Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Pseudorhipsalis” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „== Pseudorhipsalis == A '''''Pseudorhipsalis''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó nemzetség, amely epifita életmódot folytató fajokat foglal magába. Tagjai trópusi és szubtrópusi erdőkben élnek, fákon vagy sziklafalakon kapaszkodva. === Morfológia és jellemzők === A ''Pseudorhipsalis'' fajok szára lapított, szalag‑ vagy szár‑szegmens jellegű, általában levél nélküli, sima felületű, nem tüskés. - A növények…”
 
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
(13 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
== Pseudorhipsalis ==
<span id="tudományos-név"></span>
== Tudományos név ==


A '''''Pseudorhipsalis''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó nemzetség, amely epifita életmódot folytató fajokat foglal magába. Tagjai trópusi és szubtrópusi erdőkben élnek, fákon vagy sziklafalakon kapaszkodva.
''Pseudorhipsalis'' Britton & Rose, Cactaceae 4: 213. 1923. Sec. Korotkova & al. (2017)


=== Morfológia és jellemzők === 
'''A tudományos név státusza:''' érvényes
A ''Pseudorhipsalis'' fajok szára lapított, szalag‑ vagy szár‑szegmens jellegű, általában levél nélküli, sima felületű, nem tüskés. 
- A növények gyakran oldalra vagy lefelé hajló habitusúak — száraik elágaznak és lelógnak, ami miatt jól mutatnak függő cserepekben. 
- Virágaik aprók, csöves vagy harangszerűen nyílók, színük gyakran világos — fehér vagy világos krémszín —, és általában szegmensvégeken vagy szároldalon találhatók. 
- Terméseik kis bogyók, bennük magokkal; a termés színe fehér vagy világos lehet.


=== Elterjedés és élőhely === 
'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
A nemzetség fajai Közép‑ és Dél‑Amerika trópusi esőerdeiben fordulnak elő; élőhelyük a párás, meleg, lombhullató vagy örökzöld erdők lombkoronaszintjén fák törzsén vagy ágain, illetve sziklákon. 


=== Tartás kultúrában ===
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
''Pseudorhipsalis''‑okat beltéren vagy üvegházban könnyebb nevelni, mint szárazságtűrő kaktuszokat: világos, szórt fény, meleg és párás környezet előnyös. A közeg legyen laza, jó vízelvezetésű, de ne legyen túl száraz — inkább enyhén nedves közeg, mint sivatagi kaktusznál. Öntözés rendszeres lehet, de ügyeljünk a pangó víz elkerülésére. 
=== A név eredete, etimológia ===


=== Néhány ismert faj ===   
A Pseudorhipsalis két görög eredetű részből áll:
* ''Pseudorhipsalis amazonica''
 
* ''Pseudorhipsalis alata''
* ''Pseudo''− (Pszeudo-) a görög ψϵυδoˊς (pseudós), ami azt jelenti, hogy "hamis, téves, nem igazi". Jelentés a botanikában: Gyakran használják olyan nemzetségeknél, amelyek hasonlítanak egy másikra, de nem tartoznak hozzá.
* ''Pseudorhipsalis ramulosa''
* ''Rhipsalis'': egy másik kaktusz nemzetség neve. A ''Rhipsalis'' eredete: ez a név a görög ρiˊψ (rhips) szóból származik, ami "fonott vessző, kosárfonás" vagy "vesszőkosár" jelentéssel bír. Ez valószínűleg a nemzetségbe tartozó fajok vékony, hajlékony, vesszőszerű hajtásaira utal.
* ''Pseudorhipsalis lankesteri''
 
<span id="típuspéldány"></span>
 
=== Típuspéldány ===
 
''Pseudorhipsalis alata'' (Sw.) Britton & Rose
 
== Szinonima ==
* ''Wittia''
* ''Wittiocactus''
* ''Disisorhipsalis''
 
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
 
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 
<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
 
<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
 
Bokros vagy cserjeszerű, többnyire epifita, ritkábban litofita növények.
A hajtások fiatalon hengeresek, később ellaposodnak (phyllocladium), szélük lehet csipkézett vagy sima.
A fiatal areolák szőrözöttek (ciliate), az érett areolák csupaszok.
Tövisek nincsenek.
 
<span id="szemölcsök"></span>
<span id="areolák"></span>
 
==== Areolák ====
 
Fiatalon szőrözöttek, éretten csupaszok.
 
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
 
A nemzetség tövistelen.
 
<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
 
<span id="virág"></span>
==== Virág ====
 
* A virágok nappaliak, kicsik, magányosan jelennek meg az areolák tövén.
* Formájuk röviden tölcséres vagy laposan kiterülő, rövid virágcsővel.
* Színük: fehér, sárgásfehér, zöldes, rózsaszínes, ritkábban kékes (''P. amazonica'').
* Feltételezett beporzók: méhek, és ''P. amazonica'' esetében kolibrik, bár virága éjjel nyílik.
 
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
 
A termések '''bogyószerűek''', '''gömbölyűek''' vagy '''tojásdadok''', '''kopaszok'''.
Érett színük: '''fehéres''', '''rózsaszín''', '''halvány magenta''', gyakran '''bíbor árnyalattal'''.
 
* '''Mag:''' A magok '''körte alakúak''', enyhén '''pontozottak''' vagy '''szemölcsösek''', '''feketék''' vagy '''sötétbarnák'''.
 
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
 
== Elterjedés és élőhely ==
 
'''''Földrajzi elterjedés:''''' A nemzetség rendkívül elterjedt '''Közép- és Dél-Amerika trópusi területein''', valamint a '''Karib-térség''' egyes részein.
 
* '''Országok:''' Belize, Bolívia, Brazília (Acre, Roraima), Kolumbia (Antioquia, Bolivar, Choco, Cordoba, Cundinamarca, Magdalena, Quindio, Santander), Costa Rica (Alajuela, Cartago, Guanacaste, Heredia, Limón, Puntarenas, San José), El Salvador, Ecuador, Guatemala (Alta Verapaz, Petén), Haiti, Honduras, Jamaica, Mexikó (Chiapas, Jalisco, Nayarit, Tabasco), Nicaragua, Panama (Coclé, Colón, Darién, Panamá), Peru (Amazonas, Huánuco, Loreto, Madre de Dios, San Martin, Ucayali), Dominikai Köztársaság, Venezuela (Apure, Aragua, Carabobo, Miranda, Zulia).
 
'''''Élőhely:''''' Többnyire '''epifiták''': fákon nőnek '''száraz lombhullató erdőkben''', '''esőerdőkben''', '''vulkáni területeken''', a '''tengerszinttől 1500 m'''-ig.
 
<span id="egyéb"></span>
 
== Taxonómiai ==
 
A nemzetközi lista, és POWO alapján jelenleg 5 elfogadott faj szerepel a ''Pseudorhipsalis'' nemzetségben.
 
* ''Pseudorhipsalis acuminata'' Cufod.
* ''Pseudorhipsalis alata'' (Sw.) Britton & Rose
* ''Pseudorhipsalis amazonica'' (K.Schum.) Ralf Bauer
* ''Pseudorhipsalis himantoclada'' (Rol.-Goss.) Britton & Rose
* ''Pseudorhipsalis lankesteri'' (Kimnach) Barthlott
 
<span id="szerzők-és-forrás"></span>
 
== Szerzők és forrás ==
 
* '''Szerkesztette:''' Jokhel Csaba
* '''Kép:'''
* '''Lektorálta:'''
* '''''Forrás:'''''
** https://thelastcactusclassification.top/category/pseudorhipsalis/


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]

A lap jelenlegi, 2025. december 18., 16:03-kori változata

Tudományos név

Pseudorhipsalis Britton & Rose, Cactaceae 4: 213. 1923. Sec. Korotkova & al. (2017)

