„Kategória:Eukaryota” változatai közötti eltérés

Eukaryota Chatton
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota

• Az Eukaryota elnevezés a görög eu (εὖ), azaz „jó”, „valódi” és a karyon (κάρυον), azaz „dió”, „mag” szavak összetételéből származik. A kifejezés a „valódi maggal (sejtmaggal) rendelkező” élőlényekre utal, megkülönböztetve őket a sejtmag nélküli prokariótáktól. A tudományos nevet Édouard Chatton vezette be 1925-ben, hogy elkülönítse a membránnal körülvett sejtmaggal bíró szervezeteket a baktériumoktól. A klasszikus görög etimológia (Liddell–Scott–Jones) alapján a karyon eredetileg csonthéjas termést jelentett, amelyet a biológiai szaknyelv a sejtmag metaforájaként vett át.

• Típustaxon: Mivel az Eukaryota egy domén (birodalom feletti rang), nem rendelkezik egyetlen típusfajjal; ide tartoznak az összes állat, növény, gomba és protiszta csoportok.
• Első leírása: Chatton, Édouard: Pansporella perplexa. Réflexions sur la biologie et la phylogénie des protozoaires. In: Annales des Sciences Naturelles Zoologie, 1925.

• Eukarya
• Eucaryota
• Eucarya

A növényi eukarióták rendkívül változatosak; a többsejtű formáknál (például növényeknél) valódi szövetek és szervek alakulhatnak ki, mint a szár, a levél (vagy levelek), valamint a gyökér vagy gyökérzet. Sejtszinten a legfőbb jellemző a membránnal határolt sejtmag és a sejtszervecskék (organellumok) jelenléte. A sejtek belsejében bonyolult citoszkeleton (sejtváz) található, amely fenntartja a hajtás vagy a sejt szerkezeti integritását.

A növényi eukarióták körében a reproduktív struktúra a virágzat vagy a magányos virág.

• Takarólevelek: A virág részei lehetnek a csésze, a párta, a sziromlevél, a lepellevél, valamint a különálló külső lepellevél és belső lepellevél.
• Ivarlevelek: A szaporítószervek közé tartoznak a porzószálak, a portokok, a termő, a bibeszál és a bibe.

A növényi eukarióták körében a megtermékenyítés után kialakuló struktúra, amely a magvakat védi és segíti azok terjedését.

• Magja:
  • Tartalmazza az embriót és a tartalék tápanyagokat.
  • Kemény héjjal rendelkezhet.

• Földrajzi elterjedés: Az eukarióták az egész Földön elterjedtek, jelen vannak minden kontinensen, így az Antarktiszon, Afrikában, Ázsiában, Európában, Amerikában és Ausztráliában, valamint a világ összes óceánjában.
• Élőhely, éghajlat, életmód:
  • Előfordulnak a szélsőséges sivatagoktól a trópusi esőerdőkig és a mélytengerekig.
  • Életmódjuk lehet autotróf (fotoszintetizáló növények), heterotróf (állatok, gombák) vagy mixotróf.

A prokariótáktól (Bacteria és Archaea) való fő megkülönböztető bélyegük a sejtmaghártya, a mitokondriumok (vagy azok származékai), a lineáris DNS és a bonyolultabb sejtosztódási folyamatok (mitózis, meiózis).

Az APG IV rendszer a zárvatermő eukariótákat modern filogenetikai alapokra helyezi. A 2010 utáni kutatások (pl. Adl et al., 2012, 2019) az eukariótákat több „szupercsoportra” osztják (Amorphea, TSAR, Archaeplastida stb.) a korábbi ötkirályságos modell helyett. A molekuláris genetikai adatok megerősítették, hogy az eukarióta sejt endoszimbiózis révén jött létre, ahol egy ősi archaea gazdasejt bekebelezett egy alfaproteobaktériumot (a későbbi mitokondriumot).

• https://www.ipni.org
• https://powo.science.kew.org
• https://www.worldfloraonline.org
• https://en.wikipedia.org/wiki/Eukaryote
• https://www.biodiversitylibrary.org