„Mammillaria blossfeldiana 2” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == ''Mammillaria blossfeldiana'' BOEDEKER, 1931 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék – Cactaceae === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a latin eredetű „mamilla” szóból származik, jelentése mellbimbó, kis emlő, átvitt értelemben szemölcs, dudor – a szemölcsös hajtásfelépítésre utal. A fajnév ROBERT BLOSSFELD német kertész és kaktuszkedvelő ne…” |
|||
2. sor: | 2. sor: | ||
''Mammillaria blossfeldiana'' BOEDEKER, 1931 | ''Mammillaria blossfeldiana'' BOEDEKER, 1931 | ||
'''A tudományos név státusza:''' | '''A tudományos név státusza:''' szinonima | ||
'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék – Cactaceae | '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék – Cactaceae |
A lap 2025. július 23., 09:48-kori változata
Tudományos név
Mammillaria blossfeldiana BOEDEKER, 1931
A tudományos név státusza: szinonima
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék – Cactaceae
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a latin eredetű „mamilla” szóból származik, jelentése mellbimbó, kis emlő, átvitt értelemben szemölcs, dudor – a szemölcsös hajtásfelépítésre utal. A fajnév ROBERT BLOSSFELD német kertész és kaktuszkedvelő nevét őrzi, aki Potsdamban és Lübeckben élt. Halálának éve: 1945. Apja volt HARRY BLOSSFELD-nek, aki felfedezte a Blossfeldia nemzetséget, amelyet róla neveztek el.
Első leírása: Monatsschrift der Deutschen Kakteen-Gesellschaft 3:209, 1931
Az aktuális nemzetségbe helyezte: BOEDEKER
Szinonimák
- Chilita blossfeldiana (BOED.) BUXBAUM, 1954
- Mammillaria goodridgii var. blossfeldiana (BOED.) NEUTEL, 1986
- Ebnerella blossfeldiana (BOED.) BUXBAUM, 1951
- Neomammillaria blossfeldiana (BOED.) E. H. GATES, 1933
- Mammillaria shurliana GATES, 1956
- Bartschella blossfeldiana (BOED.) DOWELD, 2001
Érvényes név és szinonimák a Mammillaria blossfeldiana 2 taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Általában magányos növény, ritkán tövi sarjakat nevel. Hajtásai gömbölyűek vagy hengeresek, 1–5 cm átmérőjűek, csúcsa bemélyedt. Gyökere gyakran répaszerű, erőteljes karógyökér.
Szemölcsök
Víznedvűek, 5:8 spirálarány szerint elrendezettek. Színük zöldesszürke, néha vöröses vagy lilás árnyalattal. Alakjuk rövid kúpos, keresztmetszetük kör alakú. Hosszuk 4–7 mm, tövüknél 5–6 mm szélesek.
Axillák
Areolái 2 mm szélesek, kerek vagy enyhén oválisak, többnyire fehér, ritkábban sárgás gyapjúval fedettek, idővel csupaszodnak. Az axillákban nagyon kevés fehér gyapjú található.
Tövisek
- Peremtövisek: 15–20 db, 5–7 mm hosszúak, egyenesek, laposak, merevek, szürkésfehérek. Hegyük sötétbarna, vízszintesen vagy kissé elállva állnak.
- Középtövis: 4 db, nagyjából egyforma hosszúak. A felsők tűszerűek és egyenesek, az alsó horgas. Tövisek töve sárgásfehér, csúcsa sötétbordó vagy fekete.
Generatív test
Virág
Tölcséres virágok, a csúcs közelében nyílnak. Méretük: 20 mm hosszú, 30–35 mm széles.
- Külső lepellevelek: Széleik halvány zöldesfehérek, középük barnásvörös, tövük barnászöld. Lándzsás, tompa csúcsú, ép szélű.
- Belső lepellevelek: Szélük fehér, közepük bíbor rózsaszín erős középcsíkkal. Méretük: 15 × 4 mm.
- Porzószálak: Fehérek vagy halvány rózsaszínűek
- Portokok: Narancssárgák
- Bibeszál: Rózsaszín
- Bibe: Zöld, 5–9 ágú
Termés
Bunkó alakú, narancsvörös, 20 × 5 mm méretű, virágmaradvány nélkül.
- Magja: Fényes fekete, kisebb 1 mm-nél.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: Mexikó, Baja California (Kaliforniai-félsziget északi állama), a nyugati part közelében, a félsziget középső részének nyugati partvidékén.
Élőhely: Közvetlenül a tengerparton vagy annak közelében, viszonylag sík területen. A shurliana-szerű formák 100–150 m tengerszint feletti magasságban. Ismert élőhelyek: Santa Rosalita-öböl, Mesquital ranch, Punta Prieta, Santa Rosalillita. Az élőhelyek száraz félsivatagok, rendkívül ritkás növényzettel. Legfeltűnőbbek az alacsony pázsitfűfélék és egyéb pozsgások. A növények grániton vagy humuszban szegény, homokos-kavicsos talajon élnek, gyakran alig emelkednek ki a felszínből.
- Éghajlati tényezők: Éves csapadék: 110 mm, amelyből 70 mm január–márciusban hullik, a többi július–októberben. A part közelsége miatt jelentős a páralecsapódás.
Éves középhőmérséklet: 19 °C, januári: 13,5 °C, júliusi-augusztusi: 26,5 °C.
- Növénytársulás, életmód: Félsivatagi társulásokban él, pozsgások és pázsitfűfélék között, gyakran rejtve, alacsony növényzetben.
Kultúrában tartás
A gyűjtemények értékes darabja. Tövisei színesebbek az átlagnál, virágzáskor különösen dekoratív. Virágai három napig nyílnak, a harmadik nap estéjén elhervadnak. Talaja legyen kavicsos, humuszban szegény. Kultúrában kissé megnyúlik – ez általános jelenség a Kaliforniai-félsziget eredetű fajoknál. Téli tartása: a hazai szokásos, hideg, száraz körülményeket jól tűri. Nem igényel a többi kaktusznál magasabb hőmérsékletet.
Szerzők és forrás
- Kép és szöveg: FÜLEKI József
- Kép: LUKOCZKI Zoltán (1. kép)
- Lektorálta és kiegészítette: PAPP László
- Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 588. kártya