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A Pseudorhipsalis két görög eredetű részből áll:

  • Pseudo− (Pszeudo-) a görög ψϵυδoˊς (pseudós), ami azt jelenti, hogy "hamis, téves, nem igazi". Jelentés a botanikában: Gyakran használják olyan nemzetségeknél, amelyek hasonlítanak egy másikra, de nem tartoznak hozzá.
  • Rhipsalis: egy másik kaktusz nemzetség neve. A Rhipsalis eredete: ez a név a görög ρiˊψ (rhips) szóból származik, ami "fonott vessző, kosárfonás" vagy "vesszőkosár" jelentéssel bír. Ez valószínűleg a nemzetségbe tartozó fajok vékony, hajlékony, vesszőszerű hajtásaira utal.

Típuspéldány

Pseudorhipsalis alata (Sw.) Britton & Rose

Szinonima

  • Wittia
  • Wittiocactus
  • Disisorhipsalis

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Bokros vagy cserjeszerű, többnyire epifita, ritkábban litofita növények. A hajtások fiatalon hengeresek, később ellaposodnak (phyllocladium), szélük lehet csipkézett vagy sima. A fiatal areolák szőrözöttek (ciliate), az érett areolák csupaszok. Tövisek nincsenek.

Areolák

Fiatalon szőrözöttek, éretten csupaszok.

Tövisek

A nemzetség tövistelen.

Generatív test

Virág

  • A virágok nappaliak, kicsik, magányosan jelennek meg az areolák tövén.
  • Formájuk röviden tölcséres vagy laposan kiterülő, rövid virágcsővel.
  • Színük: fehér, sárgásfehér, zöldes, rózsaszínes, ritkábban kékes (P. amazonica).
  • Feltételezett beporzók: méhek, és P. amazonica esetében kolibrik, bár virága éjjel nyílik.

Termés

A termések bogyószerűek, gömbölyűek vagy tojásdadok, kopaszok. Érett színük: fehéres, rózsaszín, halvány magenta, gyakran bíbor árnyalattal.

  • Mag: A magok körte alakúak, enyhén pontozottak vagy szemölcsösek, feketék vagy sötétbarnák.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség rendkívül elterjedt Közép- és Dél-Amerika trópusi területein, valamint a Karib-térség egyes részein.

  • Országok: Belize, Bolívia, Brazília (Acre, Roraima), Kolumbia (Antioquia, Bolivar, Choco, Cordoba, Cundinamarca, Magdalena, Quindio, Santander), Costa Rica (Alajuela, Cartago, Guanacaste, Heredia, Limón, Puntarenas, San José), El Salvador, Ecuador, Guatemala (Alta Verapaz, Petén), Haiti, Honduras, Jamaica, Mexikó (Chiapas, Jalisco, Nayarit, Tabasco), Nicaragua, Panama (Coclé, Colón, Darién, Panamá), Peru (Amazonas, Huánuco, Loreto, Madre de Dios, San Martin, Ucayali), Dominikai Köztársaság, Venezuela (Apure, Aragua, Carabobo, Miranda, Zulia).

Élőhely: Többnyire epifiták: fákon nőnek száraz lombhullató erdőkben, esőerdőkben, vulkáni területeken, a tengerszinttől 1500 m-ig.

Taxonómiai

A nemzetközi lista, és POWO alapján jelenleg 5 elfogadott faj szerepel a Pseudorhipsalis nemzetségben.

  • Pseudorhipsalis acuminata Cufod.
  • Pseudorhipsalis alata (Sw.) Britton & Rose
  • Pseudorhipsalis amazonica (K.Schum.) Ralf Bauer
  • Pseudorhipsalis himantoclada (Rol.-Goss.) Britton & Rose
  • Pseudorhipsalis lankesteri (Kimnach) Barthlott

Szerzők és forrás

A(z) „Pseudorhipsalis” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.