Mitrocereus militaris

Tudományos név

Mitrocereus militaris (Audot) Bravo

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

[Nincs etimológiai magyarázat]

Típuspéldány

[Nincs típuspéldány információ]

Első leírása: Audot írta le először Cereus militaris néven.

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Bravo ex Sánchez-Mej., 1961

Szinonimák

• Pachycereus militaris (Audot) P. V. Heath
• Cephalocereus militaris (Audot) H. E. Moore
• Cereus militaris Audot
• Mitrocereus militaris (Audot) Bravo Bot. Stud. 12: 54. 1961
• [1](https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Mitrocereus_militaris Érvényes név és szinonimák a Mitrocereus militaris taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A növény fa jellegű kaktusz, magassága elérheti az 5-6 métert. Számos egyenes, hengeres ága van, melyek átmérője 12-15 cm. Színe sötét szürkészöld.

Gyorsan, évente több mint egy métert növekszik, és minden új növekedési szakasz egy befűződéssel jelzett. Általában nincsenek másodlagos elágazások; a növények magányosan nőnek, amíg el nem érik a körülbelül három méteres magasságot.

Felnőtt és idősebb növényeknél a szár az alján megvastagszik és feltűnő sötétbarna "lábat" képez. A nagyobb és idősebb példányoknak sok törött ága van, a szárak a befűződéseknél törnek a legkönnyebben.

Szemölcsök

[Nincs szemölcs leírás]

Axillák

[Nincs axilla leírás]

Areolák

A virágzó zónán (cephalium) lévő areolák zsúfoltak. A nem virágzó areolák 5-10 mm távolságra vannak egymástól.

Tövisek

A nem virágzó areolákon 8-14 darab tövis található, gyengék.

• Peremtövis: Körülbelül 10 vékonyabb peremtövis, a középtövisekkel azonos hosszúságú, alig és kevésbé tartós gyapjúval az alján.
• Középtövis: 2-4 darab középtövis, körülbelül 1 cm hosszú, szürke és erős.

Generatív test

A hajtáscsúcs egy speciális, végálló sapkává (cephaliummá) alakul át, amelyből a kis virágok előtörnek. Amikor a szár eléri a körülbelül 6 méteres magasságot, minden hajtáscsúcs a spirálisan elrendezett szemölcsök sűrű fejévé (cephalium) alakul, melyek közül néhány virágot hoz. A zsúfolt areolákat és a virágokat számos hosszú, arany színű sörte védi.

Ez a sörte-szerű cephalium a csúcson növekszik, ahol új areolák és virágok képződnek, és a legrégebbi sörték az idővel megfeketednek. A sörte-szerű, arany sárga töviscsomókból álló cephalium tövisei kb. 5,5 cm hosszúak, fényesek és szúrósak, sűrűn összegabalyodva áthatolhatatlanok.

Évről évre az arany szín narancssárga, égett vörös, sötétbarna, végül fekete árnyalatúvá válik. Ez a jelenség sötétebb és sötétebb sávok megjelenését okozza, melyek 15-20 cm magasak, és mindegyik egy év növekedését képviseli.

Ez a cephalium egyedülálló az egész kaktuszfélék családban, mivel genetikailag determinált növekedésű, hulló virágzatot hordoz. Évente 10-15 cm-t növekszik, amíg 5-7 éves nem lesz. Ezen a ponton egy furcsa és különleges jelenség történik: leáll a növekedésben, degenerálódik, elhal, és leesik a növényről a földre. A Backebergia militaris cepháliumai különösen pazarlónak tűnnek, mivel néhány év után lehullanak.

Virág

A virágok éjszakaiak, magányosak és esetlegesen elszórtan jelennek meg a virágzat azon részén, amely az új vegetatív fázist megelőző években alakult ki. A virágok alakja specializálja őket a lepkék vonzására: meglehetősen kicsik, korlátozott mennyiségű pollent termelnek.

• Külső lepellevelek: Zöldessárga külső lepellevél, sok háromszögletű pikkely sűrű fehér, gyapjas szőrökkel és néhány sörtével az areolákban.
• Belső lepellevelek: Halványzöld belső lepellevél-szegmensek.
• Porzószálak: [Nincs leírás]
• Portokok: [Nincs leírás]
• Bibeszál: [Nincs leírás]
• Bibe: [Nincs leírás]

A virágzás márciusban és áprilisban, az új vegetatív szezonnal együtt történik.

Termés

Hosszúkás, orsó alakú, 3,5 x 2 cm méretű, eleinte piros, de hamarosan kiszárad. Csak a csúcsán sörte-szerű, kevés magot tartalmaz (10-20). A száraz virág maradványai a terméshez tapadnak, és kinyúlnak a virágzat sörtéi közül.

• Magja: [Nincs mag leírás]

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Délnyugat-Mexikóban endemikus, Guerrero, Jalisco és Michoacan államokban fordul elő.

A szubpopulációk természetesen fragmentáltak és ritkák. A teljes populáció méretét kevesebb, mint 9000-re becsülik. Bár széles körben elterjedt, a szubpopulációk természetesen ritkák és elszigeteltek, és a teljes populáció mérete kicsi, minden elszigetelt szubpopulációban kevesebb, mint 15 érett egyed található.

Élőhely: Az a környezet, ahol a Backebergia militaris előfordul, nagyon forró és rendkívül barátságtalan. A Bosque espinoso és Bosque tropical caducifolio (trópusi lombhullató erdők) vegetációs zónáinak felel meg. Ezeknek a zónáknak a szárazabb részeit az oszlopos kaktuszok bősége jellemzi, amelyek néha valóságos erdőket alkotnak. Tengerszint feletti magasság: 100-600 méter.

• Éghajlati tényezők: Gyakran előfordulnak szezonális hurrikánok (évente 25-41). Az éves csapadékmennyiség 400 és 1200 mm között van, folyamatos esőzésekkel, de a hőség és a szél miatti párolgás meghaladja az évi 2000 mm vizet.
• Növénytársulás, életmód: Társuló kaktuszok: Pachycereus marginatus, Stenocereus kerberi, Stenocereus standleyi, és Isolatocereus dumortieri.

Kultúrában tartás

Az 1970-es években számos levágott hajtáscsúcsot, amelyek a figyelemre méltó cepháliumot tartalmazták, importáltak Európába, és gyökereztették a kertészeti kereskedelem számára, de keveset sikerült vegetatív növekedésre bírni. Ezt a fajt néha dísznövényként használják.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

[Nincs leírás arról, milyen más növényfajokra hasonlít és miben tér el tőlük]

Egyéb

A jelenleg is fennálló élőhelyi veszélyek a populáció csökkenését eredményezik. Ahol ez az erdő sérül vagy mezőgazdasági célokra, illetve szarvasmarha-tenyésztésre kiirtják, de a régió legnagyobb része valószínűleg túl száraz ahhoz, hogy jelentős öntözés nélkül fenntartható legyen az intenzív mezőgazdaság. Az utóbbi években már nem veszélyeztetettebb, mint az erdő, amelyben növekszik.

Szerzők és forrás

• Szöveg: Jokhel Csaba
• Kép: Izsay Tamás
• Lektorálta:
• Forrás: