Brassia arcuigera
| Brassia arcuigera | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Brassia arcuigera |
 
| |
Tudományos név
- Brassia arcuigera Rchb.f.
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- Az arcuigera fajnév a latin arcus („ív”) és a „viselni, hordozni” jelentésű gerere ige szótövének összetételéből ered. Jelentése megközelítőleg „ívet viselő”, „íves”. Az angol köznyelvi neve arching brassia, vagyis „íves Brassia”, amely a növény jellegzetes, ívesen hajló virágrészeire utalhat. A névadás pontos szándékát azonban nem sikerült elsődleges forrásból igazolni.
Típus
A faj leírását Heinrich Gustav Reichenbach filius 1869-ben közölte a Gardeners’ Chronicle folyóiratban. A protológus típuspéldányára vonatkozó pontos gyűjtési adatokat és herbáriumi elhelyezést megbízható forrásból nem sikerült ellenőrizni.
Szinonimák
- Brassia antherotes Rchb.f.
- Brassia antherotes var. longissima (Rchb.f.) Teusch.
- Brassia hinksoniana H.G.Jones
- Brassia lawrenceana var. longissima Rchb.f.
- Brassia longissima (Rchb.f.) Nash
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A Brassia arcuigera az orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozó, fán lakó, epifita növény. Álgumókat fejleszt, amelyek a tápanyagok és a víz raktározásában játszanak szerepet. Az epifita életmódra jellemzően a természetben más növényeken, elsősorban fákon él, anélkül, hogy élősködne rajtuk.
Brassia arcuigera képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Generatív test
Virág
A Brassia nemzetség fajaira jellemzőek a feltűnően hosszú, keskeny, szétálló virágtakaró-levelek, amelyek a virágoknak pókszerű megjelenést kölcsönöznek. A B. arcuigera angol neve arching brassia, azaz íves Brassia. A virágzat az érett álgumó tövénél fejlődik, ívesen hajló vagy csüngő, és akár 60 cm hosszú is lehet. Rendszerint 6–15 virágot hordoz. A virágok nagyok, körülbelül 22,5–23 cm hosszúak, de méretük jelentősen változhat; egy panamai állományban 10–45 cm közötti virágméretet is megfigyeltek. Színük többnyire halványzöld, barna foltokkal, de a szín és a mintázat egyedenként, sőt ugyanazon növény virágai között is változhat. A virágok kellemes illatúak.
Termés
A termés toktermés, a Brassia nemzetség botanikai leírása szerint hengeres, csúcsán nem csőrös. Éréskor hosszanti hasadékok mentén felnyílik, és számos apró magot bocsát ki. A Brassia arcuigera termésének pontos méretéről és érett kori színéről nem találtam megbízható, fajspecifikus adatot.
Elterjedés és élőhely
A Brassia arcuigera Közép-Amerikától Peruig őshonos. A Kew adatbázisa Kolumbiát, Costa Ricát, Ecuadort, Hondurast, Panamát, Perut és Venezuelát sorolja fel elterjedési területén. Elsősorban nedves trópusi élőhelyeken fordul elő, epifita életmódot folytatva.
Kultúrában tartás
Epifita orchideaként a gyökerek levegőzését biztosító, jó vízáteresztő közegben nevelhető. A termesztés során fontos a megfelelő páratartalom, a légmozgás és az öntözések közötti részleges száradás.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Brassia nemzetség jellegzetes virágai hosszú, keskeny, szétterülő virágtakaró-leveleikkel pókszerű megjelenésűek. A Brassia arcuigera több korábban külön fajként vagy változatként kezelt név alatt is szerepel a szakirodalomban, például Brassia longissima és Brassia antherotes néven. A Kew Plants of the World Online adatbázisa ezeket a neveket a Brassia arcuigera szinonimáiként fogadja el.
Taxonómia és filogenetika
A Brassia arcuigera elfogadott fajnév a Kew Plants of the World Online adatbázisában. A faj a Brassia nemzetségbe és az Orchidacea családba tartozik. A nevet Reichenbach filius 1869-ben publikálta a Gardeners’ Chronicle folyóiratban.