Ugrás a tartalomhoz

Szukkulens határozó: rendek

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. május 22., 09:53-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „== Szukkulens növények globális határozókulcsa: Rendek == Ez a határozókulcs a szukkulens (pozsgás) életformát mutató növényrendek elkülönítésére szolgál. Vizsgáld meg a növény alapvető morfológiáját, szár- és levélszerkezetét! === I. FŐCSOPORT: Egyszikű (Monocot) szukkulensek === A levelek párhuzamos erezetűek, gyakran tőrózsát (rozettát) alkotnak, a virágalkotók száma többnyire 3 vagy annak többszöröse. # '''Pálma…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Szukkulens növények globális határozókulcsa: Rendek

Ez a határozókulcs a szukkulens (pozsgás) életformát mutató növényrendek elkülönítésére szolgál. Vizsgáld meg a növény alapvető morfológiáját, szár- és levélszerkezetét!

I. FŐCSOPORT: Egyszikű (Monocot) szukkulensek

A levelek párhuzamos erezetűek, gyakran tőrózsát (rozettát) alkotnak, a virágalkotók száma többnyire 3 vagy annak többszöröse.

  1. Pálmaalkatúak vagy üstökösfák tőrózsával, gyakran fásodó törzzsel:
    • 1a. Hatalmas, szárnyasan vagy tenyeresen összetett levelek, a törzs nem valódi fás szár, hanem levélalapok maradványa → Szukkulens határozó: Arecales (Pl. Arecaceae - Pálmafélék szukkulens tagjai)
    • 1b. A levelek egyszerűek, szálasak vagy lándzsásak, szélük sokszor fogazott vagy rostos; a virágzat hatalmas buga vagy fürt → Szukkulens határozó: Asparagales (Pl. Agave, Aloe, Sansevieria)
  2. Lágyszárú, kúszó, vizes élőhelyi vagy fán lakó (epifita) egyszikűek:
    • 2a. Sás- vagy fűszerű habitus, a levelek szorosan egymásra borulnak, esetenként hagymás vagy rizómás tővel, a szukkulencia ritka és inkább csak a levélalapra korlátozódik → Szukkulens határozó: Poales (Pl. Broméliák szukkulens fajai)
    • 2b. Mocsári vagy vízközeli habitus, a levelek húsosak, áttetszőek, a virágzat gyakran torzsa vagy füzér → Szukkulens határozó: Alismatales (Pl. Araceae / Kontyvirágfélék pozsgás tagjai, pl. Zamioculcas)
    • 2c. Kúszó vagy gumós növények, a levelek szélesek, hálózatosnak tűnő (de valójában íves) erezettel, a föld alatt vaskos raktározó ikergumóval → Szukkulens határozó: Dioscoreales (Pl. Dioscorea / Jamszgyökérfélék caudiciform tagjai)
  3. Speciális szárazságkedvelő, fásodó vagy léggyökeres egyszikűek:
    • 3a. Csavart pálmaszerű habitus, a levelek spirálvonalban állnak a törzs csúcsán, szélük erősen fűrészes-tövises → Szukkulens határozó: Pandanales (Pl. Pandanaceae - Csavarpálmafélék)
    • 3b. Háromtagú, gyakran élénk színű (kék, sárga, lila) virágok, a levelek húsosak, csónak alakúak, a szárat hüvelyszerűen ölelik → Szukkulens határozó: Commelinales (Pl. Commelinaceae - Kommelinafélék, pl. Tradescantia navicularis)

---

II. FŐCSOPORT: Kétszikű (Dicot) szukkulensek

A levelek hálózatos erezetűek (ha kifejlettek), keresztben átellenesek vagy szórtak. A virágalkotók száma többnyire 4 vagy 5.

A. Szemölcsös, bordázott, tövises vagy tejelő szár-szukkulensek

A levelek redukáltak, korán lehullanak, vagy teljesen hiányoznak. A fotoszintézist a vaskos szár végzi.

