Opuntia fragilis

Tudományos név

Opuntia fragilis (NUTTALL) HAWORTH, 1812

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék – Cactaceae

A név eredete, etimológia

A fajnevet jelentő „fragilis” latinul törékenyt jelent, utalva a növény ízekre való hajlamára – ízei rendkívül könnyen leválnak és gyökeret eresztenek.

Típuspéldány

Gyűjtő: Thomas Nuttall Hely: Észak-Amerika, Dakota terület Időpont: 1811 körül Típuspéldány gyűjteményi helye: BM (Natural History Museum, London)

Első leírása: Synopsis plantarum succulentarum 178, 1812

Az aktuális nemzetségbe helyezte: HAWORTH, 1812

Szinonimák

Cactus fragilis NUTTALL, 1811
Opuntia brachyarthra ENGELMANN & BIGELOW, 1856
Opuntia missouriensis var. fragilis (NUTTALL) L.D. BENSON, 1982

Érvényes név és szinonimák a Opuntia fragilis taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Alacsony termetű, kúszó vagy terülő habitusú faj. Szára lapított ízekből áll, amelyek 2–5 cm hosszúak, zöld színűek. Az ízek rendkívül törékenyek, könnyen leválnak, vegetatív szaporodásra hajlamosak.

Szemölcsök

A hajtások felszínén apró dudorok (areolák) találhatók, ezekből fejlődnek a tövisek és a glochidák.

Axillák

Az areolákban rövid, sárgás glochidák is előfordulnak.

Tövisek

Peremtövisek: Tövisek 1–6 db-ig, fehéres vagy barnás színűek, gyakran kissé íveltek, 1–3 cm hosszúak.
Középtövis: Gyakran nem különül el élesen, de lehet 1–2 hosszabb, sötétebb tövis is jelen.

Generatív test

Virág

A virágok a hajtások csúcsán nyílnak, 2–4 cm átmérőjűek, sárga szirmokkal, néha vöröses alappal.

Külső lepellevelek: Sárgászöldek, szegélyük gyakran vöröses.
Belső lepellevelek: Sárga színűek, kerekdedek, gyakran vöröses árnyalattal.
Porzószálak: Sárgák
Portokok: Sárgák
Bibeszál: Zöldes
Bibe: Sárga, 5–7 karéjú

Termés

Tojásdad, zöld vagy lilás színű termések, 1,5–2,5 cm hosszúak, húsosak.

Magja világosbarna, lapított, kb. 3–4 mm átmérőjű

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Észak-Amerika északi részén elterjedt faj: Kanada déli része (pl. Alberta, Saskatchewan, Manitoba), USA közép- és északi államai (Montana, Minnesota, Dakoták, Colorado, Utah stb.). A legészakabbra hatoló kaktuszfaj.

Élőhely: Prérik, száraz füves lejtők, kavicsos-sziklás talajok, nyílt, napos élőhelyeken.

Éghajlati tényezők: Mérsékelt, kontinentális klíma, kemény telek és száraz nyarak jellemzik. Télen –40 °C alatti hőmérsékleteket is elvisel hó alatt.

Növénytársulás, életmód: Gyakran fűfélék, alacsony cserjék között él. Ritkán domináns, de gyakori eleme a szárazabb vegetációnak.

Kultúrában tartás

Rendkívül fagytűrő faj, Magyarországon is tartható szabadföldben megfelelően vízáteresztő, napos helyen. Télen szárazon tartva -30 °C alatt is túlél. Törékeny hajtásai miatt nehezen kezelhető, de gyorsan terjed.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít más törpe termetű Opuntia fajokra, mint például az Opuntia polyacantha, de attól kisebb termete, erősen törékeny ízei és eltérő töviszete különbözteti meg.

Egyéb

A legészakabbra előforduló kaktuszfajként különösen jelentős a hidegtűrés vizsgálata szempontjából. Több alfaját és helyi formáját is leírták, de a rendszerezése nem egységes. Széles körben vizsgálták filogenetikailag is.