Tillandsia argentina
Tudományos név
Tillandsia argentina C. H. Wright, 1907
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Broméliafélék (Bromeliaceae)
A név eredete, etimológia
[Ismeretlen]
Típuspéldány
Stuckert s.n., Ochoa, Punilla, Córdoba, Argentína, 1903. november 4.; K (holotípus), GH (fotó)
Első leírása: Bull. Misc. Inform. Kew 1907: 60 (1907)
Az aktuális nemzetségbe helyezte: [Ugyanaz, C. H. Wright (1907)]
Szinonimák
- Tillandsia unca sensu Baker, Jour. Bot. London 25: 234. 1887; non Grisebach, 1874; vö. Hunziker, Trab. Mus. Bot. Cordoba 2: 299. 1960.

Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A növények rövid szárúak, általában határozottak, egyszerűek vagy kevés elágazásúak. Gyökereik rögzítésre alkalmasak; többnyire gyökerekkel rögzülnek a kőzethez vagy ághoz.
Levelek
A levelek sűrűn állók, gyakran másodsorban íveltek, a nagyobb példányok levelei akár 13 cm hosszúak is lehetnek; az alsó levelek lényegesen rövidebbek. Hüvelyeik háromszög alakúak, észrevétlenül olvadnak bele a levélkékbe; vékonyak, legalább az alsó felük csupasz és fényes. A levelek felállóak vagy alulállók, nagyon keskeny háromszög alakúak vagy egyenesek, hirtelen hegyesek, merevek; felül csatornásak, alul tompán szögletesek, 3–6 mm szélesek; a felületet sűrű, cinereszerű pikkelyek (trichómák) borítják.
Pikkelytrichómák
A leveleken sűrű, ezüstös–cinereszerű pikkelytrichómák találhatók, melyek a faj xerikus élőhelyen való túlélését segítik.
Rozetta
Nincs kifejezett, zárt rozetta; a levelek laza tömörülésben, gyakran polystichus elrendezésben nőnek.
Gyökérzet
A faj gyökerekkel ragad a kőzetre vagy aljzatra; gyökérzet a rögzítést szolgálja.
Életmód (epifita, litofita, talajlakó)
Száraz élőhelyeken kőtörő (litofiton) és epifiton; előfordul sziklafalakkal és fakoronákkal rendelkező területeken.

Generatív test
Virágzat
A virágzat mindig egyszerű, szélesen lándzsás vagy tömör; hossza akár 45 mm, szélessége kb. 15 mm; 4–7 virágot visel; a virágzat teljesen csupasz. A virágzat tengelye majdnem egyenes, erősen négyszögletes.
Murvák (virágfellevelek)
A virágfellevelek lándzsásak, hegyesek, akár 25 mm hosszúak; jóval meghaladják a csészeleveleket; gyakran rózsaszínes–vöröses árnyalatúak.
Virág
A virágok ülők.
- Külső lepellevelek: Keskenyen lándzsás–háromszög alakúak, hegyesek, 12–18 mm hosszúak, részben szabadok; hátoldalukban némi héjosság előfordul.
- Belső lepellevelek: Keskenyek, a külső lepellevelek alatt részben felállók; ~30 mm hosszúak; élénk rózsaszínvörösek.
- Porzószálak: Kb. 20 mm hosszúak; rövidebbek, mint a bibe; a szálak megvastagodottak, harántirányban redőzöttek.
- Portokok: Egyenesek, kb. 5 mm hosszúak.
- Bibeszál: [Ismeretlen]
- Bibe: A bibeszál általában hosszabb a porzóknál; a magház szubprizmatikus.
Termés
A termés tok (capsule), hengeres, csőrös, kb. 20 mm hosszú.
- Magja: [Ismeretlen]
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: Bolíviatól Északnyugat-Argentínáig (elterjedés: Bolívia; Argentína — északkeleti és északnyugati régiók, megjelenik Córdoba tartományig).
Élőhely: Száraz, kőtörő és epifiton élőhelyek; jellemzően sziklafalakon vagy fákon, 450–1300 m tengerszint feletti magasságban.
- Éghajlati tényezők: Száraz, xerikus mikroklímák; periódikus csapadék és nagy napsugárzás jellemző.
- Növénytársulás, életmód: Gyakran laza csoportokat alkot sziklafelületeken és fákon; társul gyakori más xerikus epifiton broméliákkal és sukulens kövirózsákkal.
Kultúrában tartás
Kültartásra alkalmas faj; a természeti élőhelyének megfelelően szárazságtűrő, jó légcserét, erős fényt és ritkább öntözést preferál; gyökerezés és rögzülés szikla- vagy faredőn történhet.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A faj sűrű, rövid, merev levelekkel és rövid, erősen négyszögletes virágzati tengellyel jellemezhető; hasonlít bizonyos, dél-amerikai, kis növésű Tillandsia-formákhoz (pl. T. albertiana), de polystichus levélállásban és a levelek merevségében különbözik tőlük.
Egyéb
[Megjegyzések: a faj változékonysága ismert; helyi populációkban eltérések fordulhatnak elő.]
Szerzők és forrás
- Szöveg: Jokhel Csaba
- Kép: Varga Zsolt
- Lektorálta:
- Forrás:
- www.bromeliad.org.