  1. Areolák (tövispárnák) jelenléte: A tövisek szőrös/nemezes párnácskákból erednek. A virágok magányosak, sok szirommal és porzóval → Szukkulens határozó: Caryophyllales (Szigorúan a Cactaceae - Kaktuszfélék családja)
  2. Areolák hiánya, de a szár kaktuszszerűen pozsgás:
    • 1a. A növény sérülésekor fehér, ragadós, mérgező tejnedv ürül. A virágzat redukált művirágzat (cyathium) → Szukkulens határozó: Malpighiales (Főleg az Euphorbiaceae - Kutyatejfélék szárpozsgásai)
    • 1b. Tejnedv nincs, a hajtások gyakran büdös, csillag alakú, dögillatú virágokat hoznak; a porzók és bibék komplex ivaros oszloppá (gynostegium) nőttek össze → Szukkulens határozó: Gentianales (Főleg az Apocynaceae / Asclepiadoideae - Dögvirágok)
    • 1c. Alacsony, bordázott, kissé kaktuszszerű vagy gyertyatartó alakú test, de a tövisek párosával, közvetlenül a szárból erednek, sárga/barna virágzata füzérszerű → Szukkulens határozó: Zygophyllales (Pl. Zygophyllaceae egyes sivatagi fajai)

B. Caudiciform (palackfa vagy gyökérszukkulens) életforma

A növény alapja vaskos, fásodó víztározó törzset (caudex) képez, amelyből vékony, gyakran szezonális kúszóhajtások erednek.

  1. Kúszó, kacsokkal kapaszkodó hajtások:
    • 1a. A levelek tenyeresen karéjosak, a virágok egyivarúak, a termés kabak (tök) jellegű, a caudex hatalmasra nőhet → Szukkulens határozó: Cucurbitales (Pl. Kedrostis, Gerrardanthus)
    • 1b. A levelek egyszerűek vagy összetettek, kacsokkal kapaszkodnak, a szár gyakran szögletes vagy szárnyas, a termés bogyó → Szukkulens határozó: Vitales (Pl. Cyphostemma nemzetség)
  2. Fás szárú palackfák vagy vaskos cserjék (kacsok nélkül):
    • 2a. Pillangós vagy zigomorf (kétoldalian részarányos) virágok, a termés hüvely. A levelek szárnyasan összetettek → Szukkulens határozó: Fabales (Pl. Elephantorrhiza, szukkulens Acacia fajok)
    • 2b. Sugaras szimmetriájú virágok, a kéreg gyakran papírszerűen hámló, a növény illóolajakat vagy gyantát tartalmaz → Szukkulens határozó: Sapindales (Pl. Burseraceae - Bursera, Commiphora / Mirha)
    • 2c. A szárcsomók duzzadtak, a levelek épek, a virágzat ernyőszerű, a magvak gyakran repítőszőrösek → Szukkulens határozó: Geraniales (Pl. Geraniaceae - Pelargonium és Sarcocaulon nemzetségek)
    • 2d. A virágok aprók, kétlakiak, a növények gyakran déli féltekei (ausztrál/dél-afrikai) elterjedésűek, védett fás bázissal → Szukkulens határozó: Proteales

C. Tipikus levélszukkulensek és egyéb cserjék

A levelek húsosak, megvastagodottak, víztárolóak.

