Kategória:Angiospermae

Angiospermae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae

A név az ógörög angeion (ἀγγεῖον – edény, tartó, tok) és a sperma (σπέρμα – mag, csíra) szavak összetételéből származik. Paul Hermann alkotta meg a kifejezést 1690-ben, modern értelmében pedig Robert Brown használta először 1827-ben a zárvatermők elkülönítésére a nyitvatermőktől (Gymnospermae). A megnevezés arra utal, hogy a magkezdemények zárt termőben, védetten fejlődnek.

• Magnolia Linnaeus; Plumier ex Linnaeus, 1753

Első leírása: John Lindley, An Introduction to the Natural System of Botany, 1830.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Magnoliophyta Cronquist, Takht. & W.Zimm.
• Anthophyta Braun
• Magnoliopsida Brongn.

A vegetatív test rendkívül változatos, a parányi békalencséktől a hatalmas fákig terjed. Jellemző a valódi edénynyalábok jelenléte, ahol a farész (xylem) általában tartalmaz fatestet alkotó trachea-kat (vízszállító csöveket), a háncsrész (phloem) pedig rostacsöveket és kísérősejteket. A levelek erezete változatos, a kétszikűeknél hálózatos, az egyszikűeknél párhuzamos lefutású.

A virág a zárvatermők legfontosabb evolúciós újítása, amely módosult levelekből álló rövid szártagú hajtás. Jellemzője a takarólevelek (csésze és párta, vagy lepel) jelenléte. A porzók (stamen) két pár pollenzsákot tartalmaznak. A termőlevelek (carpellum) zárt magházzá (ovarium) nőttek össze, amelyben a magkezdemények védetten fejlődnek. A megporzás során a pollen a bibére (stigma) kerül.

A megtermékenyítés után a magház fala termésfallá (pericarpium) alakul, amely körülveszi a fejlődő magvakat. Ez a valódi termés, amely segíti a magok védelmét és terjesztését.

• Magja: A magkezdeményből fejlődik. Jellemző a kettős megtermékenyítés, amelynek során kialakul a táplálószövet (endospermium). A csíra egy vagy két sziklevéllel rendelkezik.

• Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, minden kontinensen megtalálhatóak, beleértve az Antarktiszt is (például a Deschampsia antarctica). A szárazföldi flóra domináns csoportját alkotják, a sarkvidékektől az egyenlítői esőerdőkig mindenhol jelen vannak.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szinte minden földi élőhelyet benépesítenek: sivatagokat, esőerdőket, édesvizeket és tengerparti sós vizeket. Életmódjuk szerint lehetnek autotrófok, paraziták, szaprofiták vagy epifiták. Számos fajuk víznedvű szukkulens, mások fás szárúak vagy lágy szárú egyévesek.

A zárvatermők körében a szukkulencia (pozsgásság) számos családban párhuzamos evolúció során alakult ki. Kiemelkedőek a Cactaceae (kaktuszfélék) család tagjai, amelyek szinte kivétel nélkül szukkulens szárral és tövisekkel rendelkeznek. További jelentős csoportok az Aizoaceae (kavicstextúrájú levelek), a Crassulaceae (varjúhájfélék) és az Euphorbiaceae bizonyos nemzetségei, amelyek gyakran kaktuszszerű megjelenést mutatnak.

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása szerint a zárvatermők monofiletikus egységet alkotnak. A rendszer alapját a molekuláris genetikai vizsgálatok adják. A klád főbb ágai az bazális zárvatermők (pl. Amborellales, Nymphaeales), a magnoliidák, valamint a két legnagyobb csoport: a Monocotyledonae (egyszikűek) és az Eudicotyledonae (valódi kétszikűek).

A kladogram az APG IV-rendszer (a zárvatermő növények modern, főleg molekuláris alapú, filogenetikus növényrendszertani osztályozásának, az Angiosperm Phylogeny Group (APG) általi negyedik, 2016-os kiadása) szerinti, a rendekig bezárólag.

Az APG IV-rendszer 64 zárvatermőrendet és 416 -családot ír le.

Csillaggal (*) jelölve azok a rendek, amelyek bizonyítottan tartalmaznak szukkulens taxonokat (klasszikus morfológiai értelemben: vízraktározó szár/levél/gyökér). A csillag nem azt jelenti, hogy a rend jellemzően szukkulens, hanem azt, hogy legalább egy elismert szukkulens taxon előfordul benne.

Az evolúciós fában láthatjuk, hogy a pozsgás (szukkulens) tulajdonság a kladogram különböző pontjain jelenik meg válaszként (konvergens evolúció) helytől és időtől függetlenül az azonos külső, kedvezőtlen környezeti hatásokra (vízhiányos, xerofita környezet).

