„Kategória:Borzicactus” változatai közötti eltérés

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

A lap 2025. december 7., 01:07-kori változata

Tudományos név

Borzicactus Riccob. in Boll. Reale Orto Bot. Palermo 8: 261. 1909. Sec. Hunt (2016)

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A nemzetség Antonio Borzit (1852-1921), a palermói (Olaszország) botanikus kert igazgatóját tiszteli meg.

Típuspéldány

Borzicactus ventimigliae Riccob.

Első leírása: Riccobono, 1909.

Szinonimák

Borzicereus Frič & Kreuz. in Kreuzinger, Verzeichnis Amer. Sukk. Rev. Syst. Kakteen: 39. 1935, nom. illeg. syn. sec. Kew WCVP (2019)
Clistanthocereus Backeb. in Cactaceae (Berlin) 1937(1): 24. 1937 syn. sec. Hunt (2006).
Seticereus Backeb. in Kakteen And. Sukk. 1: 37. 1937 syn. sec. Hunt (2006).
Maritimocereus Akers & Buining in Succulenta (Netherlands) 1950: 49. 1950 [as "Maritinocereus"] syn. sec. Hunt (2016)
Akersia Buining in Succulenta (Netherlands) 1961: 25. 1961 syn. sec. Schlumpberger & Renner (2012).
Borzicactella H.Johnson ex F.Ritter, Kakteen Südamerika 4: 1385. 1981 syn. sec. Hunt (2006).
Maritinocereus Akers & Buining in Succulenta (Netherlands) 1950: 49. 1950 syn. sec. Hunt (2016)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Felálló, kúszó vagy elfekvő növényekből álló nemzetség, amelyek többé-kevésbé erős, hengeres, hosszú szárakkal rendelkeznek.

A bordák lekerekítettek, többé-kevésbé vastagok az areolák körül, néha állal (chins) rendelkeznek.

Tövisek

A tövisek viszonylag rövidek és gyakran számosak, tűszerűek (aciculate).

Generatív test

Virág

A virágok nappaliak (diurnálisak), többé-kevésbé zigomorfak, hosszú, kissé hajlott és többé-kevésbé szőrös virágcsővel rendelkeznek.
Színük vörös, kárminpiros vagy skarlátvörös, sárga, narancssárga vagy rózsaszín.
Beporzását kolibrik (Patagona gigas, Phaetornis spp.) végzik.

Termés

A termések gömbölyűek vagy majdnem gömbölyűek, általában húsosak, hosszanti felnyílással.

Magja: A magok barnásak vagy feketék, hosszúkásak, szemölcsösek.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Ecuador (Azuay, Riobamba), Peru (Amazonas, Ancash, Cajamarca, Lambayeque, Lima, Piura).

Élőhely: Gyakran epilitikus (= sziklalakó) növényként nő az Andok keleti lábánál, általában ferde felületeken.

Élőhelyei: száraz völgyek vagy dombok, bokrok és cserjék között, nagyon ásványi talajokon, továbbá trópusi száraz erdők árnyékában, levéllel és növényi törmelékkel borított agyagos talajban.

Növénytársulás, életmód: Tengerszint feletti magasság: 30 m-től (B. crassiserpens) egészen 3500 m magasságig, teljes napon.

Filogenetika

A Borzicactus nemzetséget Schlumpberger és Renner (2012) eredményei alapján állították vissza. Körülhatárolása azonban vita tárgyát képezi, amit Bregman (1992) is összefoglalt. A Borzicactus és az azokhoz kapcsoltnak tartott vagy jelenleg belefoglalt nemzetségek pontos elkülönítése továbbra sem egyértelmű. [Hernández-Ledesma és mtsai (2015)]

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 <span id="szinonimák"></span>
 === Szinonimák ===
+* ''Borzicereus'' Frič & Kreuz. in Kreuzinger, Verzeichnis Amer. Sukk. Rev. Syst. Kakteen: 39. 1935, nom. illeg. syn. sec. Kew WCVP (2019)
+* ''Clistanthocereus'' Backeb. in Cactaceae (Berlin) 1937(1): 24. 1937 syn. sec. Hunt (2006).
+* ''Seticereus'' Backeb. in Kakteen And. Sukk. 1: 37. 1937 syn. sec. Hunt (2006).
+* ''Maritimocereus'' Akers & Buining in Succulenta (Netherlands) 1950: 49. 1950 [as "Maritinocereus"] syn. sec. Hunt (2016)
+* ''Akersia'' Buining in Succulenta (Netherlands) 1961: 25. 1961 syn. sec. Schlumpberger & Renner (2012).
+* ''Borzicactella'' H.Johnson ex F.Ritter, Kakteen Südamerika 4: 1385. 1981 syn. sec. Hunt (2006).
+* ''Maritinocereus'' Akers & Buining in Succulenta (Netherlands) 1950: 49. 1950 syn. sec. Hunt (2016)
-xxx
+<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
-<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==