatt személyes tapasztalatom szerint csak elpusztult példányát láttam. Néha lepkék tévednek be, és petéket raknak a növényekre. Ezek közül leggyakrabban az éji bagolylepke hernyója károsít, amely a virágokat rágja meg. A hernyó nappal a talajba húzódik vissza, így jelenlétét nehéz észlelni, a kártétele azonban jól felismerhető. A magvetéseknél gyakori kártevő a tőzeglégy lárvája, amely jelentős pusztítást végezhet, különösen, ha a vetőközeg tartósan nedves.
A szívó-szúró kártevők közé tartozó tetvek szintén veszélyt jelentenek. A pajzstetvek 1–5 mm nagyságúak, és saját maguk által képzett lapos, kerek pajzs alatt élnek. Jelenlétük csökkenthető, ha erősebb sörtéjű kefével eltávolítjuk őket a növényről, azonban ezzel véglegesen kiirtani nem lehet őket. Gyakori kártevő még a gyapjastetű is, amely fehér, szőrszerű védőképlet alatt él, jól láthatóan a bordák vagy a szemölcsök tövében helyezkedik el. A ritkán észlelhető gyökértetű általában csak a kártétele révén válik feltűnővé. Szinte minden nagyobb gyűjteményben előfordult már kisebb-nagyobb fertőzés, és rendkívül nehéz védekezni ellene, mivel igen ellenálló. Ha a növényt földlabdával együtt kiemeljük, a gyökéren fehér, vattaszerű szövedék látható. A tetvek lassan mozognak, 1–3 mm-es testméretűek, és folyamatosan szívogatják a gyökereket. Ellenük kizárólag felszívódó rovarölő szerek hatásosak.
Az atkák közül a takácsatka szabad szemmel is viszonylag jól felismerhető, azonban a vörös atka, amit gyakran vöröspóknak neveznek, olyan apró, hogy puszta szemmel alig látható. Kártételük a fiatal részeken jelenik meg barnás foltok formájában, erős fertőzés esetén a növény egész felülete sárgásbarnává válhat. A fonálférgek a gyökérzetben élnek, a növények víz- és tápanyagfelvételét akadályozzák. Jelenlétüket a gyökéren képződő apró csomók jelzik, amelyek az átültetés során jól láthatók. Védekezni ellenük a talaj fertőtlenítésével lehet, amelyet mindenképpen az ültetés előtt célszerű elvégezni. A fertőtlenítést követően fontos a talaj megfelelő szellőztetése is, ellenkező esetben magát a kaktuszt károsíthatjuk.
A gombás betegségek ellen az egészséges, jól kondicionált növények általában ellenállóbbak, ám párás időszakokban – különösen ősszel és tavasszal – a fertőzési nyomás jelentősen megnő. A kórokozók közé tartoznak a lisztharmatszerű gombák, a peronoszpóra típusú fertőzések (mint például a Phytophthora fajok), a moníliás betegségek, a rozsdagombák, a botritisz és a különféle talajlakó gombák. A botritisz (szürkepenész) enyhén besüppedő, nyálkás foltokat okoz, amelyeken párás környezetben szürke penésztelep alakul ki. A varrasodás során a kaktusz bőrszövete helyett barnás, vastag képlet alakul ki. A rozsdagombás fertőzés eleinte apró rozsdaszínű foltokkal jelentkezik, amelyek később összeolvadnak, és teljesen beborítják a növény felszínét. A monília rendszerint a virágon keresztül, a bibén át fertőz, behatolva az edénynyaláb-rendszerbe, és elszáradást okoz. A fuzárium a kaktusz edénynyalábjait támadja meg, a fertőzés gyorsan végighalad, a növény töppedni kezd, majd elszárad, és végül csak a tövisek és a bőrszövet marad vissza. A peronoszpórás és talajlakó gombák fertőzése kezdetben elszáradó sárgás foltokban nyilvánul meg, amelyek gyorsan terjednek, és akár a légzőnyílásokat is elpusztíthatják, végzetes következményekkel. A Phytophthora-fertőzés kezdetben nem mutat látványos tüneteket, azonban amikor már észlelhető, a növény legtöbbször menthetetlen. Ilyenkor a növény olyan tüneteket mutat, mintha túlöntöztük volna – felpuhul, szétfolyik.
A talajlakó gombák ellen hatásos védekezési módszer a beöntözéses kezelés. Az ültetőközeg fertőtlenítése javasolt, különösen, ha ezzel egy időben talajlakó rovarokat is ki kívánunk irtani. A baktériumos betegségekkel szemben jelenleg nincsenek igazán hatékony, háztartási felhasználásra engedélyezett készítmények. Ezért különösen fontos a megelőzés, a jó szellőztetés és a higiéniás körülmények fenntartása.
