Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Angiospermae

Innen: MKOE wiki
Angiospermae
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae

Tudományos név

  • Angiospermae (Lindley) Lindley, 1830

A név eredete, etimológia

A név az ógörög angeion (ἀγγεῖον – edény, tartó, tok) és a sperma (σπέρμα – mag, csíra) szavak összetételéből származik. Paul Hermann alkotta meg a kifejezést 1690-ben, modern értelmében pedig Robert Brown használta először 1827-ben a zárvatermők elkülönítésére a nyitvatermőktől (Gymnospermae). A megnevezés arra utal, hogy a magkezdemények zárt termőben, védetten fejlődnek.

Típus

  • Magnolia Linnaeus; Plumier ex Linnaeus, 1753

Első leírása: John Lindley, An Introduction to the Natural System of Botany, 1830.

Magnolia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Magnoliophyta Cronquist, Takht. & W.Zimm.
  • Anthophyta Braun
  • Magnoliopsida Brongn.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

A vegetatív test rendkívül változatos, a parányi békalencséktől a hatalmas fákig terjed. Jellemző a valódi edénynyalábok jelenléte, ahol a farész (xylem) általában tartalmaz fatestet alkotó trachea-kat (vízszállító csöveket), a háncsrész (phloem) pedig rostacsöveket és kísérősejteket. A levelek erezete változatos, a kétszikűeknél hálózatos, az egyszikűeknél párhuzamos lefutású.

Generatív test

Virág

A virág a zárvatermők legfontosabb evolúciós újítása, amely módosult levelekből álló rövid szártagú hajtás. Jellemzője a takarólevelek (csésze és párta, vagy lepel) jelenléte. A porzók (stamen) két pár pollenzsákot tartalmaznak. A termőlevelek (carpellum) zárt magházzá (ovarium) nőttek össze, amelyben a magkezdemények védetten fejlődnek. A megporzás során a pollen a bibére (stigma) kerül.

Termés

A megtermékenyítés után a magház fala termésfallá (pericarpium) alakul, amely körülveszi a fejlődő magvakat. Ez a valódi termés, amely segíti a magok védelmét és terjesztését.

  • Magja: A magkezdeményből fejlődik. Jellemző a kettős megtermékenyítés, amelynek során kialakul a táplálószövet (endospermium). A csíra egy vagy két sziklevéllel rendelkezik.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, minden kontinensen megtalálhatóak, beleértve az Antarktiszt is (például a Deschampsia antarctica). A szárazföldi flóra domináns csoportját alkotják, a sarkvidékektől az egyenlítői esőerdőkig mindenhol jelen vannak.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szinte minden földi élőhelyet benépesítenek: sivatagokat, esőerdőket, édesvizeket és tengerparti sós vizeket. Életmódjuk szerint lehetnek autotrófok, paraziták, szaprofiták vagy epifiták. Számos fajuk víznedvű szukkulens, mások fás szárúak vagy lágy szárú egyévesek.

Szukkulent taxonok

A zárvatermők körében a szukkulencia (pozsgásság) számos családban párhuzamos evolúció során alakult ki. Kiemelkedőek a Cactaceae (kaktuszfélék) család tagjai, amelyek szinte kivétel nélkül szukkulens szárral és tövisekkel rendelkeznek. További jelentős csoportok az Aizoaceae (kavicstextúrájú levelek), a Crassulaceae (varjúhájfélék) és az Euphorbiaceae bizonyos nemzetségei, amelyek gyakran kaktuszszerű megjelenést mutatnak.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása szerint a zárvatermők monofiletikus egységet alkotnak. A rendszer alapját a molekuláris genetikai vizsgálatok adják. A klád főbb ágai az bazális zárvatermők (pl. Amborellales, Nymphaeales), a magnoliidák, valamint a két legnagyobb csoport: a Monocotyledonae (egyszikűek) és az Eudicotyledonae (valódi kétszikűek).

A zárvatermők kladogramja

A kladogram az APG IV-rendszer (a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának, az Angiosperm Phylogeny Group (APG) általi negyedik, 2016-os kiadása) szerinti, a rendekig bezárólag.

Az APG IV-rendszer 64 zárvatermőrendet és 416 -családot ír le.

Csillaggal (*) jelölve azok a rendek, amelyek bizonyítottan tartalmaznak szukkulens taxonokat (klasszikus morfológiai értelemben: vízraktározó szár/levél/gyökér). A csillag nem azt jelenti, hogy a rend jellemzően szukkulens, hanem azt, hogy legalább egy elismert szukkulens taxon előfordul benne.

Az evolúciós fában láthatjuk, hogy a pozsgás (szukkulens) tulajdonság a kladogram különböző pontjain jelenik meg válaszként (konvergens evolúció) helytől és időtől függetlenül az azonos külső, kedvezőtlen környezeti hatásokra (vízhiányos, xerofita környezet).

