Kategória:Orchidaceae

• Orchidaceae (Antoine Laurent de Jussieu) Jussieu, 1789

A család tudományos neve az Orchis típusnemzetség nevéből származik. A kifejezés a görög orchis (ὄρχις) szóból ered, amely herét jelent, utalva egyes mérsékelt övi nemzetségek (például az Orchis nemzetség) páros, golyó alakú gyökérgumóira. A latin nyelvbe orchis formában került át (Plinius), majd Jussieu tette a családnév alapjává az Orchidaceae képzéssel.

• Orchis Linnaeus; típuspéldány: Orchis militaris L., gyűjtési hely: Európa.
• Első leírása: Antoine Laurent de Jussieu, Genera Plantarum, 1789.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné, 1753.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Epidendraceae
• Neottiaceae
• Vanillaceae
• Apostasiceae
• Cypripediaceae
• Limodoraceae

Az orchideák lágyszárú, évelő növények. Lehetnek szárazföldiek (terricol), fákon lakók (epiphyta) vagy sziklalakók (lithophyta). Számos faj rendelkezik álgumókkal (pseudobulbus), amelyek módosult szárrészek a víz és tápanyag tárolására.

A levelek általában szórt állásúak, párhuzamos erezetűek, gyakran húsosak vagy bőrneműek. A levélalap gyakran hüvelyszerűen körülöleli a szárat.

Gyökérzetükre jellemző a mikorrhiza kapcsolat (gombaszimbiózis). Az epifita fajok léggyökereit speciális többrétegű szövet, a velamen radicum borítja, amely képes a levegő páratartalmának gyors felszívására.

A virágok zigomorf szimmetriájúak. A virágtakaró két körben elhelyezkedő 3-3 lepellevélből áll. A belső kör középső tagja módosult, ez a mézajak (labellum), amely gyakran rendkívül díszes és alakja a megporzókhoz idomult.

A virágfejlődés során gyakran előfordul a resupinatio (180 fokos elfordulás), így a mézajak alulra kerül. Az ivarszervek (porzók és bibeszál) összenövéséből alakul ki az ivaroszlop (gynostemium). A pollen szemcsék általában tapadós tömegekbe, polliniumokba tömörülnek.

Termésük legtöbbször három kopáccsal nyíló toktermés (capsula), amelyben hatalmas mennyiségű apró mag fejlődik.

• Magja: Rendkívül kicsinyek, porszerűek, hiányzik belőlük a táplálószövet (endospermium), ezért csírázásukhoz feltétlenül szükségük van specifikus gombák jelenlétére.

• Földrajzi elterjedés: Kozmopolita család, a világ szinte minden részén megtalálhatóak, kivéve a sivatagokat és a jéggel borított területeket. Legnagyobb fajgazdagságban a trópusi régiókban, különösen Kolumbia, Ecuador, Brazília, Indonézia és Pápua Új-Guinea területén fordulnak elő.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatóak a trópusi esőerdők lombkoronájától kezdve a mocsarakon át a havasi rétekig. Életmódjuk szerint lehetnek autotrófok vagy mikoheterotrófok (klorofill nélküli szaprofita jellegű növények).

Számos orchidea mutat szukkulens jelleget, különösen az epifita fajok. Az álgumók (pseudobulbus) víztároló szervek, de sok faj levelei is megvastagodtak, pozsgásak, viaszos felületűek a párologtatás csökkentése érdekében (pl. Cattleya, Dendrobium vagy Bulbophyllum nemzetségek egyes fajai). Bizonyos esetekben a gyökerek veszik át a fotoszintetizáló szerepet, és ezek is húsos szerkezetűek.

Az APG IV osztályozás szerint az Orchidaceae az egyszikűek (Monocotyledonae) osztályába, az Asparagales rendbe tartozik. A család öt alcsaládra oszlik:

1. Apostasioideae
2. Cypripedioideae
3. Vanilloideae
4. Orchidoideae
5. Epidendroideae

A filogenetikai vizsgálatok megerősítik, hogy az Apostasioideae a legősibb (bazális) klád.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Orchidaceae
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/