Ugrás a tartalomhoz

Opuntia cochenillifera

Innen: MKOE wiki

Tudományos név

Opuntia cochenillifera (L.) Mill., 1768

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

[Nincs etimológiai magyarázat]

Típuspéldány

[Nincs típuspéldány információ]

Első leírása: Carl Linnaeus adta 1753-ban Cactus cochenillifer néven.

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Philip Miller, 1768

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Pozsgás, örökzöld, cserjés vagy fához hasonló kaktusz, mely 4-5 méter magasra nő. A törzs átmérője elérheti a 20 cm-t. Szélesen hengeres törzzsel rendelkezik.

A kladodiumok (ágak) ellipszis vagy keskenyen tojásdad ízületekből állnak. Zöld színűek, legfeljebb 50 cm hosszúak és 15 cm szélesek lehetnek. A szárak főként tövis nélküliek, ami valószínűleg a szelektív nemesítés eredménye, hogy a betakarítás megkönnyebbüljön.

Szemölcsök

[Nincs szemölcs leírás]

Axillák

[Nincs axilla leírás]

Areolák

2-3 cm távolságra, gyapjas sárgásbarna, az idő múlásával fehéredik. A terméshéjon lévő areolán számos glochida csomó található.

Tövisek

  • Peremtövis: [Nincs leírás]
  • Középtövis: Nincsenek, vagy ritkán 1-3 percesek vagy vaskosak, egyenesek vagy íveltek, általában kevesebb, mint 1 $\text{cm}$ hosszúak (alkalmanként 2 $\text{cm}$ hosszúak), barnák, öregedéskor szürkék, az idősebb ízületeken fejlődnek.
  • Glochidák: A növény számos apró, horgas glochidát (horgas töviseket) tartalmaz. Ezek horgas, általában kicsi vagy apró tövisek, nagyon élesek és törékenyek. A glochidák könnyen kiszakadnak a növény megérintésekor, és behatolhatnak a bőrbe, ahol horgok miatt megakadnak, és nagyon nehéz őket látni és eltávolítani. Jelentős irritációt és kellemetlenséget okozhatnak.

Egyéb jellemzők: A tövisek számosak, de nem feltűnőek és kadukuszok (hamar lehullóak). Levelek: Kicsik, ár alakúak, hamarosan lombhullatóak.

Generatív test

Virág

A virágok az ízületek tetején fejlődnek, általában nagy mennyiségben. Keskenyek, felállóak, élénkvöröstől rózsaszínig terjedő színűek, 5-6(-7) cm hosszúak (a magház tövétől a bibe csúcsáig) és 12-15 mm átmérőjűek.

  • Külső lepellevelek: Szélesen tojásdadok, hegyesek, skarlátvörösek.
  • Belső lepellevelek: Valamivel hosszabbak, mint a külsők, laposak, egyébként hasonlóak.
  • Porzószálak: Rózsaszínesek, 1-1,5 cm-rel túlnyúlnak a szirmokon.
  • Portokok: Fehér bimbókból állnak.
  • Bibeszál: [Nincs leírás]
  • Bibe: 6 vagy 7 zöldes bibelevélük van, amelyek túlnyúlnak a porzókon. A bibe szára fehér, közvetlenül a töve felett széles koronggá duzzad.
  • Egyéb virágjellemzők: A virágok rózsaszíntől a mélyvörösig terjedő színűek, felállóak, legfeljebb 7 cm hosszúak és 1,5 cm átmérőjűek. A porzószálak és portokok sokkal hosszabbak, mint a leplek.

Termés

Ellipszoid, kb. 25-38(-50) mm hosszú, 25-30 mm átmérőjű, piros, húsos. Üvegházi növényekben ritkán érnek be.

  • Magja: Apró barnás vagy szürke magokat tartalmaznak.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Valószínűleg Mexikóban őshonos. Széles körben behurcolták.

  • Őshonos elterjedése (valószínűsíthető): Mexikó központja, Mexikói-öböl, Mexikó északkeleti része, Mexikó délkeleti része, Mexikó délnyugati része.

Élőhely: [Nincs leírás]

  • Éghajlati tényezők: [Nincs leírás]
  • Növénytársulás, életmód: A legtöbb Opuntia fajjal ellentétben az O. cochenillifera-t kolibrik porozzák be. Virágzási időszak: Tél (szeptember-március)

Kultúrában tartás

A növényt a vadonból gyűjtik helyi felhasználásra, mint élelmiszert, gyógyszert és anyagforrást. Régebben a kosnil rovar (Dactylopius coccus Costa) tenyésztésére használták. A nőstény kosnil rovarokból mélyvörös festéket vonnak ki. A kosnil a kárminsav miatt skarlátvörös, rózsaszín és más vörös árnyalatokat eredményez. Szövetek, rostok és gyapjú festésére használták. Ezt a felhasználást szinte teljesen felváltották a szintetikus festékek, bár a növényt még mindig gyakran termesztik, de csak mint dísz- és sövénynövényt.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

[Nincs leírás arról, milyen más növényfajokra hasonlít és miben tér el tőlük]

Egyéb

  • Veszélyeztetettségi státusz: Az Opuntia cochenillifera rendkívül elterjedt és bőséges faj a behurcolások és a termesztés eredményeként. Azonban az eredeti elterjedési területe és ebből adódóan a vadon élő populációjának státusza ismeretlen, ezért a vadon élő státusza nem értékelhető. Emiatt a növény a Fenyegetett Fajok IUCN Vörös Listáján 'Adathiányos' (Data Deficient) besorolást kapott (2017).
  • Ismert veszélyek (fogyasztás esetén): Az Opuntia fajok meglehetősen magas oxálsav szintet tartalmazhatnak, különösen a növény idősebb részeiben. Kis mennyiségben teljesen rendben van, de az oxálsavat tartalmazó ételeket nem szabad nagy mennyiségben fogyasztani, mivel gátolhatja más tápanyagok, különösen a kalcium felszívódását, ezáltal ásványi anyaghiányt okozva. Az oxálsav tartalom csökken, ha a növényt megfőzik. Azoknak, akik hajlamosak reumára, ízületi gyulladásra, köszvényre, vesekőre vagy hiperaciditásra, különös óvatossággal kell eljárniuk, ha ezt a növényt beépítik étrendjükbe, mivel súlyosbíthatja az állapotukat.


Szerzők és forrás

Szöveg: Jokhel Csaba

Kép: Kajdacsi János

Lektorálta:

Forrás: https://worldofsucculents.com/, https://llifle.com/Encyclopedia

A lap eredeti címe: „https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Opuntia_cochenillifera&oldid=1995”