└─ Angiospermae
   ├─ N
   │  ├─ Amborellales
   │  └─ N
   │     ├─ Nymphaeales
   │     └─ Austrobaileyales
   └─ N
      ├─ N
      │  ├─ N
      │  │  ├─ Canellales
      │  │  └─ Piperales
      │  └─ N
      │     ├─ Laurales
      │     └─ Magnoliales
      └─ N
         ├─ N
         │  ├─ Chloranthales
         │  └─ Ceratophyllales
         └─ N
            ├─ Monocots
            │  ├─ N
            │  │  ├─ Acorales
            │  │  └─ Alismatales *
            │  └─ N
            │     ├─ N
            │     │  ├─ Petrosaviales
            │     │  └─ Dioscoreales *
            │     └─ N
            │        ├─ N
            │        │  ├─ Pandanales *
            │        │  └─ Liliales *
            │        └─ N
            │           ├─ N
            │           │  ├─ Asparagales *
            │           │  └─ Arecales *
            │           └─ N
            │              ├─ Commelinales *
            │              └─ N
            │                 ├─ Poales *
            │                 └─ N
            │                    ├─ Zingiberales
            │                    └─ Dasypogonales
            └─ Eudicots
               ├─ N
               │  ├─ Ranunculales
               │  └─ Proteales
               └─ N
                  ├─ N
                  │  ├─ Trochodendrales
                  │  └─ Buxales
                  └─ Core eudicots
                     ├─ N
                     │  ├─ Gunnerales
                     │  └─ N
                     │     ├─ Dilleniales
                     │     └─ Caryophyllales *
                     └─ N
                        ├─ Rosids
                        │  ├─ N
                        │  │  ├─ Vitales
                        │  │  └─ N
                        │  │     ├─ Saxifragales *
                        │  │     └─ Rosales
                        │  └─ N
                        │     ├─ N
                        │     │  ├─ Fabales *
                        │     │  └─ Fagales
                        │     └─ N
                        │        ├─ N
                        │        │  ├─ Cucurbitales *
                        │        │  └─ Malpighiales *
                        │        └─ N
                        │           ├─ N
                        │           │  ├─ Oxalidales *
                        │           │  └─ Celastrales
                        │           └─ N
                        │              ├─ N
                        │              │  ├─ Zygophyllales *
                        │              │  └─ Geraniales *
                        │              └─ N
                        │                 ├─ Myrtales *
                        │                 └─ N
                        │                    ├─ Brassicales *
                        │                    └─ N
                        │                       ├─ Malvales *
                        │                       └─ N
                        │                          ├─ Sapindales
                        │                          └─ Crossosomatales *
                        └─ Asterids
                           ├─ N
                           │  ├─ Cornales *
                           │  └─ Ericales *
                           └─ N
                              ├─ N
                              │  ├─ Icacinales
                              │  └─ Metteniusales
                              └─ N
                                 ├─ N
                                 │  ├─ Garryales *
                                 │  └─ Solanales *
                                 └─ N
                                    ├─ N
                                    │  ├─ Gentianales *
                                    │  └─ Lamiales *
                                    └─ N
                                       ├─ N
                                       │  ├─ Boraginales *
                                       │  └─ Asterales *
                                       └─ N
                                          ├─ N
                                          │  ├─ Escalloniales *
                                          │  └─ Apiales *
                                          └─ N
                                             ├─ N
                                             │  ├─ Aquifoliales
                                             │  └─ Bruniales
                                             └─ N
                                                ├─ N
                                                │  ├─ Paracryphiales
                                                │  └─ Dipsacales *
                                                └─ N
                                                   ├─ Cardiopteridales
                                                   └─ N
                                                      ├─ Oncothecales
                                                      └─ N
                                                         ├─ Huerteales
                                                         └─ Picramniales *

Statisztika

  • Az összes angiospermae rend száma: 64
  • A szukkulens taxonokat tartalmazó rendek száma: 32

Az összes angiospermae rend kb. 50%-a tartalmaz valamilyen szukkulens taxont.

Megjegyzés

  • A csillaggal jelölt rendek, nem azt jelentik, hogy minden faj szukkulens a rendben.
  • A legnagyobb szukkulens-diverzitás a Caryophyllales, Asparagales, Asterales, Malpighiales, Rosids egyes rendjeiban fordulnak elő.
  • A Monocots klád Asparagales, Liliales, Poales rendjei tartalmaznak jelentősebb szukkulens csoportokat.
  • Az Eudicots kládban a Caryophyllales és Asterids kládok szukkulens fajai dominálnak.


Forrás