└─ Angiospermae
   ├─ (1) Amborellales
   └─ N
      ├─ (2) Nymphaeales
      └─ N
         ├─ (3) Austrobaileyales
         └─ Mesangiospermae
            ├─ Magnoliids
            │  ├─ N
            │  │  ├─ (4) Canellales
            │  │  └─ (5) Piperales *
            │  └─ N
            │     ├─ (6) Laurales
            │     └─ (7) Magnoliales
            └─ N
               ├─ (8) Chloranthales
               └─ N
                  ├─ Monocots
                  │  ├─ (9) Acorales
                  │  └─ N
                  │     ├─ (10) Alismatales *
                  │     └─ Petrosaviids
                  │        ├─ (11) Petrosaviales
                  │        └─ N
                  │           ├─ N
                  │           │  ├─ (12) Dioscoreales *
                  │           │  └─ (13) Pandanales *
                  │           └─ N
                  │              ├─ (14) Liliales
                  │              └─ N
                  │                 ├─ (15) Asparagales *
                  │                 └─ Commelinids
                  │                    ├─ (16) Arecales
                  │                    └─ N
                  │                       ├─ (17) Poales *
                  │                       └─ N
                  │                          ├─ (18) Zingiberales
                  │                          └─ (19) Commelinales *
                  └─ N
                     ├─ (20) Ceratophyllales
                     └─ Eudicots
                        ├─ (21) Ranunculales
                        └─ N
                           ├─ (22) Proteales
                           └─ N
                              ├─ (23) Trochodendrales
                              └─ N
                                 ├─ (24) Buxales
                                 └─ Core Eudicots
                                    ├─ (25) Gunnerales
                                    └─ N
                                       ├─ (26) Berberidopsidales
                                       └─ Pentapetalae
                                          ├─ Superrosids
                                          │  ├─ (27) Saxifragales *
                                          │  └─ Rosids
                                          │     ├─ (28) Vitales *
                                          │     └─ N
                                          │        ├─ Fabids (Eurosids I)
                                          │        │  ├─ N (COM-klád)
                                          │        │  │  ├─ (29) Celastrales
                                          │        │  │  └─ N
                                          │        │  │     ├─ (30) Oxalidales *
                                          │        │  │     └─ (31) Malpighiales *
                                          │        │  └─ N (Nitrogénkötő klád + Zygoph.)
                                          │        │     ├─ (32) Zygophyllales *
                                          │        │     └─ N
                                          │        │        ├─ (33) Fabales *
                                          │        │        └─ N
                                          │        │           ├─ (34) Rosales *
                                          │        │           └─ N
                                          │        │              ├─ (35) Fagales
                                          │        │              └─ (36) Cucurbitales *
                                          │        └─ Malvids (Eurosids II)
                                          │           ├─ (37) Geraniales *
                                          │           └─ N
                                          │              ├─ (38) Myrtales
                                          │              └─ N
                                          │                 ├─ (39) Sapindales *
                                          │                 └─ N
                                          │                    ├─ (40) Huerteales
                                          │                    └─ N
                                          │                       ├─ (41) Brassicales *
                                          │                       └─ N
                                          │                          ├─ (42) Malvales *
                                          │                          └─ (43) Picramniales
                                          └─ Superasterids
                                             ├─ (44) Dilleniales
                                             └─ N
                                                ├─ (45) Caryophyllales *
                                                └─ Asterids
                                                   ├─ N (Bazális Asterids)
                                                   │  ├─ (46) Cornales
                                                   │  └─ (47) Ericales *
                                                   └─ Gentianids (Euasterids)
                                                      ├─ Lamiids (Euasterids I)
                                                      │  ├─ (48) Icacinales
                                                      │  └─ N
                                                      │     ├─ (49) Metteniusales
                                                      │     └─ N
                                                      │        ├─ (50) Garryales
                                                      │        └─ N
                                                      │           ├─ (51) Gentianales *
                                                      │           └─ N
                                                      │              ├─ (52) Boraginales *
                                                      │              └─ N
                                                      │                 ├─ (53) Vahliales
                                                      │                 └─ N
                                                      │                    ├─ (54) Solanales *
                                                      │                    └─ (55) Lamiales *
                                                      └─ Campanulids (Euasterids II)
                                                         ├─ (56) Aquifoliales
                                                         └─ N
                                                            ├─ (57) Asterales *
                                                            └─ N
                                                               ├─ (58) Escalloniales
                                                               └─ N
                                                                  ├─ (59) Bruniales
                                                                  └─ N
                                                                     ├─ (60) Apiales *
                                                                     └─ N
                                                                        ├─ (61) Paracryphiales
                                                                        └─ N
                                                                           ├─ (62) Dipsacales *
                                                                           └─ N
                                                                              ├─ (63) Cardiopteridales
                                                                              └─ (64) Oncothecales

• Az összes angiospermae rend száma: 64
• A szukkulens taxonokat tartalmazó rendek száma: 27

• A csillaggal jelölt rendek, nem azt jelentik, hogy minden faj szukkulens a rendben.
• A legnagyobb szukkulens-diverzitás a Caryophyllales, Asparagales, Asterales, Malpighiales, Rosids egyes rendjeiban fordulnak elő.
• A Monocots klád Asparagales, Liliales, Poales rendjei tartalmaznak jelentősebb szukkulens csoportokat.
• Az Eudicots kládban a Caryophyllales és Asterids kládok szukkulens fajai dominálnak.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Angiospermae
• https://de.wikipedia.org/wiki/Angiospermae
• https://www.ipni.org/