„Kategória:Sapindales” változatai közötti eltérés

• Sapindales Jussieu ex Berchtold & J.Presl (1820)

A rend neve a típusnemzetség, a Sapindus nevéből származik. A szó a latin sapo (szappan) és indicus (indiai) szavak összetétele. Ez arra utal, hogy a nemzetség egyes fajainak termése szaponinokat tartalmaz, amelyeket Indiában és más területeken hagyományosan mosásra használtak (szappanbogyó).

• Sapindaceae Jussieu (1789)
• Első leírása: Friedrich von Berchtold és Jan Svatopluk Presl írta le rendszertani egységként 1820-ban az O Přirozenosti Rostlin című műben.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: A rendszertani kategória érvényesítése a modern filogenetikai rendszerekben (APG) történt.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Acerales
• Aesculales
• Burserales
• Cneorales
• Citrales
• Meliales
• Rutales
• Simaroubales

A rend tagjai túlnyomórészt fás szárú növények (fák vagy cserjék), ritkábban kúszónövények vagy lágyszárúak. Jellemző rájuk a mirigyek jelenléte a szövetekben, amelyek gyakran illóolajokat, gyantákat vagy tejnedvű váladékot termelnek.

A levelek többségében szórt állásúak, ritkábban átellenesek (például Acer). A levéllemez gyakran összetett (szárnyalt vagy tenyeres), a levélszél lehet ép vagy fogazott. Pálhalevelek általában hiányoznak.

A virágok általában kicsik, sugaras (actinomorph) vagy kétoldali (zygomorph) szimmetriájúak, többnyire ötkörösek. Gyakran jellemző a nektártermelő discus (mirigyes korong) jelenléte a porzók és a termő között. A virágzat változatos, gyakran fürtös vagy bugás. A növények lehetnek egylakiak, kétlakiak vagy poligámok.

A termés morfológiája rendkívül változatos: lehet toktermés, bogyó, csontár, szárnyas lependék (samara) vagy skizokarpium (hasadótermés).

• Magja: A magvak gyakran nagyok, néha maglepel (arillus) borítja őket. Az endospermium (táplálószövet) mennyisége csekély vagy teljesen hiányzik.

• Földrajzi elterjedés: A rend képviselői az egész világon megtalálhatóak, de a legnagyobb fajgazdagságban a trópusi és szubtrópusi területeken fordulnak elő. Jelentős számú faj él Brazília, Indonézia, Mexikó, Ausztrália, valamint Kína és India területein. A mérsékelt övben is elterjedtek, különösen az Aceraceae (juharfélék) és Hippocastanaceae (vadgesztenyefélék) családok révén Európa és Észak-Amerika erdőségeiben.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és mediterrán bozótosokban fordulnak elő, de a mérsékelt övi lombhullató erdők meghatározó elemei is lehetnek.

A renden belül szukkulencia elsősorban a Burseraceae és az Anacardiaceae családokban fordul elő. Ezek a növények gyakran megvastagodott, pozsgás törzsűek (pachycaul), amelyekben vizet és gyantát tárolnak. Példaként említhető a Bursera nemzetség, amelynek tagjai száraz, szemiarid területeken élnek, és törzsük víztároló szövettel rendelkezik.

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján a Sapindales a valódi kétszikűek (Eudicots), azon belül a Rosids és a Malvids (Eurosideae II) kládba tartozik. A rendbe jelenleg az alábbi családokat sorolják:

1. Anacardiaceae (Szömörcefélék)
2. Biebersteiniaceae
3. Burseraceae (Balzsamfafélék)
4. Kirkiaceae
5. Meliaceae (Méliafélék)
6. Nitrariaceae (ideértve: Peganaceae és Tetradiclidaceae)
7. Rutaceae (Rutafélék)
8. Sapindaceae (Szappanfafélék, ideértve: Aceraceae és Hippocastanaceae)
9. Simaroubaceae (Bálványfafélék)

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Sapindales
• https://de.wikipedia.org/wiki/Sapindales
• https://powo.science.kew.org/