Mammillaria backebergiana subsp. ernestii

Tudományos név

Mammillaria backebergiana subsp. ernestii (Fittkau) Glass & Foster, 1979

A tudományos név státusza: érvényes név (accepted name) a Caryophyllales.org és World Flora Online (WFO) alapján, ahol a subsp. ernestii érvényes alkategóriaként szerepel :contentReference[oaicite:0]{index=0}

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A faj a német zoológus Ernst Josef Fittkau tiszteletére kapta az elnevezést, akiről testvére, Hans Werner Fittkau nevezte el az eredeti taxont, Mammillaria ernestii formájában :contentReference[oaicite:1]{index=1}

Típuspéldány

Gyűjtő, pontos helyszín és herbáriumi típuspéldány adatai nem állnak rendelkezésre az elérhető forrásokból.

Első leírása: Mammillaria ernestii Fittkau, Cact. Suc. Mex. 16(2): 36, 1971 (Hans Werner Fittkau) :contentReference[oaicite:2]{index=2}

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Glass & Foster (1979) emelte alá tartozó változattá Mammillaria backebergiana var. ernestii néven, majd Hunt 1997-ben subsp. rankra átsorolta (Mammillaria backebergiana subsp. ernestii) :contentReference[oaicite:3]{index=3}

Szinonimák

• Mammillaria ernestii Fittkau, 1971 (basionym) :contentReference[oaicite:4]{index=4}
• Mammillaria backebergiana var. ernestii (Fittkau) Glass & Foster, 1979 :contentReference[oaicite:5]{index=5}
• backebergiana subsp. ernestii Érvényes név és szinonimák a Mammillaria backebergiana subsp. ernestii taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A test legfeljebb 200 mm magas és 60 mm vastag, gyakran egyedülálló növekedésű, de lehet sarjadzó is.

A szemölcsök sötétzöldek.

Szemölcsök

A tuberkulusok feszesen rendezettek, típustól eltérően sötétzöld testfelszínnel.

(Mivel „tuberkulusai” helyett a „szemölcsei” kifejezést kell használni, így a szemölcsök a test jellegzetes struktúrái.)

Axillák

Az axillák nem külön említettek erre az alfajra.

Tövisek

• Peremtövis: nem részletezett ebben az alfaj-leírásban.
• Középtövis: 6‑8 mm hosszú, a porzócső falából ered, nektárkamra fölé emelkedik – másként elhelyezkedik és hosszabb, mint a nominotaxoné.

Generatív test

Virág

Nem áll rendelkezésre részletes virágleírás ebből a forrásból.

Termés

A termés kb. 4 hónappal a virágzás után érik be; nincs részletes leírás.

• Magja: nem ismert.

• • Megjegyzés:** az ernestii alfaj öntermékeny (nem önsteril), ellentétben némely más alakkal.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó, Estado de Mexico állam — La Puerta környéke, Tonatico fölötti vízesés környéke :contentReference[oaicite:6]{index=6}

Élőhely: sziklafalakon élő növény, gondos megfigyelés alapján honos Tonatico környékén, cliff élőhelyen.

• Éghajlati tényezők: nem áll rendelkezésre részletes klímaadat erre a változatra.
• Növénytársulás, életmód: sziklás, kitett helyeken, gyakran lógó testtel.

Kultúrában tartás

Nem áll rendelkezésre erre az alfajra külön kultúrált tartási útmutató.

Általános vonatkozásban: a faj könnyen termeszthető, jó vízelvezetésű, porózus talajt igényel; termeténél fogva meleg és száraz környezetet preferál LLIFLE adat szerint :contentReference[oaicite:7]{index=7}

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Ez az alfaj különbözik a nominotaxon Mammillaria backebergiana-tól a sötétebb testszín, 6‑8 mm hosszúságú középtövis jelenléte és a különleges porzók elhelyezkedése alapján.

Egyéb

Az alfaj öntermékeny, vadon gyűjtött példányai nagyon ritkák.

A fő faj IUCN státusza: Data Deficient (DD) – nincs elegendő adat az értékeléshez :contentReference[oaicite:8]{index=8}

Szerzők és forrás

• Szöveg: Füleki József, feldolgozta a felhasználó által megadott leírás és megbízható webforrások alapján
• Kép: Füleki József
• Lektorálta:
• Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások [Szám]. kártya; Caryophyllales.org; WFO (World Flora Online); LLIFLE; IUCN; Wikipédia