Matucana aurantiaca subsp. currundayensis

Tudományos név

Matucana aurantiaca subsp. currundayensis (F. RITTER) 1958

A tudományos név státusza: Érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A nemzetség a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét.

E város környéke a nemzetség típusfajának, a M. haynei-nek az élőhelye. A fajnév a latin “aurantia-cus” = narancsvörös, vagy narancssárga szóból származik, a subsp. aurantiaca virágszínét jellemzi. Az alfaj élőhelyéről, Cerro Currunday településről kapta a nevét, ami Peruban, La Libertad tartományban található.

Típuspéldány

Succulenta 139, 1958.

Első leírása: Succulenta 139, 1958.

Szinonimák

• Matucana currundayensis RITTER, 1958
• Submatucana currundayensis (F. Ritter) BACKEBERG, 1962 nom. inval.
• Érvényes név és szinonimák a Matucana aurantiaca subsp. currundayensis taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Mérsékelten sarjadó faj. Hajtásai 6–10 cm szélesek, a magasságuk ennél kicsit kevesebb. Színük általában fénylő, üde zöld. Csúcsa kissé besüllyedt, tövises.

Gyökere szálas.

13–16 db széles bordáját mély, keresztirányú barázdák tagolják. Az areolák 5–10 mm hosszúak és fele olyan szélesek, fehér filcesek, egymástól 10–15 mm távolságra vannak.

Tövisek

• Peremtövis: 12–15 db, megközelítőleg egyenes, finomak vagy közepesen erősek. A legalsó a legvékonyabb és a legrövidebb.
• Középtövis: 5–8 db, erősebbek, közel egyenesek, 2–7 cm hosszúak. Színük barnássárgától barnáig terjed, idős korban alig szürkülnek.

Generatív test

Virág

• Külső lepellevelek: Narancssárgától narancsvörösig terjedő színűek, bíborszínű szegéllyel. 28 mm hosszúak, 8 mm szélesek, hosszabb vagy rövidebb hegyben végződnek. Oldalra állnak, a teljesen kinyílt virágon visszahajlanak.
• Belső lepellevelek: Felfelé állnak.
• Porzószálak: Alul fehérek, felül kárminvörösek.
• Portokok: Krémszínűek.
• Bibeszál: Halvány bíborszínű, alul gyakran fehér.
• Bibe: Kb. 6 db, 1,3 mm hosszú bibeág, túlnyúlik a porzókon.

Virágai 70–75 mm hosszúak, a növény csúcsán fejlődnek, éjjel-nappal nyitva vannak. A magház 5 mm hosszú, 1 cm széles, zöld. A nektárkamra 6 mm magas és széles, zárt. A virágcső keskeny, mindössze 7 mm széles és 30 mm hosszú, csaknem egyenes, keresztmetszete kicsit lapos, kívül vörös. Gyéren apró pikkelyek és nagy, fehér gyapjúcsomók borítják.

Termés

Gömbölyű, zöld, később sárgászölddé válik és felreped. Átmérője 20 mm.

Beszáradás után a magok kihullnak.

• Magja: Fekete, 2 mm hosszú és 1,3 mm széles.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Peru, La Libertad régió, Otuzco tartomány, Currunday-hegység.

Élőhely: A 3000 méter magas csúcsokon, szinte csupasz sziklákon, sziklagyepekben.

• Éghajlati tényezők: Magashegyi élőhely.
• Növénytársulás, életmód: Sziklagyepben, kis elterjedési területen, csak a típus élőhelyén fordul elő.

Kultúrában tartás

Ez a taxon a mag- és növénylistákon viszonylag ritkán látható, ennek oka valószínűleg a viszonylag kicsi és nehezen megközelíthető élőhely.

Így a gyűjteményekben sem gyakran találkozhatunk vele, virágzó példányai pedig kifejezetten ritka kincsnek számítanak.

Virágok nélkül is mutatós, szép tövisű növény. Igényeiben nem tér el jelentősen a többi magashegyi fajtól. Fejlődési időszakban napfényes, levegős elhelyezést igényel, ásványi alapú talajban. Télen szárazon, 5 °C körüli hőmérsékleten már biztonságosan pihentethető.

Virágzására a szakirodalom szerint akár tavasszal, akár ősszel számíthatunk, az itt bemutatott virágos fotók szeptember végén készültek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A taxont RITTER önálló fajként írta le, de monográfiájában több helyen megjegyezte, hogy az aurantiaca fajhoz nagyon közel áll.

A ma mértékadó rendszerezők elismerik, hogy a taxon jelentősen különbözik az aurantiaca fajtól, ezért mintegy ideiglenesen, nem minden kétséget kizáróan elismerik alfaji státuszát az aurantiaca faj alatt.

Egyéb

—

Szerzők és forrás

• Szöveg: Lukoczki Zoltán és Jokhel Csaba
• Kép: Jokhel Csaba
• Lektorálta: Papp László
• Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások [522]. kártya