  1. Keresztben átellenes vagy rozettás, szigorúan szimmetrikus levélpozsgások:
    • 1a. A virágok csillag alakúak, a szirmok és termőlevelek száma megegyezik (4-5 vagy több), rendkívül könnyen gyökeresedő levelek → Szukkulens határozó: Saxifragales (A Crassulaceae - Varjúhájfélék dominálta rend)
    • 1b. A virágok forrt szirmúak, kétajkúak (bilabiát), a szár gyakran négyszögletes, a levelek illatosak (illóolajosak) → Szukkulens határozó: Lamiales (Pl. Lamiaceae - Plectranthus nemzetség szukkulens fajai)
  2. Szórt levélállású, vagy fészekvirágzatú növények:
    • 2a. A virágzat tipikus fészekvirágzat (művirágzat, amit sok apró csöves és nyelves virág alkot, mint a pitypangnál) → Szukkulens határozó: Asterales (Pl. Asteraceae - Senecio, Othonna nemzetségek)
    • 2b. A virágok forrt szirmúak, kerék vagy tölcsér alakúak (burgonyavirág-szerűek), a levelek és szárak gyakran mirigyszőrösek → Szukkulens határozó: Solanales (Pl. Solanaceae - szukkulens Lycium vagy Solanum fajok)
    • 2c. Négytagú virágok (keresztesvirágúak), a hajtások/levelek mustárolaj-glikozidokat tartalmaznak (jellegzetes torma- vagy káposztaillat rágáskor) → Szukkulens határozó: Brassicales (Pl. Brassicaceae vagy Moringaceae - Moringa/Palackfa)

D. Ritkább, speciális vagy fásodó szukkulens karakterek

  1. Parazita vagy félparazita életmód fás szárakon:
    • A növény más fák ágain él, levelei vagy szárai húsosak, bogyói ragadósak → Szukkulens határozó: Santalales (Pl. Loranthaceae / Fakínfélék és Viscaceae / Fagyöngyfélék szukkulens tagjai)
  2. Rózsaszerű vagy mákszerű virágszerkezet:
    • 1a. Sok porzó, szabad szirmok, a levelek gyakran pálhásak, a hajtások fásodók, de vaskosak → Szukkulens határozó: Rosales (Pl. Moraceae - Fügefélék szukkulens Ficus és Dorstenia fajai)
    • 1b. Sok porzó, de a virágok magányosak, a levelek erősen tagoltak vagy osztottak, néha tejnedvesek → Szukkulens határozó: Ranunculales (Pl. Papaveraceae - Mákfélék caudiciform tagjai)
  3. Hangavirágúak, mályvaalkatúak és egyéb trópusi csoportok:
    • 2a. Forrt szirmú, gyakran húsos pártájú virágok; a levelek épek, bőrneműek vagy erősen pozsgásak (pl. hangaszerű cserjék vagy trópusi fák) → Szukkulens határozó: Ericales (Pl. Balsaminaceae - Impatiens/Nebáncsvirág szukkulens szárú fajai)
    • 2b. A virágokban a porzószálak csővé (monadelph) nőttek össze a bibeszál körül; a növény nyálkaanyagokban gazdag, a törzs gyakran tüskés és duzzadt → Szukkulens határozó: Malvales (Pl. Malvaceae / Bombacoideae - majomkenyérfa-formák, pl. Adansonia)
    • 2c. Magház alsó állású, a virágok 4 vagy 5 tagúak, a porzók száma a szirmok kétszerese; gyakran vizes élőhelyek melletti vagy erdei pozsgások → Szukkulens határozó: Myrtales (Pl. Melastomataceae vagy Onagraceae pozsgásodó fajai)
    • 2d. A levelek hármasan vagy szárnyasan összetettek, éjszakára vagy érintésre összecsukódnak (alvó mozgás); a virágok 5 tagúak → Szukkulens határozó: Oxalidales (Pl. Oxalidaceae - Madársóskaféle szukkulens törzsű vagy levelű fajai)
    • 2e. Apró, redukált virágok sűrű füzérben, a levelek borsos vagy aromás illatúak szét dörzsölve, rendkívül húsosak, gyakran ablakosak → Szukkulens határozó: Piperales (Szigorúan a Piperaceae - Borsfélék, pl. Peperomia nemzetség)
    • 2f. Ernyős virágzat, a szárak bordázottak vagy üregesek, aromás illatúak, a szukkulencia többnyire a gyökérre vagy a tőre korlátozódik → Szukkulens határozó: Apiales (Pl. Apiaceae - Zellerfélék caudiciform sivatagi fajai)
    • 2g. Somvirágúak csoportja, szembefészkű magház, a szirmok szabadok, a pozsgásság ritka, cserjés habitus → Szukkulens határozó: Cornales (Pl. Loasaceae egyes szukkulens tagjai)