Kategória:Allioideae
Tudományos név
- Allioideae (Herbert) Arnott, 1832
A név eredete, etimológia
Az alcsalád neve az Allium típusnemzetség nevéből származik. Az Allium szó klasszikus latin eredetű, jelentése fokhagyma. Plautus és más római szerzők is használták. Etimológiailag valószínűleg a kelta all szóra vezethető vissza, amely égetőt vagy csípőset jelent, utalva a növények jellegzetes ízére és illatára. Más források szerint a latin halium szóból eredhet, a görög hallesthai (ἅλλεσθαι) után, amely azt jelenti, hogy „felugrani”, a gyors növekedésre utalva.
Típus
- Allium Linnaeus; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Európa, típuspéldány: LINN 419.1;
- Első leírása: William Herbert, Amaryllidaceae (1837), mint Allieae.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: George Arnott Walker-Arnott, 1832.
Allium képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Alliaceae
- Cepaceae
- Gilliesiaceae
- Milulaceae
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
Az alcsalád tagjai évelő lágyszárúak. A hajtás szinte minden esetben hagymás geofiton, ahol a raktározó szerv egy valódi hagyma, ritkábban rövid rizóma (Tulbaghia). A szár módosult, levéltelen tőkocsány (scapus). A levelek tőállók, hüvelyezők, alakjuk szálas, hengeres vagy lapos, húsosak, jellegzetes illóolajokat (allil-szulfidokat) tartalmaznak, amitől a növényeknek átható hagymaillata van. A gyökérzet bojtos, a hagyma tönkjéből ered.
Generatív test
Virág
A virágzat ernyő, amely a tőkocsány csúcsán helyezkedik el. A virágzat alapját két vagy több összeforrt, hártyás buroklevél (spatha) védi a kinyílás előtt. A virág sugaras szimmetriájú, ritkábban enyhén kétoldali.
- Takarólevelek: Hat lepellevél alkotja, amelyek két körben állnak, szabadok vagy az alapjuknál összeforrtak. Színük a fehértől a sárgán és rózsaszínen át a liláig változhat.
- Ivarlevelek: Hat porzó található, a porzószálak gyakran az alapjuknál kiszélesednek vagy összeforrnak. A termő felső állású, három termőlevélből összeforrt, a bibeszál vékony, a bibe pontszerű vagy enyhén háromkaréjú.
Termés
A termés háromrekeszű, lokulicid toktermés.
- Magja: A magok feketék, szögletesek vagy gömbölydedek, felületüket fitomelán réteg borítja.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Elsősorban az északi féltekén elterjedtek. Az Allium nemzetség fő elterjedési területe Eurázsia és Észak-Amerika, míg a Gilliesieae tribusz Dél-Amerika (például Chile, Argentína) területén őshonos. A Tulbaghia nemzetség Dél-afrikai Köztársaság területén él.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nagyon változatos élőhelyeken fordulnak elő a sztyeppéktől és félsivatagoktól az erdőkig és hegyi rétekig. Jellemzően a mérsékelt övi, szezonális éghajlathoz alkalmazkodott geofitonok.
Kultúrában tartás
Az alcsalád rendkívüli gazdasági jelentőséggel bír. Az Allium nemzetség számos faja (vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma) alapvető élelmiszer és fűszernövény. Dísznövényként is népszerűek, főleg a nagytermetű, gömb virágzatú díszhagymák. Napos fekvést és jó vízelvezetésű talajt igényelnek.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Legfontosabb megkülönböztető bélyegük a sejtekben található kénvegyületek miatti jellegzetes hagymaillat, amely az Agapanthoideae és Amaryllidoideae alcsaládoknál hiányzik. Az Amaryllidoideae alcsaládtól felső állású magházuk is megkülönbözteti őket.
Szukkulens taxonok
Bár elsősorban geofitonok, a hagymájuk víztároló funkciót lát el. Egyes fajok, mint a dél-afrikai Tulbaghia nemzetség tagjai, húsosabb leveleikkel és rizómájukkal mutatnak szukkulens jelleget, alkalmazkodva a szárazabb környezethez.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV (2016) rendszer szerint az Allioideae az Amaryllidaceae család egyik alcsaládja. Három fő csoportra (tribuszra) oszlik:
- Allieae: Csak az Allium nemzetséget tartalmazza.
- Gilliesieae: Dél-amerikai nemzetségek.
- Tulbaghieae: Afrikai nemzetségek.