Ferocactus hamatacanthus subsp. sinuatus forrásának megtekintése

{{Taxonbox | accepted = Ferocactus hamatacanthus subsp. sinuatus (A.Dietr.) N.P.Taylor in Cactaceae Consensus Init. 5: 13. 1998. Sec. Hunt (2006)}}
=== A név eredete, etimológia ===
* A nemzetségnév latin szó összetétele vad kaktuszt jelent (''ferus'': vad) a nemzetség fajainak erőteljes töviseire utalva.
* A fajneve a latin (''hamatus'') horgas, görbe szóból és az ógörög (achanthos) tövis szóból áll össze, a tövis alakját jellemezve.
* Az alfaj neve latin eredetű, a bordák kanyargós, hajlós, hullámos jellegét érzékelteti.

{{Típusfaj|Hamatocactus sinuatus|limit=5}}

{{Kaktusz szinonimák|Ferocactus hamatacanthus subsp. sinuatus}}

== Alaktani, morfológiai jellemzők ==

=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
A faj általában magános, alfajunk viszont alul gyakran sarjadzó (5-10 évesen), kezdetben gömbölyű, majd öregedve hengeres, kb. 30 cm magas (az alapfaj akár 60 cm magas és 30 cm átmérőjű is lehet) és 15 (20) cm átmérőjű rövid oszloppá fejlődhet. 12-17 '''bordák'''a összenyomott és éles, távolabb lévő alacsony kúpos '''szemölcsök''' (dudorok) tagolják (az alapfaj bordáin sűrűn vannak a dudorok, amelyek kerekdedek, de nem oldalról összenyomottak, erőteljesek és közel állnak). A '''középtövis'''e barnásvörös, kifehéredik, ebből egy lapos, papírszerű, nem merev, a vége nagyon horgas és felálló, a többi enyhén lapos, vörösfoltos, hegyes és kissé hajlott lehet, néha 8 cm hosszú. Széltövisei ('''peremtövis'''ei) 8-15 (20), többségükben egyenesek, nagyjából sugárirányban állnak a '''szemölcsök'''re merőlegesen, azok csúcsának alsó felén, 0,5-4 cm-esek. Ha gond van pl. a '''gyökér'''ével, könnyen bevörösödhet a termelődő betalainok hatására.

=== Generatív test ===
==== Virág ====
'''Virág'''ai tölcséralakúak, jól érzékelhető virágcsővel, belül teljesen fénylő sárgák, kissé zöldessárgák (az alapfaj torka legalább a porzók tövénél vöröses), 6-10 cm hosszúak és 6,5-7,5 cm átmérőjűek. A virágcső és a magház pikkelyeire is jellemző a húsvörös szín.

* '''Takarólevelek:''' A külső lepleken (külső lepellevél) kívül, belül, középen a vége felé kiszélesedve húsvörös sáv látható.
* '''Ivarlevelek:''' A porzószálak zöldessárgák, a portokok élénksárgák, a bibe és a 8-10 ágú, 1 cm átmérőjű bibefej (bibe) szintén élénksárga.

==== Termés ====
A termése ovális vagy kissé hosszúkás, zöldtől a rózsásvörös színű lehet, 2,5-5 cm hosszú.

* '''Magja:''' A magvai feketék, kb. 1 mm átmérőjűek.

== Elterjedés és élőhely ==

* '''Földrajzi elterjedés:''' Az '''Egyesült Államok''' Texas államának dél-keleti részén (San Patricio megyében) csak a Rio Grande folyó síkján ill. a szomszédos '''Mexikó'''i területeken él.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Mészkövön létrejött, sekélyebb, nem ritkán folyóhordalék talajon él, amelynek közepes tápanyagtartalma van. Ritkás, lágy (pázsitfűfélék) és fásszárú (cserjék) növényfajok között fordul elő.

== Kultúrában tartás ==
Nagy kort megélő, 6-8 évesen ivarérő, impozáns növény, amelyet elsősorban magról érdemes szaporítani, bár sarjról, ivartalanul is lehet. Nyáron napfényhez szoktatás után, szabadban tűző napon is tarthatjuk, és annak ellenére, hogy a dudorok bevörösödhetnek, így érzi magát a legjobban, így fejleszt nagyszerű töviseket. (Ha hirtelen rakjuk ki, könnyen bevörösödhet.) Attól sem kell félnünk vegetációs idejében, ha sok csapadék hullik rá, mert jó vízáteresztő, bázikus talajban e nyári esőket intenzív növekedéssel és több periódusú virágzással hálálja meg. Szeptember végén szárítsuk ki, s így száraz talajjal az októberi enyhe (-2 - -8 °C) fagyokat károsodás nélkül elviseli (legyünk itt ezért óvatosak!). Ezek után helyezzük 0-+8 °C-os teleltető helyiségbe és márciusig ne öntözzük. A fényhez való szoktatás és a kezdő öntözések fokozatosak legyenek.

== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Alfajunk 12-17 bordája összenyomott és éles, távolabb lévő alacsony kúpos dudorok tagolják, míg az alapfaj bordáin sűrűn vannak a dudorok, amelyek kerekdedek, de nem oldalról összenyomottak, erőteljesek és közel állnak. Virágai belül teljesen fénylő sárgák, kissé zöldessárgák, míg az alapfaj torka legalább a porzók tövénél vöröses. Alfajunk rövidebb oszloppá fejlődik (kb. 30 cm magas és 15 (20) cm átmérőjű), az alapfaj viszont akár 60 cm magas és 30 cm átmérőjű is lehet. A davisii változata alig tér el a subsp. ''sinuatus''-tól.

== Taxonómia és filogenetika ==
Változékony nagy elterjedésű faj változékony alfaja. Első leírása: Allg. Gartenztg. 19:345 (1851), átsorolva: Cactography 5. (1926). '''[[Albert Gottfried Dietrich]]''' 1851-ben ''Echinocactus sinuatus'' néven írta le. '''[[Britton]]''' & '''[[Rose]]''' 1922-ben sorolta át a ''[[:Kategória:Ferocactus|Ferocactus]]'' nemzetségbe. '''[[Nigel Paul Taylor]]''' 1998-ban a ''Ferocactus hamatacanthus'' alfajaként határozta meg. '''[[Charles Russell Orcutt]]''' 1926-ban, '''[[Lyman David Benson]]''' 1969-ben, míg '''[[Alexander Borissovitch Doweld]]''' 1999-ben írt le szinonimákat a taxonhoz. Az alapfaj (másik alfaj) dél-kelet Új-Mexikóban, nyugat és dél-Texasban és ezzel határosan észak-Mexikóban honos.

== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' '''[[Papp László]]'''
* '''Kép:''' '''[[Papp László]]''' (1. kép), '''[[Tóth Norbert]]''' (2. kép)
* '''Lektor:''' Szerkesztette: '''[[Papp László]]'''
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 140. kártya

[[Kategória:Ferocactus]]
[[Kategória:pozsgáslap]]