Ugrás a tartalomhoz

Mammillaria albicans subsp. albicans

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2025. július 23., 06:18-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „== ''Mammillaria albicans'' subsp. ''albicans'' (BRITTON & ROSE) A. BERGER, 1929 == '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék – Cactaceae === A név eredete, etimológia === A nemzetségnév a latin eredetű „mamilla” szóból származik, jelentése mellbimbó, kis emlő – átvitt értelemben szemölcs, dudor. A nemzetséghez tartozó fajok szemölcsös testfelépítésére utal. A faj és az alfaj nev…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Mammillaria albicans subsp. albicans (BRITTON & ROSE) A. BERGER, 1929

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék – Cactaceae

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin eredetű „mamilla” szóból származik, jelentése mellbimbó, kis emlő – átvitt értelemben szemölcs, dudor. A nemzetséghez tartozó fajok szemölcsös testfelépítésére utal. A faj és az alfaj neve latin eredetű, jelentése: „fehérlő, fehéres”, a tövisek színére utal.

Felfedezésének története

Első leírása: Cactaceae 4:138, 1923 Az aktuális nemzetségbe helyezte: ALWIN BERGER – Kakteen 308., 1929

Szinonimák

  • Neomammillaria albicans BRITTON & ROSE, 1923
  • Neomammillaria slevinii BRITTON & ROSE, 1923
  • Mammillaria slevinii (BRITTON & ROSE) BOEDEKER, 1933

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, bordák:

Kezdetben egy hajtású, 20 cm hosszú és 6 cm átmérőjű. Idősebb korában 10–15 hajtású csoportot képez. Tövisezete sűrű, gyakran az egész növényt betakarja.

Axillák:

Nagyok, sok fehér gyapjúval, amely évekig megmarad.

Tövisek, levelek, szőrök:

  • Peremtövisek: 18–24 db, 2–5 mm hosszúak, fehérek, egyenesek, tűszerűek, szétterülők.
  • Középtövisek: 4–8 db, 4–8 mm hosszúak, egyenesek, szét- és előreállóak, fehérek, barna vagy fekete heggyel.

A M. slevinii formánál a sötét rész hosszabb, emiatt kevésbé fehér a növény megjelenése.

Generatív test

Virág:

Élőhelyén július–augusztusban, közel a csúcshoz, akár több sorban nyílik. Üvegházban tavasszal és nyár végén is virágzik. A virág 20–25 mm hosszú, 25–35 mm széles. Torka sötét rózsaszín. A lepellevelek rózsaszínűek, hosszanti sötét rózsaszín csíkkal, változóan széles fehér peremmel. A M. slevinii formánál a sötét csík keskenyebb, a fehér perem szélesebb.

  • Porzószálak: rózsaszín
  • Portokok: sárga
  • Bibeszál: rózsaszín
  • Bibe: sötét rózsaszín vagy bordós-piros, 7–8 ágú, 5–7 mm hosszú

Termés:

Zöld termései a virágzás után 6–12 hónappal jelennek meg. Éretten sötét narancspiros vagy kárminpiros színűek (M. slevinii esetében mindig kárminpiros). Méretük: 15–35 mm hosszú, 3–5 mm széles.

Magja fekete, 0,8 mm átmérőjű.

Elterjedés és élőhely

Mexikóban, a Kaliforniai-félsziget délkeleti részén és a környező szigeteken található: San Jose, Santa Cruz, San Diego-sziget, San Francisco-szigetek. A szárazföldi populációk mészkövön kialakult sekély talajon vagy aprózódott kőzeten, kőzetrepedésekben élnek, gyér lágyszárú vegetáció között. A szigeteken vulkanikus kőzeten, mindkét élőhelyen többnyire meredek felszíneken, 10–200 m tengerszint feletti magasságban fordul elő.

Éghajlati tényezők: Élőhelyén az éves átlaghőmérséklet 23 °C, a januári középhőmérséklet 23 °C, a július–szeptemberi időszakban 29 °C. Csapadék augusztustól szeptemberig hull, évi összmennyisége 190 mm. A tenger közelsége miatt a páratartalom magasabb.

Kultúrában tartás

Magyarországon a téli 8–10 °C-os száraz teleltetést jól tűri. Tavasszal és ősszel kedveli az öntözést, amelyet bőséges virágzással hálál meg. Üvegházban elviseli a 45 °C-os nyári hőséget és a tűző napot árnyékolás nélkül is, de közvetlenül az üveg mellé ne tegyük, mert könnyen megéghet.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A M. slevinii formánál a tövisek sötétebbek, a növény kevésbé fehéres. A virágon keskenyebb a sötét csík, és szélesebb a fehér perem.

Szerzők és forrás

  • Kép és szöveg: FÜLEKI József
  • Lektorálta és kiegészítette: PAPP László
  • Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 304. kártya