|
Címke: Oldal egésze eltávolítva |
| 1. sor: |
1. sor: |
| == Tudományos név ==
| |
| ''Stapelia schinzii'' (A. Berger & Schltr.), 1909
| |
|
| |
|
| Rendszertani besorolás: Meténgfélék (Apocynaceae)
| |
|
| |
| === Szinonimák ===
| |
|
| |
| * ''Stapelia schinzii'' A. Berger & Schltr.
| |
| * ''Gonostemon schinzii'' (A. Berger & Schltr.) P. V. Heath
| |
|
| |
| == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
| |
|
| |
| === Vegetatív test ===
| |
|
| |
| ==== Hajtás, szár ====
| |
| A szárak zöldek, többnyire lilásan foltosak, 6–7,5 cm hosszúak és 1,5–2 cm vastagok. A hajtások szögletesek, szárnyas élűek, eleinte kopaszak vagy finoman érdes felületűek. A szemölcsök lefutók, a később elszáradó csúcsok tövénél apró foggal.
| |
| A levelek csökevényesek, kb. 5 mm hosszúak, tojásdad alakúak, finoman érdesek, a mellékpárnaszerű képletek sárgásak.
| |
|
| |
| [[Fájl:Stapelia schinzii.BudaiF 01.jpg|bélyegkép]]
| |
|
| |
| === Generatív test ===
| |
|
| |
| ==== Virág ====
| |
| A virágok rendszerint magányosan jelennek meg, a második bimbó gyakran elszárad. A virágkocsány erős és kopasz. A kocsánykák 5–6 cm hosszúak, finoman érdesek. A csészelevelek 5–8 mm-esek, többnyire kopaszak.
| |
|
| |
| A virág 10–22 cm átmérőjű, belül kopasz, zöldes vagy vörösesbarna, sűrű, finom, lilás ráncolatokkal. A lepel enyhén csésze alakú.
| |
|
| |
| A lepellevelek tojásdadok, hosszúkásan kihegyesedők (3,75–8,8 cm), gyakran farokszerű végűek. Külső oldaluk többé-kevésbé kopasz, belső oldaluk kopasz, a széleken rezgő, bunkós végű, mirigyes, lila szőrfüggönnyel.
| |
|
| |
| A külső koronalebek sötétvörösek vagy feketék, rendszerint hosszúkásak, kb. 4 mm hosszúak és hegyesek, néha tojásdadak és kihegyezettek, kissé szétállók.
| |
|
| |
| A belső koronalebek kb. 8 mm magasak, felálló, háromszögletű belső nyúlvánnyal, valamint felálló, szabad külső szárnnyal, amely a csúcsi képletekkel azonos hosszú és szélességű. Alakjuk keskenyen tojásdad-hegyes vagy téglalap alakú, tompa, szabálytalanul fogazott, szabadon álló.
| |
|
| |
| A polliniumok barnásak, méretük 1 × 0,5–0,6 mm.
| |
|
| |
| ==== Termés ====
| |
| A tüszőtermések kopaszok.
| |
|
| |
| == Elterjedés és élőhely ==
| |
| Földrajzi elterjedés: Namíbia, Botswana és Angola déli része. A tipikus alfaj kizárólag Namíbiában fordul elő.
| |
|
| |
| Élőhely: Bokrok alatt növekszik, 800–2000 m tengerszint feletti magasságban.
| |
|
| |
| == Kultúrában tartás ==
| |
| A ''Stapelia schinzii'' szárazságtűrő, a száraz, jó vízáteresztő talajhoz alkalmazkodott, és függőcserepekben is jól tartható.
| |
|
| |
| Növekedési üteme kissé lassú, de jó körülmények között nagy, laza csomókat képez, amelyek néhány év alatt jelentős méretűvé válhatnak.
| |
|
| |
| A talaj legyen nagyon porózus, ásványi jellegű, pH 7,5–8,5 (enyhén lúgos). Túl gazdag komposzt esetén a növény megnyúlhat.
| |
|
| |
| A téli hőmérsékletet ajánlott 10 °C felett tartani, de rövid ideig 5 °C körüli értéket is elvisel. A fagypont alatti hőmérséklet gyakran végzetes. A nyugalmi időszakban a levegő magas páratartalmát kerülni kell.
| |
|
| |
| == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
| |
| A faj a Namíbiában előforduló legnagyobb virágú Stapelia, és közeli rokonságban áll a veszélyeztetett ''Stapelia pillansii''-vel.
| |
| Jellegzetesek a rezgő, bunkós végű szőrök a lepellevelek peremén, amelyek enyhe légmozgásra is vibrálnak, feltehetően rovarcsalogató szerepük van.
| |
|
| |
| == Egyéb ==
| |
| A növény virágai feltűnően csillag alakúak, sötétvörös–bordó színűek. A rezgő szőrök a Stapelia-nemzetség egyik legkülönlegesebb jellegzetességének számítanak.
| |
|
| |
| == Szerzők és forrás ==
| |
|
| |
| * Szöveg:
| |
| * Kép:
| |
| * Lektorálta:
| |
| * Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 719. kártya
| |
|
| |
|
| |
| [[Kategória:Stapelia]]
| |
| [[Kategória:Pozsgások kártyák]]
| |