Permetezéskor mindig be kell tartani a munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási időket, különösen akkor, ha a kaktusz termése fogyasztásra is kerülhet. A permetezés során kerüljük az érintkezést a permetszerrel, használjunk zárt ruházatot és arcvédőt (lehetőleg plexi arcvédőt, nem hálósat), valamint ne lélegezzük be a permetet. Evés, ivás permetezés közben nem megengedett. A felszívódó készítményeket részesítsük előnyben, mivel ezek a rovar szervezetébe táplálkozás során jutnak be, így hatékonyabban pusztítják el a kártevőt. A permetezés akkor hatékony, ha a permetszert finom cseppekre porlasztva juttatjuk ki, amelyek a növény felületét egyenletesen fedik, de nem csorognak le. Minden alkalommal csak annyi permetszert keverjünk be, amennyit azonnal felhasználunk.
Növényvédelem – hatóanyagcsoportok és készítmények
Kártevőtípusok és hatóanyagcsoportok
Kártevőtípus | Hatóanyagcsoport | Latin/Szakmai elnevezés |
---|---|---|
Rágcsálók | Rágcsálóirtó | Rodenticid |
Rovarok (általános) | Rovarirtó | Inszekticid |
Levéltetvek | Tetűirtó | Aficid |
Atkák | Atkaölő | Akaricid |
Fonálférgek | Fonálféregirtó | Nematocid |
Gombák | Gombaölő | Fungicid |
Szürkepenész | Szürkepenész elleni | Botricid |
Permetszerek formulációinak leggyakoribb jelölései
Rövidítés | Jelentés |
---|---|
EC | Emulzióképző koncentrátum |
WP / SP | Nedvesíthető por / Vízzel oldható por |
SL | Folyékony vízoldható koncentrátum |
EW | Olajemulzió vizes fázisban |
DG / SG / WG | Vízben diszpergálható vagy oldható granulátum |
G / GR | Granulátum |
Növényvédő szerek – javasolt készítmények kártevők és kórokozók szerint
Célpont | Készítmény | Hatásmód / Megjegyzés |
---|---|---|
Talajfertőtlenítés | Basamid G | Kizárólag vetés/ültetés előtt alkalmazható |
Talajlakó rovarok | Force 1,5 G | Kontakt és gázhatású a talajban |
Rovarirtó szerek (inszekticidek)
Készítmény | Típus / Megjegyzés |
---|---|
Mospilan 20 SG | Felszívódó rovarirtó |
Vectafid A/E | Aerosolos rovarölő készítmény |
Coragen | Mélyhatású, hosszú hatástartam |
Atkaölő szerek (akaricidek)
Készítmény | Típus / Hatásmód |
---|---|
Sanmite 20 WP | Kontakt akaricid |
Nissorun 10 WP | Felszívódó hatású, lárvaölő |
Baktériumos betegségek
Készítmény | Hatásmód |
---|---|
Bordói lé + Kén Neo SC | Kontakt hatású kombináció |
Champion WG | Kontakt hatású rézkészítmény |
Gombás foltbetegségek, lisztharmat
Készítmény | Hatásmód / Típus |
---|---|
Amistar, Quadris | Széles hatásspektrumú fungicid |
Chorus 50 WP | Felszívódó, virágbetegségek ellen is |
Cidely Top, Dagonis | Kombinált felszívódó készítmények |
Topas 100 EC | Kifejezetten lisztharmat ellen |
Peronoszpóra elleni szerek
Készítmény | Hatásmód |
---|---|
Amistar, Quadris | Széles spektrumú, kombinált |
Alitis, Proliofer, Proplant | Rendszerhatású, felszívódó |
Mangicur Energy | Kombinált kontakt + felszívódó |
Moníliás betegségek (virágfertőzés)
Készítmény | Hatásmód |
---|---|
Chorus 75 WG | Felszívódó |
Signum WG | Kombinált hatás |
Topas 100 EC | Széles hatáskör |
Switch 62,5 WG | Komplex hatás, termésvédelemre is |
Botritisz elleni felszívódó szerek
Készítmény | Hatásmód |
---|---|
Amistar, Quadris | Általános gombaölő, felszívódó |
Signum WG | Hatékony szürke penész ellen is |
Teldor 500 SC | Kifejezetten botritisz ellen |
Folpan 48 20 SC | Kontakt+védő hatás |
Rozsdásodás elleni szerek
Készítmény | Hatásmód |
---|---|
Amistar, Quadris | Felszívódó, többféle rozsdagomba ellen |
Signum WG, Score 250 EC | Rendszerhatású szerek |
Switch 62,5 WG | Kombinált készítmény |
Chorus 75 WG | Jó hatás virág- és gyümölcsbetegségekre is |
Talajlakó gombák, csírakori betegségek
Készítmény | Alkalmazás módja |
---|---|
Signum WG | Permetezéssel |
Switch 62,5 WG | Permetezéssel |
Proplant | Öntözéssel, felszívódó |
Manco 80 WP | Öntözéssel, kontakt hatású |
Vegyes összetételű, por alakú készítmények
A kontakt hatású, por alakú készítmények keverése csak nagy sebfelületek fertőtlenítésére javasolt (pl. sebzett oltások, leválasztott sarjak kezelése).