Kategória:Brasiliopuntia

A Brasiliopuntia nemzetségbe tartozó növények megjelenésükben változatosak. Egyes fajok lapos levélpárnákkal (kladódák) rendelkeznek, míg mások hengeres szárúak. A lapos levélpárnás fajokat gyakran fügekaktusznak, a hengeres szárúakat chollának nevezik. A levelek tövisekre redukálódtak, amelyek apró, párnászerű képződményekből, úgynevezett bimbóudvarokból nőnek ki. Ezek a tövisek védelmet nyújtanak a növényevőkkel szemben és csökkentik a vízveszteséget.

A nemzetség virágai nagyok, mutatósak, színük a sárga, narancssárga, piros és rózsaszín között változik. Egyes fajok ehető gyümölcsöt teremnek, amelyeket Dél-Amerikában fogyasztanak. A Brasiliopuntia fajok alkalmazkodtak a száraz és félszáraz környezethez, és CAM fotoszintézisük révén takarékoskodnak a vízzel, mivel éjszaka nyitják ki a gázcserenyílásaikat.

A Brasiliopuntia a kaktuszok (Cactaceae) család Opuntioideae alcsaládjába tartozik. Korábban az Opuntia nemzetséghez sorolták, de molekuláris és morfológiai bizonyítékok alapján különálló nemzetségként kezelik. Jelenleg tíz elismert faj tartozik a nemzetséghez. Rokon nemzetségek ugyanebben az alcsaládban az Austrocylindropuntia, Tephrocactus, Pterocactus és Grusonia.

A Brasiliopuntia Dél-Amerikában őshonos, főként Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Paraguay, Peru és Uruguay száraz és félszáraz régióiban. Élőhelyük a homokos sivatagoktól a sziklás hegyoldalakig terjed. Egyes fajok széles körben elterjedtek (pl. Brasiliopuntia cylindrica), míg mások szűkebb elterjedésűek (pl. Brasiliopuntia brasiliensis). Több fajukat dísznövényként is termesztik, és behurcolták Európába, Afrikába és Ázsiába. Egyes fajokat invazívnak tartanak, például a Brasiliopuntia vulgaris, amely Ausztráliában és Dél-Afrikában honosodott meg.

A Brasiliopuntia fajok könnyen termeszthetők. Kedvelik a jó vízelvezetésű, enyhén savas vagy semleges, homokos talajt. Erős fényt és teljes napsütést igényelnek. Az öntözést mértékkel kell végezni, a túlöntözés gyökérrothadáshoz vezethet. Szárazságtűrők, hosszabb ideig képesek víz nélkül túlélni. Szaporíthatók magról, dugványról vagy tőosztással. Gyakori kártevők a lisztespoloskák, takácsatkák, valamint gombás fertőzések.

A Brasiliopuntia fajok ökológiai szerepe jelentős: biztosítják az élőhelyet és táplálékot száraz területeken élő állatok számára, emellett hozzájárulnak a talaj stabilizálásához. Gazdasági jelentőségük elsősorban dísznövényként, élelmiszerként és hagyományos gyógynövényként van. Egyes fajokat gyógyászati célokra használnak, például cukorbetegség és anyagcserezavarok kezelésére. Száruk faanyagát építőiparban és bútorgyártásban is felhasználják.

• Brasiliopuntia brasiliensis: Brazíliában őshonos, közismert nevén "xiquexique". Hengeres szára akár 2 m magas, virágai sárga vagy narancssárga.
• Brasiliopuntia chacoensis: Argentína, Bolívia, Paraguay; nagy, lapos, fehér tövisekkel borított kladódák, piros vagy rózsaszín virág, ehető termés.
• Brasiliopuntia cylindrica: Dél-Amerika déli részén elterjedt; hengeres szár akár 4 m magas, rózsaszín vagy lila virágok.
• Brasiliopuntia spinibarbis: Brazília, Argentína, Uruguay; fekete tövisei lapos talppárnáit borítják, sárga virágok, ehető gyümölcs.